Somogyi Hírlap, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)
2017-06-10 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 23. szám
2017. JUNIUS 10., SZOMBAT SZTORI 5 A depresszió az első tünete is lehet?a gyógyíthatatlan betegségnek Az életkor előrehaladtával egyre jellemzőbb, hogy néha elfelejtünk neveket, születésnapokat vagy tennivalókat, de fontos tisztában lenni vele, hogy nem minden esetben természetes, ha romlik a memóriánk, sajnos ez komoly betegség előjele is lehet. Hétköznapi tünetek is jelezhetik a bajt. Takács Eszter EGÉSZSÉG Számos betegség okozhat demenciát, többek között az Alzheimer-kór is, ami a demens betegek mintegy háromnegyedét érinti. Az Alzheimer-kór esetén elsősorban a memória sérül, azon belül az új dolgokat jegyzi meg nehezebben a beteg, illetve a napi teendőket felejti el a könnyen, például egy megbeszélt találkozót. De jellemző a gyakori dekoncentráltság is; míg másnál az alvászavar, a szorongás vagy a nyugtalanság hívhatja fel a figyelmet arra, hogy valami baj van. A depresszió sokszor az egyik első szimptómája az Alzheimer-kórnak - mondta, Hidasi Zoltán, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának neurológus-pszichiáter szakorvosa -, és ez később is gyakran társul a betegséghez. Kutatásokból kiderül, hogy a fiatalabb korban vagy középkorúként átélt depressziós periódusok rizikótényezőként jelentős szerepet játszanak az Alzheimer-kór kialakulásában. Több százezer beteg lehet Magyarországon Becslések szerint a „felejtés betegsége” mintegy 36 millió embert érint a világon. Magyarországon is legkevesebb 150-200 ezer beteg lehet. Az Alzheimer-kór a tudomány jelenlegi állása szerint gyógyíthatatlan, de az időben megkezdett kezeléssel a lefolyása lassítható lenne. Csakhogy keveseknél ismerik fel a betegséget, emiatt csupán az érintettek alig néhány százaléka kap gyógykezelést. A betegség egyik legjellemzőbb tünete a demencia vagy szellemi hanyatlás, ami a megismerési és gondolkodási awaiäife. Kísérőjelenség lehet többek között a feledékenység és a szorongás funkciók súlyos károsodásával jár. Ha például a figyelem,^ a koncentráció, a megjegyzés, az írás vagy az ítéletalkotás olyan mértékben sérül, hogy az a mindennapi életvitelt jelentős mértékben akadályozza, akkor gyaníthatóan de- menciában szenved a beteg - mondta a szakorvos. Ennek az előzménye lehet az enyhe kognitív zavar, amikor már van valamiféle károsodás a gondolkodási, megismerő funkciókban, de nem olyan súlyos, hogy a munka elvégzését, a családi életet vagy az érdekérvényesítést akadályozza. Ha valaki elfelejt bizonyos dolgokat, de kis cetlikre felírva emlékez j tetni tudja magát a teendő elvégzésére, akkor enyhe kog-**- nitív zavarban szenved. Azért fontos ezt időben felismerni, mert az esetek egy részében később demencia alakulhat ki belőle. A tartós stressz növeli a kialakulás veszélyét Egy régebbi, több évtizeden át tartó svéd kutatásból kiderült, hogy ha egy középkorú embert tartós stressz ér (például válás, megözvegyülés, munkahelyének elvesztése), az 21 százalékkal növe30 éve figyel a világ erre a betegségre A betegséget először Alois Alzheimer német ideggyógyász írta le 1907-ben, de az „évszázad betegségének” is kikiáltott Alzheimer-kór az 1990-es években került a figyelem középpontjába, amikor kiderült, hogy Ronald Reagan amerikai elnök is ebben a betegségben szenvedett. *rwm sm i; li az Alzheimer kor es 15 szál zalékkal bármilyen demencia kialakulását.