Somogyi Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-01 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 26. szám

2017. JÚLIUS 1., SZOMBAT 4 A HÉT TÉMÁJA Újszerű megoldás,születettaszünideigyermekfelügyeletre. Győrben okos dolgot talál­tak ki a nyári gyerekfelügye­let megoldására: önkéntes nagyikat kerestek, akik vál­lalják, hogy délelőtt vagy délután, három órán keresz­tül, kézműves-foglalkozások közben vigyáznak a vakáció­zó kicsikre. Ráadásul ezzel nemcsak a szülőknek segí­tenek, az időseknek is jót tesz, hogy úgy érzik, hasz­nosak és szükség van rájuk. Fábos Erika FELÜGYELET Magyarországon több mint 1,2 millió iskolás­korú gyerek tölti augusztus végéig a szünidőt. Közülük 900 ezren általános iskolások. Az ő felügyeletüket még min­denképpen meg kell szervez­niük a családoknak. Mivel azonban a szülők fizetett sza­badsága jóval rövidebb, mint a vakáció ideje, a táborok pe­dig komoly költséggel járnak, minden családban fejtörést okoz a feladat, hogy 11 hétre megoldják, ne legyen egyedül a gyerek. A nyugdíjasok nagyon lelkesek A Győriek Egészségéért Köz­hasznú Egyesület 12 éve fog­lalkozik különféle egészség- és közösségfejlesztő progra­mokkal a megyeszékhelyen. Csatlakoztak a WHO Európai Egészséges Városok program­jához is, ennek keretében pe­dig kifejezetten az idősekre fó­kuszáló projektjeik is vannak. A legújabb az Önkéntes na­gyi programjuk, amivel a nyá­ri gyerekfelügyeletet segítenek megoldani. „Egy olyan lehető­séget szerettünk volna, amely­ben a fiatal családosoknak és az időseknek egyszerre lehe­tünk a segítségére - mondta A győri nyugdíjasok úgy érzik, van igény a kezdeményezésre Bazsika Erzsébet, az Önkén­tes nagyi program ötletgazdá­ja. - A cél az, hogy a generációk közti távolságot csökkentsük, azt viszont már megtapasztal­tuk, hogy csak akkor sikere­sek ezek a kezdeményezések, ha valóságos igényt sikerül ki­elégíteni. Innen jött az ötlet, hogy gyerekfelügyeletet hoz­zunk létre. Ehhez nyugdíjasok jelentkezését kértük, akik fel­készítő foglalkozásokon vettek részt, hogy teljes biztonságban lehessenek a gyerekek, és hogy könnyebben tudjanak kommu­nikálni velük. Még mindig fut­nak be jelentkezések, de első körben most hét önkéntes na­gyival indul a programunk a jövő héttől. Délelőtt és délután háromórás foglalkozások lesz­nek. A visszajelzések szerint van erre igény, és szeretnénk nemcsak a vakációban, hanem egész évben megtartani ezt a programot.” 72 éves a legidősebb önkéntes nagyi „A programban egy 54 éves rokkantnyugdíjas a legfiata­labb és egy 72 éves nagyma­ma a legidősebb résztvevő - mondta el Mikósyné Berta- lanfy Mária, az önkormányzat WHO Európai Egészséges Vá­rosok Programirodájának fő­tanácsosa. - Jelentkezett hoz­zánk nyugdíjas fogorvos, ta­nár és biztosítási szakértő is. Van közöttük, akinek hat uno­kája van, de távol élnek, ezért vágott bele a programba, van, akinek nincs még unokája, de nagyon várja, hogy nagyszülő lehessen, ezért vállalta az ön­kéntes munkát, és van olyan rokkantnyugdíjasunk is, aki korábban népművelőként dol­gozott, és egyszerűen haszno­sabb életre vágyott, ezért se­gít. Nagyon elkötelezettek, jó- kedvűek és tele vannak ötle­tekkel a nyugdíjasaink, akik különféle kézműves-foglalko­zásokkal fogják majd lekötni a gyerekek figyelmét.” 