Somogyi Hírlap, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)
2017-06-10 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 23. szám
g MŰVÉSZBEJÁRÓ 2017. JÚNIUS 10., SZOMBAT Tolcsvay László szerint az uniformizált és az automatizált világ a legveszélyesebb „Mindenkid ott a fáklya Tolcsvay László a város zajától távol, a Dunakanyarban él, alkot. Reggel korán ébred, este korán fekszik, de roppant mód élvezi ezt a fajta szabad vidéki életet. A hely egyik fő vonzereje, hogy elég mesz- sze van a fővárostól, mégis elég közel ahhoz, hogy he-| tente többször bejárjon, be- menjen a színházba, stúdióba, vagy találkozzon alkotótársaival. Az egykori Ifiparktól, vagyis a Várkert Bazártól egy karnyújtásnyira találkozunk, ahol annak idején többször fellépett. Beszélgetünk a 70-es évek legendás zenekaráról, a Fonográfról, a csapat tagjai ugyanis úgy döntöttek, hogy jövőre, egészen pon-J tosan február 16-án ismét! koncertet tartanak és az | Arénában megörvendeztetik a nagyérdeműt. Kiderül, hogy Európa-szerte ismert rockoperája, a Mária evangéliuma hamarosan megjelenik DVD-n, a Rákóczi-fan- tázia című műve pedig új jj felvételen kel életre. A magyar könnyűzene ikonikus alakjának rengeteg terve van, ami nem csoda, hiszen a zene folyamatosan karbantartja az Erkel Ferenc és Magyar Örökség-díjas zeneszerzőt. Tarnóczy Orsolya f§|- Testvére, Béla és ön is a Batthyány teret jelölte meg találkozóhelyként. Miért? | |- Mert közel van a budai Várhoz, ahol a bátyámmal felnőttünk. Sokat vagyok a régi lakásban, ahol édesanyámat gondozom. Egy hónapja ünnepelte a 100. születésnapját, elképesztően jó formában van. Az ő családjában visszamenőleg mindenki nagyon sokáig élt. Én mire számíthatok? Bevallom, nem igazán érdekel. Az élet szép, ezért kihasználom minden egyes percét.- Hogyan telnek a napjai?- „Első generációs paraszt” lettem, ha tehetem, korán kelek és fekszem. Évtizedek óta l a Dunakanyarban élek a feleségemmel, Péreli Zsuzsa kép zőművésszel egy több mint 160 éves valamikori vincellérházban. Ha komponálok, azt általában délelőtt teszem, aztán jön a többi teendő. A határidős feladataimat nem halogatom. Igyekszem minél több időt tölteni azzal, amit igazán szeretek, vagyis a zenével. Leülök a zongora mellé, játszom a billentyűkkel, a hangok képekké formálódnak a fejemben. Jönnek az új gondolatok, ezzeLpgyütt születik meg a daltamf- Min dolgozik mostanában?- A Korábbi munkám gyümölcsei! mosV értek be. Életem egyik, számomra legfontosabb művéből, a Mária evangéliuma című rockoperából tavaly tartottunk egy jubileumi koncertet szimfonikus zenekarral és fiatal operaénekesek közreműködésével a Müpábam. Azt előadásból készül egy DVD/amit másfél hét múlva már a kezemben tarthatok, még nem tudom pontosan megmondani, mikor jelenik meg. Tizenöt éve mutattuk be Párizsban á Rákóczi-fantá- zia című héttételes művemet, Müller|Pétei| Sziámi volt a versírófAzótá játszottuk többek között Rómában, Brüsz- szelben, Kassán, de hangfelvétel csak most készült belőle. Most végre megjelenik CD n. Ezzel még koránt sincs ‘Vége a sornak! A Magyar misét Csík Somlyón fogjuk énekelni augusztus 26-án, erdélyi kóru sokkaftés a dJohnányi-zene- karraljjősszél Veszprémben musicalbemutató lesz, ismét színpadra kerül az Isten pénze|§De sokat gondolok már a Fonográf-koncertre.- Sikerült bizonyos félreértéseket, sérelmeket helyükre tenni?- Ha együtt muzsikálunk, az mindet felülír.' Másrészt fontos tudni, hogy a Fonográf gyakorlatilag sohasem oszlott fel, csak Levente mondta azt ’84-ben, hogy neki elég volt. Persze azóta sem hagyta abba a zenélést, mert ezt nem lehet abbahagyni. Egy muzsikusnak ugyanis újra és újra hiányérzete lesz. I- Említette, hogy a regi hangszereit nagy becsben tartja. Az a bizonyos Moog szintetizátor megvan még, amilyen egyedül önnek volt ebben az országban?- Sajnos már nincs a tulajdonomban. 1978- , «■ ban a Szovjet- , unióban volgyobb turnén, ott „elajándékoztam”. Én azt hittem, eladom, de amit kaptam érte cserébe, arról később kiderült, hogy semmit sem ér. Szörényi Szabolccsal együtt engem is mindig érdekelt a technikai fejlődés, ami a rockzenét követte. Az új hangszerek, stúdióberendezések...- Úgy tudom, a Fonográf után nehezen talált magára.- Rosszul éltem meg a zenekar leállását, komoly törés volt. Olyan lélekközös- ségekben szeretek dolgozni, amelyet a szeretet, a barát- fság, a muzsika, és nem l az üzleti érdekek kötnek j össze. Nekünk pedig megadatott, hogy a Fonográfig fal egy nagyon költ , moly lelki és baráti közösségben alkothattunk. Ami4 I- Miért pont most áll össze ismét a legendás csapat?