Somogyi Hírlap, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-10 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 23. szám

4 A HÉT TÉMÁJA 2017. JUNIUS 10., SZOMBAT Évekig pereskedett, végül nyert a német óriáscég ellen a magyar feltaláló, Oroszi nem hagyta annyiban Losonczi Áron az üvegbe­ton és Oroszi László az irá­nyítósávos sportcipő feltalá­lója. Mindketten évekig pe­reskedtek, mert elbitorol­ták tőlük a találmányukat. Végül sikerrel jártak. A Kú­ria kimondta: az Adidas hat­vanmillió forintot - kamat­tal együtt a dupláját - köte­les kifizetni a magyar felta­lálónak. Fábos Erika ELJÁRÁS Oroszi László 17 évvel ezelőtt egy reklámban vette ész­re: David Beckham mosolyog az általa tervezett, de egy világ­márka lógójával ellátott cipővel. Meglepődött, de rögtön össze­állt fejében a történet. A cipőt korábban Magyarországon és Németországban is tesztelték. A gyártó cég kért is egy minta- példányt belőle 1998-ban, az­tán megbízottai eljöttek Mart­fűre is. Azt mondták, cipőalkat­részek gyártásában működné­nek együtt. Később világos lett, csak a fejlesztések érdekelték őket. Legközelebb már a rek­lámban és egy márkaboltban látta viszont a cipőt Oroszi László. Négyszeres áron, mint amenyiért a martfűi cipőket árulták. 1954 óta ez volt a leg­nagyobb fejlődés a futballcipők történetében. A 2000-es párizsi Eb-n és a 2002. évi koreai vb-n is ezekben a cipőkben játszott a játékosok többsége, Oroszi ta­lálmányában. Az elején kell jogászkodni, nem a végén Lantos Mihály európai sza­badalmi ügyvivő, aki Oroszi Lászlót is képviselte a peres­kedésben, azt mondta: min­Uvegbeton '■NinBT Oroszi találmányából a német multi csak hazánkban 481 milliós hasznot realizált Fotó: Feol.hu denki az elvárható magatar­tást tanúsította. A sportszer- gyártó mindent megtett, hogy ne kelljen fizetnie, a feltaláló pedig azért tett meg mindent, hogy ne csapják be ennyire pofátlanul. „Ha Oroszi László egy min­den hájjal megkent jogász lett volna, Németországban kezd­te volna a pert, vagy titoktar­tási nyilatkozatot íratott volna alá a német céggel; jobban járt volna, de, mint tudjuk, a fel­tételes múlt időnek nincs ér­telme. Utólag mindig okosab­bak vagyunk, de amit egy­szer már elrontottunk, nehe­zebb helyrehozni. A megítélt összeggel nem vagyunk elé­gedetlenek, de azért hozzá­tartozik, hogy ennél lényege­sen több pénzt kértünk. Egy sportmarketing-szakember, aki szakértőként szerepelt az ügyben, azt nyilatkozta a bí­róság előtt, hogy a német cég a világban 731-szeres hasznot szerzett a magyar cég haszná­hoz képest, és csak hazánk­ban 481 millió forintot kere­sett ezen a cipőn.” Lantos Mihály szerint sok tanulsága van az ügynek. Pél­dául, hogy az új polgári per- rendtartás, amely januártól- a magyar innováció szimbóluma Az utóbbi évek legjelentősebb találmányai között tartják szá­mon Losonczi Áron fényát­eresztő betonját. Az „üvegbe­ton”- amelyet egyre széle­sebb körben használnak az építészetben - a magyar inno­váció szimbóluma is lett. Lo­sonczi Áron 2002-ben védette le szabadalmát, majd évekig harcolt az üvegbeton hamisí­tói ellen, a szabadalmi jogvi­ta végül a csongrádi feltalá­ló sikerével zárult. Az Európai Szabadalmi Hivatal előtti úgy­nevezett felszólalási eljárás­ban a Felszólalási Tanács úgy döntött, hogy érvényben ma­rad Losonczi Áron szabadal­ma, a