25 ezer forint alatt nincs tábor A szülők dolga nem könnyű ilyenkor, nyáron. Sokba kerül és vidéken nem is olyan egyszerű megoldani a gyerekfelügyeletet. Napközis foglalkoztató tábort 10 ezer forint alatt nem lehet talál­ni, de ebben az árban még nincs étkezés. A teljes ellátást biztosí­tó táborok pedig 20 ezer forint­nál kezdődnek. Ilyen áron ön- kormányzatok és egyházi isko­lák kínálnak nyári felügyele­tet. Magáncégek is szerveznek táborokat, napközis foglalkozá­sokat. Azt, hogy mekkora piac ez, jól jelzi, hogy a legnagyobb ilyen keresőoldalon ezer külön­féle nyári programból lehet vá­logatni. „A 25-40 ezer forint közöt­ti bentlakásos táborok és 20 ezer forintig a napközis prog­ramok nagyon gyorsan elkel­nek, egynapos lehetőségek is vannak, általában 1500-4500 forint között - mondta el Né­meth Dávid, az oldal szerkesz­tője. - Legtöbben a 6-12 éves korosztálynak keresnek prog­ramot, de keresettek a kiseb­beknek kínált iskolai felkészí­tő táborok is. A piac egyre szí­nesebb, sport-, kézműves- és hagyományőrző táborból vág a legtöbb, ő|^g|glMugesséi geket is - robotprogramozó, színházi, önvédelmi, katonai kiképző, nomád, artista- vagy csillagásztábor - egyre töb­ben keresik. A legtöbb tábort Budapesten és környékén kínálják, a leg­népszerűbbek pedig a kaland- és a balatoni táborok. Idén nép­szerűek voltak a főzős táborok is, van köztük olyan, amely pi­aci bevásárlással kezdődik, ebédet és uzsonnát készítenek a gyerekek maguknak, megta­nulhatnak közben lekvárt főz­ni, savanyúságot készíteni és tortát sütni is. Ilyenből a leg­drágább több mint ötvenezer forint egy hétre, de van 20 ezer forintért is hasonló és 50 ezerért vidéken bentlakásos verzió ugyanilyen gasztronó­miai témában. Az egyik leg­drágább az ottalvós vitorlázó­tábor a Balatonnál 110 ezer fo­rintért egy hétre, a drágábbak között 80 ezer forintos hor­gásztábor is van, és DJ-tábort is szerveznek 90 ezer forintért egyhetes turnusokban.” Aki a szünetben tanul­ni szeretne, ugyancsak válo­gathat. A korrepetáló táborok mellett sok tehetséggondozó nyári turnus is van, és a nyel­vi képzésekben is főszezon a vakáció. Tanulós táborok kö­zül - ilyenből van a legtöbb - 20 ezer forintért már találha­tó egész délelőttös nyelvi kép­zés, de 190 ezer forintért is le­het találni egyhetes, ottalvós nyelvi tábort, anyanyelvi ok­tatókkal és személyre szabott haladással. Jövőre többen Erzsébet-táborozhatnak 26 milliárd forintot költ a kormány az Erzsébet-táborok fejlesztésére 2019-ig. Ebből a zánkai és a fonyódligeti Erzsé- bet-tábort fejlesztik, és a for­rásból megduplázódik az Er­zsébet-táborok kapacitása. Az elmúlt hat évben kö­zel 400 ezer gyermek nyaral­hatott így a Balatonnál. Idén több mint hetvenezer gyer­meknek biztosítanak kedvez­ményes üdülési és napközis lehetőséget. Turnusonként jel­képes, 1000 forintos összegért 26 ezer gyerek tölthet el közü­lük 5 éjszakát táborozással a Balatonnál. Világraszóló sikert aratott három magyar sajt, nagy márkákat előztek meg Franciaországban Boldogok a magyarországi sajtkészítők Az aranyérmet egy apró hazai sajtüzem vitte haza Fotó: MW ELISMERÉS Hatalmas sikert ér­tek el a magyar sajtkészítők a sajtok világbajnokságának számító versenyen, a Párizs melletti Tours-ban megrende­zett Mondial du Fromage-on. A kemény sajtok kategóriájá­ban