Somogyi Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-20 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 20. szám
2017. MÁJUS 20., SZOMBAT 4 A HÉT TÉMÁJA Inkább a napi prognózist figyelje, az 90 százalékos biztonsággal bejön Ősszel biztos a nyári időjárás Az előrejelzések egy része szerint pokoli meleg nyarunk lesz Fotó: MW A legutóbbi előrejelzés szerint pusztítóan meleg lesz az idei nyár. Pár napja arra figyelmeztettek, hogy a túl sok csapadék miatt fogunk szenvedni, még előbb pedig azt jósolták, hogy az átlagnál hűvösebb időjárás ígérkezik. Ne hagyja magát, pontos előrejelzést csak tíz napra előre lehet készíteni! Fábos Erika METEOROLÓGIA A napokban éppen az AccuWeather me- terológiai oldal nyári előrejelzése terjed, amely szerint pusztítóan meleg nyár lesz felénk. Azt írják, Olaszországban és a Balkánon hosz- szú, forró nyár ígérkezik, és különösen júliusban, illetve augusztusban, veszélyes hőséghullámok lehetnek. Legalább egyszer lehet számítani egy hétig tartó ilyen extrém forró időszakra. Az átlaghőmérséklet 32 fok körüli lesz a nyár folyamán. „Nyáron várhatóan meleg lesz, és mivel egyre szélsőségesebb az időjárás, feltehetően melegrekordok is dőlnek majd - mondta Török László, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) meteorológusa. - Aki júliusra és augusztusra előre megmondja, milyen időnk lesz, annak a szavahihetőségében inkább kételkedjünk. Ez a mai technikával még lehetetlen. Persze kísérleti modellek vannak. Mi is futtattunk az Országos Meteorológiai Szolgálatnál többet is, hosszú távú előrejelzést készítenek, de a megbízhatóságuk még nem megfelelő. Az idei télre például a szokottnál melegebbet jeleztek - tudjuk azóta, hogy mennyire nem így volt. Felesleges is foglalkozni ezzel. Ha valóban megbízható adatokat akarunk, 5-10 napos előrejelzéseket érdemes figyelni, de főleg a következő 2-3 nap az, amire szinte pontos a prognózis hőmérséklet, csapadék és egyéb tekintetben is.” Ami biztos manapság, hogy öt napra szinte pontos előrejelzést lehet készíteni. De azért az is időjárási helyzettől függ. Ha egy markáns front megjelenik, az képes mindent átrajzolni és megváltoztatni, ráAz írott sajtóban 1890-ben jelent meg az első, estig várható prognózis, pedig a mai meteorológiai intézet már 1870- ben megalakult. A szakemberek sokáig egyáltalán nem merték közzétenni becslései- ketket. A tévében a hetvenes adásul az utána következő időjárás is bizonytalanabbá válik. Ha tehát valaki a nyaralását szeretné időzíteni, nem megy sokra. Létezik azért segítség. Török László azt mondta: ilyenkor a klímával kapévek végén kezdték el foglalkoztatni azokat a meteorológusokat, akik képernyőképesek voltak, mert rájöttek, hogy egy szakember szájából hitelesebb az időjárás-jelentés, mint ha a bemondó olvassa fel, a hírek között. csolatos előrejelzést és a statisztikai adatokat érdemes nézni. Az OMSZ honlapján is találni ilyet. Ezek a sokéves átlagok alapján adnak útbaigazítást afelől, hogy milyen hőmérséklet várható és mekkora eséllyel lesz csapadék. Ezek a hosszabb távú jóslatok is pontosabbak ma már, mint régen. Az informatika fejlődése ugyanis nagyon jót tett a meteorológiának. „A pályám elején a mért adatok és a hozzáadott információk alapján még csak úgy 24- 36 órára lehetett megbízható előrejelzést készíteni - mondta el Németh Lajos metero- lógus. - Ez jobbára úgy készült el, hogy mondjuk, kiindultunk abból, hogy előtte két nappal milyen volt az idő Németországban, Angliában, bízva benne, hogy a jelenségek rendesen viselkednek, és amíg hozzánk érnek, nem fognak markánsan változni. Ma már tíz napra előre lehet pontos előrejelzést készíteni. Ehhez mindig a jelen állapotot kell minél részletesebben ismerni. 