korábbi szabadalombi­torlókkal pedig sikerült licenc- megállapodást kötni. lép majd életbe, sokkal szigo­rúbban szankcionálja a határ­idők betartását, nem lehet ti- zenévekig elhúzni egy ilyen ügyet. Ez azt is jelenti, hogy mindenkinek jobban észnél kell lennie a hasonló szabadal­mi ügyekben rögtön az elején, és külföldön is különös gondot kell fordítani a megfelelő olta­lomszerzésre. A következő években egyre több szabadalom lehet „A nemzeti úton benyújtott szabadalmi bejelentések szá­ma 600 és 700 közötti, tavaly például 5 százalékkal volt több az előző évhez képest - mond­ta Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalá­nak műszaki elnökhelyettese. - Általános tapasztalat, hogy az iparjogvédelmi tudatosság a magyar kis- és középvállal­kozások esetében nagyon ala­csony.” A sok magyar találmány és Nobel-díj, valamint az álta­lános vélekedés ellenére Ma­gyarország évek óta a mérsé­kelt innovátorok csoportjában foglal helyet, olyan országok­kal egyetemben, mint Olasz­ország, Csehország, Spanyol- ország, Görögország, Észtor­szág. Csak érdekességként: a környező országok közül Szlo­véniában és Szerbiában mint­egy 200-200, Szlovákiában 300, Csehországban 1000, Ausztriában 4000, míg Len­gyelországban 5000 körüli szabadalmat jelentenek be. A legtöbb bejelentés nanotechnológiai A legtöbb szabadalmi beje­lentés motorokra, berendezé­sekre és műszerekre érkezik, az ágazatokat tekintve pedig a gyógyszer-technológia és az orvosi műszerek területén a legmagasabb - mondta Farkas Szabolcs. - Egyre több nano­technológiai találmány szüle­tik. A bejelentések mintegy 60 százaléka egyénektől, a többi intézményektől származott. A magas egyéni bejelentői arány évek óta jellemző, en­nek oka pedig a nagyvona­lú díjkedvezményrendszer, amelynek eredményeként az egyéni bejelentők, amennyi­ben azonosak a feltalálóval, olyan díjkedvezményekben részesülnek, ami egyedülálló Európában. Magyar találmányok, amelyek megváltoztatták a világot TÉVÉADÓ ÉS HANGOSFILM Mihály Dénes 1919-ben alkotta meg Telehorját, mely képes volt több kilométer távolságra álló­képeket közvetíteni. Őt tekintik a hangosfilm feltalálójának is. GOLYÓSTOLL Bíró László József az 1930-as években alkotta meg a világ első golyóstollát. Első szabadal­mát töltőtoll néven 1938. ápri­lis 25ón jelentette be Magyaror­szágon. DINAMÓELV Jedlik Ányos István természet- tudós, feltaláló írta le először (1861-ben) a mechanikai ener­giából egyenáramú villamos energiát előállító szerkezet el­vét. HOLOGRAM A holográfia olyan képrögzítő eljárás, mellyel tökéletesen tér­hatású, háromdimenziós kép hozható létre. Gábor Dénes ne­véhez fűződik, aki találmányá­ért 1971-ben fizikai Nobel-dí- jat kapott. FÉLAUTOMATA FÉNYKÉPEZŐGÉP A fényképezés történetében mérföldkőnek számít a félauto­mata készülékek megalkotása. Az újítás két magyar szárma­zású tudós, Riszdorfer Ödön és Mihályi József nevéhez fűződik. RUBIK-KOCKA Rubik Ernő Kossuth-díjas épí­tész és feltaláló 1975-ben csu­pán egy, a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas esz­köznek gondolta, világhírű já­ték lett belőle. C-VITAMIN Szent-Györgyi Albert biokémi­kus az 1930-as években izolál­ta a C-vitamint, azaz az aszkor- binsavat, mely létfontosságú az emberi szervezetnek. 