- Tizenhárom évvel ezelőtt már tartottunk egy nagy certet, akkor is igény vplt rá a közönség részéről, ez most is így van. Ezért felvetődött, mi lenne,V ha megint koncerteznénk. NenV'tudom, hogy kinek jutott eszébe ez az egész, engem Rosta Mária producer hívott fel, örömmel fogadtam a hírt és azonnal rábólintottam. Én szerettem ezt a zenekart. Nem szabad elfelejteni, a Fonográfnak mindig is komoly tábora volt. A régi rajongók mindig eljöttek később is, és a fiatalok is meglepően nagy számban megjelentek. ;- Kikre számítanak a jövő évi koncerten?- A mai fiatalok nagyon nyitottak a rét ró dolgokra, például imádják a bakelit- lemezeket, kutatják a 60-as 70-es évek zenekarainak lemezeit. Némelyikük jobban „ismeri” a múltamat, mint én. Egy igazi örömteli együttlétre invitáljuk őket is. kor vége lett, akkor a gondviselés kinyitott előttem egy új ajtót. 1986-ban megszületett első, számomra új világot jelentő művem, a Magyar mise, amivel elindultam egy új úton. Ezzel kezdetét vette egy fantasztikus utazás, ami a Madách Színházhoz köthető. 1988-ban ott mutattuk be a Doctor Herz című musicalemet, innentől kezdve a színház lett az új otthonom.- Ez volt az a darab, amelynek köszönhetően elmondta a véleményét az ország és a világ akkori állapotáról. Ha a jelenlegi helyzetről kellene egy művet írnia, akkor milyen lenne?- .Egyszerre menne mind a két felvonj ,Ki-ki válasz- sza ki a neki tetszőt, ha meg tudja különböztetni a hangokat. Minden színházi munkám kicsit válasz az adott időre. 1994-ben írtam már egy ilyen darabot, Bábel címmel, a Győri Balett mutatta be. Akkor is idegesített a kiábrándító, hangos agresszió és a nyelvzavar, ahol mindenki csak a saját szavát hallja. Az egész estés balett nem is lett túl vidám. Volt benne egy Névjegy Tolcsvay László a magyar beat hőskorának kimagasló egyénisége, a magyar zenei élet meghatározó alakja. 13 évesen kezdett zenekarban zenélni, a Strangers amatőr beategyüttesben. 1968-ban testvérével, Bélával és Balázs Gábor bőgőssel a Tolcsvay-trió tagja és alapítója lett. Még ugyanabban az évben a trió részt vett a Magyar Televízió akkori tehetségkutató versenyén, a Ki mit tud?-on, és meg is nyerték a folk-beat kategóriában. 1973-ban ze- nésítette meg Petőfi Nemzeti dalát. 1974-től a Fonográf együttes tagja, amelyben billentyűs hangszereken, gitáron és szájharmonikán játszott, énekelt és több híres dal zeneszerzője. Koncz Zsuzsának és Halász Juditnak is írt dalokat. A Doctor Herz, az Isten pénze, a Mária evangéliuma, a Beszterce ostroma, az Ördögölő Józsiás, a Vörös és fekete című musical zeneszerzője. igazán különös rész. A csodálatos néhai Gombár Judit, a Győri Balett örökös tagja úgy ábrázolta a bábeli torony ösz- szeomlását, hogy egy felhőkarcolószerű díszletelemet textilből felfüggesztett a zsinórpadlásra, az „égbe”, és az egy adott pillanatban leomlott, összeroskadt. Pont úgy, mint ahogy 2001-ben a két torony New Yorkban. Akkor még csak 1994-et írtunk.- Libabőrös lettem.- Nem mondom, hogy látnok vagyok, de Müller Péterrel már évekkel ezelőtt beszéltünk a világot érintő népvándorlásról is. Már akkor megfogalmazódott bennünk, hogy erről a hamarosan várható gondról egy darabot kellene írni. Készítettem is hozzá pár zenei vázlatot, de a mű megírásába még nem kezdtem bele. Talán az lesz a címe, hogy Madarak.- Figyeli a mai zenei tehetségeket?- A mai fiatalok nagyon tehetségesek, például sokkal jobbak technikai tudásban, mint mi voltunk a kezdetekkor. Egyvalamit azonban nem tudok megérteni: a zenei szabadságukat miért adják fel, illetve helyette miért az üzleti modellben gondolkodó show- biznisz-gépezetnek akarnak megfelelni? Ez a legnagyobb hiba, amit el lehet követni. Beolvad az egyéniségük valamelyik sablonba. A külsőségek győznek.- Ezért nem tudnak igazi egyéniségek kitörni?- Vannak kivételek, de a másolás kényszere egyre jobban áthatja a világot, ahogyan a zenét-is. A kópiákkal nem születnek egyedi alkotások, elveszik az eredetiség. Az uniformizálás a legveszélyesebb ellenség. Azt gondolom, hogy ez ellen fel kellene lázadni.- De ki legyen a fáklyavivő?- Mi, emberek. Éel kellene ismerni, hogy mindenkiben ott lobog a fáklya. Ki-ki a saját különleges egyéni fényével járul hozzá a „világossághoz”. A külsőségek helyett a szellemünket és a lelkünket kellene fejlesztenünk. A zene ebben segíthet, hiszen gyógyír a belső sebekre. A zenészeknek nagy felelősségük van, a színpad a mi szószékünk, ahonnan hirdethetjük az élet szépségét.