12 órás mérésekre támaszkodunk, és sok varázslat vagy hókuszpókusz nincs ebben, csupa matematika és fizika az egész. Szerencsére ma már rengeteg technikai eszköz műholdak, radarok, profi számítógépes modellek segítik a munkát. Adatok millióit kell ugyanis feldolgozni ahhoz, hogy minél pontosabb előrejelzést lehessen készíteni.” Török László azt mondta: nagyon sokféle paramétert használnak. A komplett légkört leírni ugyanis csak többféle szempont alapján lehet. Például abból, hogy 1500 méter magasan hogyan alakul a hőmérséklet, már sok minden kiszámítható. Jelenleg az biztos, hogy május 24-éig milyen lesz az idő. 85-90 százalék az esélye, hogy a hétvégére kicsit visszaesik a hőmérséklet, sokfelé lesznek záporok, zivatarok, de nyárias marad az idő, a hét elején pedig újra igazi meleg várható. „A 70-es években még bizony előfordult, hogy a vicclap, a Lúdas Matyi címlapján szerepeltünk néhány előrejelzés miatt - mondta Németh Lajos. - Ma már sokkal jobb a helyzet: 24-36 órára 85-90 százalékos pontossággal tudjuk megmondani, hogy egy adott helyen milyen időjárás lesz, egy hétre pedig 70-75 százalékos a találati arány. Sokan érzik úgy, hogy többet tévedünk, mert mindenki csak a saját lakhelyén figyeli, hogy bejött-e az előrejelzés. Az egyébként egyre fontosabb, hogy pontos legyen a prognózis, hiszen az utóbbi időben egyre több a szélsőség. A veszélyjelzés ezért is egyre inkább felértékelődő terület a meteorológiában.” 127 éve olvashatunk napi előrejelzést A klinikusok az újraélesztés tantervszerű oktatását szorgalmazzák Több ezer emberéletet lehetne megmenteni ELETMENTES A Semmelweis Egyetem Aneszteziológi- ai és Intenzív Terápiás Klinikáján minden középiskolai tanárnak megtanítják, hogyan kell professzionálisan oktatni az újraélesztést. Azért döntöttek így, mert Magyarországon több mint tízszer annyian halnak meg hirtelen szívhalál miatt, mint autóbalesetben. Pedig több ezer emberéletet meg lehetne menteni, ha tudnánk hogyan kell újraéleszteni egy embert. Magyarországon évente több mint húszezren halnak meg hirtelen szívhalál következtében, pedig sikeres beavatkozással az első három percben 70 százalékuk megmenthető lenne. A bátor elsősegélynyújtás nem csak ilyenkor, minden súlyos esetben életmentő lehet, hiszen az első pillanatokban dől el a sérültek sorsa. Súlyos esetekben, mint amilyen egy erős vérzés, szívmegállás vagy félrenyelés, 5-6 perc van a segítségre, tehát a legnagyobb bajban éppen nem a mentők fogják megmenteni a balesetet szenvedett embereket, hanem az elsősegély- nyújtók. „A későbbi esélyek és a gyógyulás szempontjából is meghatározó, hogy az első percekben mi történik, hiszen, az agy öt percet bír ki oxigén nélkül, öt perc után károsodik, és egyre kevesebb az esély a későbbi gyógyulásra - mondta Gál János, a SemmelHamarosan kötelező tananyag lehet az életmentés Fotó: MW weis Egyetem Aneszteziológi- ai és Intenzív Terápiás Klinikájának igazgatója. - Szakszerűen végzett újraélesztéssel a sokszorosára növelhető a túlélés esélye, kulcskérdés tehát, hogy minél több fiatal elsajátítsa ezt a tudást. Ugyan egy 2012-es kormányrendelet szerint a 9-12. évfolyamos diákokat jelenleg is meg kell