a Ranolder aranyérmet, a 9 hónapig érlelt Pater ezüst­érmet kapott, a félkemény ka­tegóriában pedig a Panarel- la harmadik lett. A versenyen 650 benevezett termékből egy nyolcvanfős szakmai zsűri vá­lasztja ki a legjobbakat. És per­sze a leghíresebb sajtkészítő országok, Franciaország, Hol­landia, Olaszország, Belgium sajtjaival kellett megmérkőzni. Az aranyérmet egy kis sajt­üzem, a Sümegtej Ranolder sajtja hozta el. Tóth Tamás, a János-major tulajdonosa azt mondta: eredeti profiljuk a szarvasmarha-tenyésztés volt, és tulajdonképpen azért fog­tak bele a sajtkészítésbe, hogy ne legyenek kiszolgáltatva a tej igen hullámzó felvásárlási árának. „Egyszer, amikor ép­pen 55 forintot adtak literen­ként a tejért, úgy döntöttem, ez így nem maradhat, és létre­hozunk egy feldolgozóüzemet - mondta Tóth Tamás. - Ha már megcsináltuk, a legjobbat akartuk: a legkorszerűbb tech­nológiát vásároltuk meg, kül­földi szakembereket hívtunk, nagy gyártási tapasztalattal rendelkezőket, hogy eltanul­juk tőlük, amit a sajtról tud­nak, és természetesen meg­kerestük a legjobb hazai sajt­mestereket is.” Bognár Gábor sajtmester készítette az aranyérmes Ra- noldert, és ő álmodta meg az ezüstérmet nyert Pater saj­tot is. Régi motoros a szak­mában, Mosonmagyaróváron a Magyar (Királyi) Tejgazda­sági Kísérleti Intézet igazga­tója volt. „A sajt nagyon különleges termék, nincs még egy olyan élelmiszer, amelynek az előál­lításához ennyi mikroba jelen­létét kell összehangolni a vég­Egy aranyérem nagyon jó reklám „Fantasztikus siker és fon­tos visszajelzés ez számunk­ra, hiszen sok évvel ezelőtt éppen ezért indítottuk el Magyarországon a Nemze­tek sajtversenyét, hogy a ma­gyar sajtok bekerüljenek a nemzetközi gasztronómia vérkeringésébe, és hogy a ha­zai fogyasztók figyelmét fel­hívjuk a különlegességek­re - mondta Gábossy Ádám, a magyarországi Nemzetek sajtversenyének szervező­je. - Egy aranyérem sokat ér, felkelti a kíváncsiságot a töb­bi magyar sajt iránt is.” eredmény érdekében - mond­ta el Bognár Gábor sajtmes­ter. - Egy köbcenti tejben mil­liójával is lehet belőlük, ráadá­sul úgy kell bánni velük, hogy a sajt mindig állandó és magas minőségű legyen. A Ranolder például 48 különféle vizsgála­ton megy keresztül, mire bolt­ba kerül. Az is csodálatos eb­ben a szakmában, hogy a világ­ban létező 5-6 ezer féle, telje­sen különböző sajtot ugyanab­ból az alapanyagból és lénye­gében ugyanazzal a technoló­giával készítik el, úgy, hogy azok végül mind különböző karakterrel rendelkeznek. Ide­haza nincs akkora hagyomá­nya a kemény sajtoknak, mint mondjuk Hollandiában vagy Olaszországban. Szerencsére egyre több jó manufaktúra van itthon, mert nagyüzemi szin­ten sajnos hatalmas vissza­esés tapasztalható minőségi sajt tekintetében. Minél gyor­sabb előállítású, olcsó és jelleg­telen termékekre törekszenek a nagy gyártók, nincsenek ka­rakteres termékek. Régebben ez nem így volt, az Imperiál, a Lajta, az Óvári, a Hóvirág vagy a Márvány sajt nagyon egyedi, felismerhető termékek voltak. Eltűntek. Zöld penésíes sajíöí például már senki nem is gyárt Magyarországon, és a Trappis­ta is egészen más sajt az erede­ti recept szerint, mint amihez itthon hozzá lehet jutni. FE M | - átérni •-•# | ■* „ ■ |i» Akciobam ag önkéntes, nagyiig

Next

/
Oldalképek
Tartalom