®* ? * ’ Az Alzheimer-kór égy prog-; resszív t. betegség, a I kezdeti enyhe panaszok kinél las-3 sabban, kinél gyorsabban, de egyre súlyosabbak lesznek. Az időbeli lefolyás viszont nagyon eltérő: 5 és 15 év között változik, kinél mennyire gyors lefolyású a betegség. Fiatalabbaknál, 50 év alatt nagyon ritka ez a. betegség, de előfordul. Elsősorban a genetikailag meghatározott Alz- heimer-kór kezdődik fiatalabb korban, ez pedig a páciensek 5-10 százalékára jellemző. A 65 év felettieknél 1 százalék körüli az előfordulási gyakorisága, majd 5 évente duplázódik. Jelenleg 47 millió demens beteg él a világon. Számuk 2050-re megháromszorozódhat, elérheti a 135 milliót is. A közelmúltban megjelent statisztikák alapján például az Egyesült Államokban a demencia miatti halálozás növekedett a legnagyobb mértékben, Angliában és Walesben is ez vált az első számú halálokká. Ez világszinten igaz, de területileg erős eltérések vannak - mondta el a neurológus. JWKBW? „„ elenleg csak lassítani lehet a kór lefolyását Nagyon fontos lehne,’hogy minél előbb orvoshoz kerüljenek a betegek, és a lehető leghamarabb megkezdődhessen a kezelés - mondta a neurológus, ezért azt tanácsolja, hogy inkább kérjen valaki feleslegesen kivizsgálást, mint hogy túl későn diagnosztizálják a betegséget. Az Alzheimer-kórt csak különféle képalkotó eljárásokkal (CT, MRI) lehet diagnosztizálni, akkor sem teljes biztonsággal. Csak úgynevezett valószínűségi diagnózist lehet felállítani. A teljesítményromlás kezelhető A betegségnek csak a tüneteit lehet kezelni, sajnos magából az Alzheimer-kór- ból a tudomány jelenlegi állása szerint nincs mód a kigyógyulásra. Az elmúlt évtized kutatásai egyelőre nem valami eredményesek, de rengeteg kísérlet folyik, dolgoznak például egy oltóanyag kifejlesztésén is. A tüneti kezelésre mindenesetre számos gyógyszer létezik, és ezek hatékonyak is. A diagnózis utáni első szakaszban általában mindenképpen javul a páciens közérzete, kevesebb panaszt okoznak a kellemetlen tünetek - mondta Hidasi Zoltán. A szellemi teljesítményromlást is lehet gyógyszeresen kezelni, és a pszichológiai problémákat, mint amilyen az alvászavar vagy a szorongás, még ennél is hatékonyabban lehet orvosolni. Csökkenthető a rizikó Az Alzheimer-kór kialakulásában döntően nem örökletes tényezők játszanak szerepet, ellenben több olyan rizikótényező is van, ami kiválthatja a betegséget. Éppen ezért fontos lenne kezelni a magas vérnyomást, a cukor- betegséget és a depressziót is. A demencia megelőzésében bizonyítottan nagy szerepe van a szellemi és a fizikai aktivitásnak, főleg időskorban, valamint a társas kapcsolatok fenntartásának is. Az étkezésnek is hatása lehet a betegség kialakulására. A mediterrán étrend megakadályozhatja vagy késleltetheti a betegség első tüneteinek a megjelenését, de erre nincsenek egyértelmű orvosi ajánlások. Nyolcezer sérülékeny pontot találtak a beültetett pacemakerben Meghekkelhető a szívritmus-szabályozó? KIBERTÉR Négy gyártó beültethető szívritmus-szabályozóit, hordozható és otthoni mérőműszereit vizsgálta a White- Scope biztonságkutató cég. A pacemakerek kódjában több mint 8000 sérülékenységet találtak, ez pedig a mostani gigászi kibertámadások fényében komoly aggodalomra ad okot. Különféle gyengeségekre mutattak rá a fájlok titkosításában, illetve a titkosítat- lan betegadatok tárolásában. A fő problémát a külső gyártású (third party) komponensek és szoftverek jelentették, melyet az eredeti beszállítótól eltérő vállalatok szállítanak. Az implantátum szoftverjei sincsenek biztonságban Az oldal fotói: Shutterstock A bennük feltárt sérülékenységet ugyanis legtöbbször nem „foltozza be” a beszállító. Az implantátumok eltávolítható adattárolóinak fájlrendszeréhez szintén könnyedén hozzáférhetnek a hackerek, állítja a WhiteScope. A tanulmány arra is felhívja a figyelmet: komoly kihívás a pacemakerek biztonságának szavatolása. Főleg annak fényében, hogy a május 12-én indult Wanna- Cry zsarolóvírusos támadáshullámban amerikai kórházak orvosi műszereit is sike3 éve tudnak a biztonsági résekről résén megfertőzték, ahogy a brit egészségügyi rendszert is térdre kényszerítették a kiber- bűnözők. 2013-ban az amerikai Gyógyszer- és Élelmiszerügyi Hatóság (FDA) hívta fel a figyelmet az internetre csatlakoztatható orvosi műszerekben található biztonsági résekre. Egy évvel korábban pedig az azóta elhunyt új-zélandi hacker, Bamaby Jack mutatta be, hogyan lehet meghekkelni egy pacemakert és halálos áramütést okozni a felhasználónak. MW Ismeriükífel azAIzheimer-kóíft!