tanítani az újraélesztésre, a gyakorlatban azonban egyelőre csak az iskolák elenyésző része tudja ezt megvalósítani. Azért, hogy a tendencia megváltozhasson, vállaltuk, hogy az Apáczai-program keretében az egyetem szimulációs központjában minden olyan középiskola projektfelelősének megtanítjuk a professzionális újraélesztés-oktatást, ahol vállalják, hogy a tanrend részeként átadják ezt a tudást a fiataloknak.” A felmérések szerint a magyar lakosság nagy része, közel 80 százaléka vett részt valamilyen elsősegélynyújtó tanfolyamon, a többség a jogosítvány megszerzéséhez. Baleset allkalmával mégis csak minden hatodik ember segítene. A segítségnyújtást befolyásoló két legfontosabb tényező, hogy van-e bátorság segíteni, illetve mennyire friss a megszerzett tudás. Teljes biztonsággal - saját bevallásuk szerint - még a képzetteknek is csak a 20 százaléka tudná alkalmazni a megtanultakat, pedig a szakemberek szerint már az is elég lenne, ha megpróbálnák. Aki baj esetén cselekszik, vagyis el is kezdi az újraélesztést, kevesebb, mint öt százalék, holott a skandináv országokban ugyanez a szám 80 százalék. A mentősök tapasztalata az, hogy az emberek segítőkészek. Még erős vérzés és csonttörés esetén is nekilátnak alkalmazni a tanultakat, de az eszméletlen betegtől megijednek, az újraélesztést a többség el sem kezdi. „Hirtelen szívhalál esetén minimum a négyszeresére, de akár a tízszeresére is növelheti a túlélési esélyt, ha azonnal elkezdik a szakszerű újraélesztést - mondta Gál János. - Fontos tudni, hogy a legnagyobb hiba, amit újraélesztésnél el lehet követni, ha nem kezdjük el. Még mi, orvosok is törünk el bordát újraélesztés közben, azt meg lehet gyógyítani, minden szövődményt orvosolni lehet, de ha meghal egy beteg, mert nem kapott segítséget, ott már nem tehetünk semmit. Sokkal bátrabban kéne alkalmazni a valaha megszerzett tudást, mert csak segíthetünk vele. Ebben szeretnénk társadalmi változást elérni, ezért segítünk minden jelentkező középiskolának, de fontosnak tartanánk, hogy már az általános iskolákban is tanítsák az életmentést, hiszen egy 10-14 éves gyerek is képes újraéleszteni egy embert.” 1 Nem vagyunk biztosak benne, mit kell csinálni, és félünk, hogy rosszat teszünk, ezért inkább megvárjuk a szakembert. Ha nagy a baj, akkor is késő lesz a segítség, ha a mentők nagyon gyorsan megérkeznek. 2. Megijedünk a hörgés-, horkolásszerű hangtól, vagy légNeumann Jánost foglalkoztatta az időjóslás Az első olyan számítógépes programot, amelyik képes volt az időjárással kapcsolatos adathalmazokat összevetni, Neumann János készítette. Az Amerikában élő, magyar származású professzor 1946- ban javasolta, hogy a világ egyik első elektromos nagy- számítógépét, az ENIAC-ot az időjárás-előrejelző matematikai modellek futtatására is hasznosítsák. Vezetésével húsz meteorológus dolgozott a modell fejlesztésén. Az átlagosan 5500 m magasan elhelyezkedő légréteg áramlási viszonyait jelezték előre 24 órával. Előrejelzési értéke gyakorlatilag nem volt, hiszen az aznapi időjárást tudta megjósolni, de az elve máig alapja a szakmának, hatalmas lépés volt a mai prognózisok felé. zésnek gondoljuk. Ha az eszméletlen beteg nyitogatja a száját és hörgő, horkoló hangot ad, azt jelenti, hogy már nem ver a szíve. Haladéktalanul kezdjük el újraéleszteni! 3, Félünk, hogy eltörjük a bordát. Egy eltört borda meggyógyul, de ha nem kezdjük meg az újraélesztést, az végzetes. Három felesleges aggály