1937-ben ezért Nobel-díjjal tüntették ki. TELEFONKÖZPONT A telefonközpont ötlete - egy olyan szerkezeté, mely össze­kapcsolja a telefonkészüléke­ket, illetve más telefonközpon­tokat - Puskás Tivadar nevé­hez fűződik. SZÍNES TELEVÍZIÓ Az élethű színes kép megjele­nése, a színes televízió meg­alkotása Goldmark Péter Ká­roly mérnök-fizikus nevéhez fű­ződik. A világ első színes tele­vízióját 1940. szeptember 4-én mutatták be az Amerikai Egye­sült Államokban. BIZTONSÁGI GYUFA Irinyi János 1836-ban, a gyufa fejében lévő fehérfoszfort káli- um-klorát helyett ólom-dioxid- dal keverte, minek köszönhe­tően kiküszöbölte a zajt és a nagy lobbanást is. SZÁMÍTÓGÉP Az első számítógép a magyar származású Neumann János nevéhez fűződik. A világhírt az EDVAC, a memóriával rendelke­ző első gép hozta meg számára. 2,4 millió felhasználónak lehet olcsóbb a roaming külföldön Alacsonyabb lesz a telefonszámi ROAMING Június 15-étől bárhol az Európai Unión, illetve az Európai Gazdasági Térségen belül felár nélkül, azaz belföl­di árakon lehet a mobiltelefo­nunkról hívást kezdeményez­ni és fogadni, SMS-t írni és in­ternetezni - közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). Az NMHH tájékoztatá­sa szerint az alapszabály az, hogy hazai hálózatba irányu­ló, azaz normál belföldi perc­díjakon lehet hazatelefonál­ni, ha az unió valamely tagál­lamában nyaralunk, és akkor is a belföldi percdíjat szám­lázzák, ha egyik uniós állam­ból másik uniós tagállamot hívunk. Ha itthonról telefonál valaki külföldre, az továbbra is külföldi hívásnak számít, azaz nem a belföldi árakat lát­ja majd a számlán. Az új szabályozás beveze­ti a méltányos felhasználás fogalmát is. Az új feltételek ugyanis csak azokra az előfi­zetőkre vonatkoznak, akik a szolgáltatójuk tagállamában - tehát magyarországi szol gáltatók esetében Magyaror­szágon - rendelkeznek lakó­hellyel, életvitelszerűen ott is élnek, és csak időszakos láto­gatásokat tesznek uniós tag­államokba (például nyaralá­sok, üzleti utazások során). Eszerint ha legalább négy hó­napos időszak alatt összesített adatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy az előfi­zető jobbára nem Magyaror­szág területén tartózkodik - illetve rendszerint külföldön veszi igénybe a szolgáltatást -, akkor a szolgáltatónak el­ső körben fel kell hívni az elő­fizető figyelmét az eltérésre. Az előfizetőnek ezek után leg­alább két hete van arra, hogy a fogyasztási vagy jelenléti szo­kásain változtasson. Ellenke­ző esetben a szolgáltató a fi­gyelmeztetés napjától kezd­ve felárat számíthat fel a roa­mingolásra. A kiszabható fel­ár összegét euróbán rögzítik, és megegyezik az eddig ér­vényben lévő árakkal, vagyis hívás esetén percenként kb. 20 forint, SMS esetén 8 adathasználatkor Ionként 18 *s| Az elmúlt három év adatai alap­ján Magyarországon a 14 év fe­letti lakosság mintegy 30 szá­zalékát, 2,4 millió embert érin­tett a roamingszabály külföldön járva. Csupán kétharmaduk használta a mobiltelefonját, a többiek - vélhetően a tapaszta­latok szerint magasabb költsé­gek miatt - eltekintettek tőle. Magyarországnál csupán négy országban - Románia, Lengyel­ország, Bulgária, Szlovákia - nőttek jobban az EU-ba irányuló kiskereskedelmi roaminghívá- sok. Hazánk esetében ez 2008 óta négy és félszeres forgalom- növekedés. *■ Több mint négyszer annyit beszélünk külföldről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom