Somogyi Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-01 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 26. szám
2017. JÚLIUS 1., SZOMBAT 4 A HÉT TÉMÁJA Újszerű megoldás,születettaszünideigyermekfelügyeletre. Győrben okos dolgot találtak ki a nyári gyerekfelügyelet megoldására: önkéntes nagyikat kerestek, akik vállalják, hogy délelőtt vagy délután, három órán keresztül, kézműves-foglalkozások közben vigyáznak a vakációzó kicsikre. Ráadásul ezzel nemcsak a szülőknek segítenek, az időseknek is jót tesz, hogy úgy érzik, hasznosak és szükség van rájuk. Fábos Erika FELÜGYELET Magyarországon több mint 1,2 millió iskoláskorú gyerek tölti augusztus végéig a szünidőt. Közülük 900 ezren általános iskolások. Az ő felügyeletüket még mindenképpen meg kell szervezniük a családoknak. Mivel azonban a szülők fizetett szabadsága jóval rövidebb, mint a vakáció ideje, a táborok pedig komoly költséggel járnak, minden családban fejtörést okoz a feladat, hogy 11 hétre megoldják, ne legyen egyedül a gyerek. A nyugdíjasok nagyon lelkesek A Győriek Egészségéért Közhasznú Egyesület 12 éve foglalkozik különféle egészség- és közösségfejlesztő programokkal a megyeszékhelyen. Csatlakoztak a WHO Európai Egészséges Városok programjához is, ennek keretében pedig kifejezetten az idősekre fókuszáló projektjeik is vannak. A legújabb az Önkéntes nagyi programjuk, amivel a nyári gyerekfelügyeletet segítenek megoldani. „Egy olyan lehetőséget szerettünk volna, amelyben a fiatal családosoknak és az időseknek egyszerre lehetünk a segítségére - mondta A győri nyugdíjasok úgy érzik, van igény a kezdeményezésre Bazsika Erzsébet, az Önkéntes nagyi program ötletgazdája. - A cél az, hogy a generációk közti távolságot csökkentsük, azt viszont már megtapasztaltuk, hogy csak akkor sikeresek ezek a kezdeményezések, ha valóságos igényt sikerül kielégíteni. Innen jött az ötlet, hogy gyerekfelügyeletet hozzunk létre. Ehhez nyugdíjasok jelentkezését kértük, akik felkészítő foglalkozásokon vettek részt, hogy teljes biztonságban lehessenek a gyerekek, és hogy könnyebben tudjanak kommunikálni velük. Még mindig futnak be jelentkezések, de első körben most hét önkéntes nagyival indul a programunk a jövő héttől. Délelőtt és délután háromórás foglalkozások lesznek. A visszajelzések szerint van erre igény, és szeretnénk nemcsak a vakációban, hanem egész évben megtartani ezt a programot.” 72 éves a legidősebb önkéntes nagyi „A programban egy 54 éves rokkantnyugdíjas a legfiatalabb és egy 72 éves nagymama a legidősebb résztvevő - mondta el Mikósyné Berta- lanfy Mária, az önkormányzat WHO Európai Egészséges Városok Programirodájának főtanácsosa. - Jelentkezett hozzánk nyugdíjas fogorvos, tanár és biztosítási szakértő is. Van közöttük, akinek hat unokája van, de távol élnek, ezért vágott bele a programba, van, akinek nincs még unokája, de nagyon várja, hogy nagyszülő lehessen, ezért vállalta az önkéntes munkát, és van olyan rokkantnyugdíjasunk is, aki korábban népművelőként dolgozott, és egyszerűen hasznosabb életre vágyott, ezért segít. Nagyon elkötelezettek, jó- kedvűek és tele vannak ötletekkel a nyugdíjasaink, akik különféle kézműves-foglalkozásokkal fogják majd lekötni a gyerekek figyelmét.” 25 ezer forint alatt nincs tábor A szülők dolga nem könnyű ilyenkor, nyáron. Sokba kerül és vidéken nem is olyan egyszerű megoldani a gyerekfelügyeletet. Napközis foglalkoztató tábort 10 ezer forint alatt nem lehet találni, de ebben az árban még nincs étkezés. A teljes ellátást biztosító táborok pedig 20 ezer forintnál kezdődnek. Ilyen áron ön- kormányzatok és egyházi iskolák kínálnak nyári felügyeletet. Magáncégek is szerveznek táborokat, napközis foglalkozásokat. Azt, hogy mekkora piac ez, jól jelzi, hogy a legnagyobb ilyen keresőoldalon ezer különféle nyári programból lehet válogatni. „A 25-40 ezer forint közötti bentlakásos táborok és 20 ezer forintig a napközis programok nagyon gyorsan elkelnek, egynapos lehetőségek is vannak, általában 1500-4500 forint között - mondta el Németh Dávid, az oldal szerkesztője. - Legtöbben a 6-12 éves korosztálynak keresnek programot, de keresettek a kisebbeknek kínált iskolai felkészítő táborok is. A piac egyre színesebb, sport-, kézműves- és hagyományőrző táborból vág a legtöbb, ő|^g|glMugesséi geket is - robotprogramozó, színházi, önvédelmi, katonai kiképző, nomád, artista- vagy csillagásztábor - egyre többen keresik. A legtöbb tábort Budapesten és környékén kínálják, a legnépszerűbbek pedig a kaland- és a balatoni táborok. Idén népszerűek voltak a főzős táborok is, van köztük olyan, amely piaci bevásárlással kezdődik, ebédet és uzsonnát készítenek a gyerekek maguknak, megtanulhatnak közben lekvárt főzni, savanyúságot készíteni és tortát sütni is. Ilyenből a legdrágább több mint ötvenezer forint egy hétre, de van 20 ezer forintért is hasonló és 50 ezerért vidéken bentlakásos verzió ugyanilyen gasztronómiai témában. Az egyik legdrágább az ottalvós vitorlázótábor a Balatonnál 110 ezer forintért egy hétre, a drágábbak között 80 ezer forintos horgásztábor is van, és DJ-tábort is szerveznek 90 ezer forintért egyhetes turnusokban.” Aki a szünetben tanulni szeretne, ugyancsak válogathat. A korrepetáló táborok mellett sok tehetséggondozó nyári turnus is van, és a nyelvi képzésekben is főszezon a vakáció. Tanulós táborok közül - ilyenből van a legtöbb - 20 ezer forintért már található egész délelőttös nyelvi képzés, de 190 ezer forintért is lehet találni egyhetes, ottalvós nyelvi tábort, anyanyelvi oktatókkal és személyre szabott haladással. Jövőre többen Erzsébet-táborozhatnak 26 milliárd forintot költ a kormány az Erzsébet-táborok fejlesztésére 2019-ig. Ebből a zánkai és a fonyódligeti Erzsé- bet-tábort fejlesztik, és a forrásból megduplázódik az Erzsébet-táborok kapacitása. Az elmúlt hat évben közel 400 ezer gyermek nyaralhatott így a Balatonnál. Idén több mint hetvenezer gyermeknek biztosítanak kedvezményes üdülési és napközis lehetőséget. Turnusonként jelképes, 1000 forintos összegért 26 ezer gyerek tölthet el közülük 5 éjszakát táborozással a Balatonnál. Világraszóló sikert aratott három magyar sajt, nagy márkákat előztek meg Franciaországban Boldogok a magyarországi sajtkészítők Az aranyérmet egy apró hazai sajtüzem vitte haza Fotó: MW ELISMERÉS Hatalmas sikert értek el a magyar sajtkészítők a sajtok világbajnokságának számító versenyen, a Párizs melletti Tours-ban megrendezett Mondial du Fromage-on. A kemény sajtok kategóriájában a Ranolder aranyérmet, a 9 hónapig érlelt Pater ezüstérmet kapott, a félkemény kategóriában pedig a Panarel- la harmadik lett. A versenyen 650 benevezett termékből egy nyolcvanfős szakmai zsűri választja ki a legjobbakat. És persze a leghíresebb sajtkészítő országok, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Belgium sajtjaival kellett megmérkőzni. Az aranyérmet egy kis sajtüzem, a Sümegtej Ranolder sajtja hozta el. Tóth Tamás, a János-major tulajdonosa azt mondta: eredeti profiljuk a szarvasmarha-tenyésztés volt, és tulajdonképpen azért fogtak bele a sajtkészítésbe, hogy ne legyenek kiszolgáltatva a tej igen hullámzó felvásárlási árának. „Egyszer, amikor éppen 55 forintot adtak literenként a tejért, úgy döntöttem, ez így nem maradhat, és létrehozunk egy feldolgozóüzemet - mondta Tóth Tamás. - Ha már megcsináltuk, a legjobbat akartuk: a legkorszerűbb technológiát vásároltuk meg, külföldi szakembereket hívtunk, nagy gyártási tapasztalattal rendelkezőket, hogy eltanuljuk tőlük, amit a sajtról tudnak, és természetesen megkerestük a legjobb hazai sajtmestereket is.” Bognár Gábor sajtmester készítette az aranyérmes Ra- noldert, és ő álmodta meg az ezüstérmet nyert Pater sajtot is. Régi motoros a szakmában, Mosonmagyaróváron a Magyar (Királyi) Tejgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója volt. „A sajt nagyon különleges termék, nincs még egy olyan élelmiszer, amelynek az előállításához ennyi mikroba jelenlétét kell összehangolni a végEgy aranyérem nagyon jó reklám „Fantasztikus siker és fontos visszajelzés ez számunkra, hiszen sok évvel ezelőtt éppen ezért indítottuk el Magyarországon a Nemzetek sajtversenyét, hogy a magyar sajtok bekerüljenek a nemzetközi gasztronómia vérkeringésébe, és hogy a hazai fogyasztók figyelmét felhívjuk a különlegességekre - mondta Gábossy Ádám, a magyarországi Nemzetek sajtversenyének szervezője. - Egy aranyérem sokat ér, felkelti a kíváncsiságot a többi magyar sajt iránt is.” eredmény érdekében - mondta el Bognár Gábor sajtmester. - Egy köbcenti tejben milliójával is lehet belőlük, ráadásul úgy kell bánni velük, hogy a sajt mindig állandó és magas minőségű legyen. A Ranolder például 48 különféle vizsgálaton megy keresztül, mire boltba kerül. Az is csodálatos ebben a szakmában, hogy a világban létező 5-6 ezer féle, teljesen különböző sajtot ugyanabból az alapanyagból és lényegében ugyanazzal a technológiával készítik el, úgy, hogy azok végül mind különböző karakterrel rendelkeznek. Idehaza nincs akkora hagyománya a kemény sajtoknak, mint mondjuk Hollandiában vagy Olaszországban. Szerencsére egyre több jó manufaktúra van itthon, mert nagyüzemi szinten sajnos hatalmas visszaesés tapasztalható minőségi sajt tekintetében. Minél gyorsabb előállítású, olcsó és jellegtelen termékekre törekszenek a nagy gyártók, nincsenek karakteres termékek. Régebben ez nem így volt, az Imperiál, a Lajta, az Óvári, a Hóvirág vagy a Márvány sajt nagyon egyedi, felismerhető termékek voltak. Eltűntek. Zöld penésíes sajíöí például már senki nem is gyárt Magyarországon, és a Trappista is egészen más sajt az eredeti recept szerint, mint amihez itthon hozzá lehet jutni. FE M | - átérni •-•# | ■* „ ■ |i» Akciobam ag önkéntes, nagyiig