Somogyi Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-20 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 20. szám

2017. MÁJUS 20., SZOMBAT SZTORI g Magyar kutatók eredménye segíthet a meddő pároknak A sikeres beágyazódás titka A pécsi kutatók azonosították a megtermékenyítést segítő markert Fotó: Shutterstock Fontos tudományos felfede­zést tett a Pécsi Tudomány- egyetem és a Semmelwe­is Egyetem közös kutató- csoportja. Munkájuknak kö­szönhetően a mesterséges megtermékenyítések le­hetnek sikeresebbek. Egy olyan vizsgálati módszert fe­deztek fel, amivel a mosta­ninál jobb eséllyel lehet ki­választani a beágyazódni képes embriót. Fábos Erika TUDOMÁNY A mesterséges megtermékenyítés sikeressé­gét befolyásoló markert azono­sított a Pécsi Tudományegye­tem és a Semmelweis Egyetem közös kutatócsoportja, mely­ről a Nature Scientific Reports című tudományos folyóirat is tanulmányt publikált. Szekeres-Barthó Júlia, a Pé­csi Tudományegyetem Orvo­si Mikrobiológiai és Immuni- tástani Intézetének professzo­ra elmondta: jelenleg a beül­tetésre szánt embriókat meg­jelenésük alapján, vagyis egy mikroszkópos vizsgálattal vá­lasztják ki. Kutatásaik során azonban felismerték, hogy nem feltétlenül a morfológia­ilag megfelelő, vagyis „szép” embrió a legesélyesebb. A ku­tatócsoport egy olyan méré­si módszert dolgozott ki, amit közvetlenül a beültetés előtt lehet elvégezni, hogy megnö­veljék vele a beágyazódni ké­pes embrió felismerésének az esélyét. Ehhez a sejttenyész­tő folyadék molekuláris össze­tételét vizsgálják, amiben az embrió növekszik. „A klini­kai adatok összevetésekor ösz- szefüggést találtunk a nukle- insav-tartalmú vezikulák szá­ma és a mesterséges megter­mékenyítés sikeressége kö­zött - mondta Szekeres-Bart­hó Júlia, a Pécsi Tudomány- egyetem Orvosi Mikrobioló­giai és Immunitástani Intéze­tének professzora. - Ez a ve­A brit Robert Geoffrey Edwards eredményei tették lehetővé a terméketlenség kezelését. Ez az orvosi állapot az összes pár több mint tíz százalékát érinti világszerte, hazánkban is min­den hatodik pár ezzel küzd. Ed­wards és néhai kutatótársa, Patrick Steptoe, 1968-ban dol­zikula, egy olyan, szénhidrá­tokból, fehérjékből, zsírokból és nukleinsavakból álló kép­ződmény, ami rengeteg mo­lekuláris információt hordoz. Azt akartuk kideríteni, hogy gozták ki a módszert a pete­sejt testen kívül megterméke­nyítésére. 1972-ben kezdték el az embriókat visszaültetni az anyaméhbe, de csak 1978- ra jutottak el odáig, hogy hor­monkezeléssel sikerült kihor­dani az első terhességet. 1978, július 25-én megszületett Lo­az embrionális sejtek is bo- csátanak-e ki magukból ilyen vezikulákat, másrészt, hogy ezek befolyással vannak-e az eljárásra. Kiderült, hogy a si­keresen beágyazódó embriók uise Brown, az első lombikbé­bi. Az első magyar lombikbébit 1989-ben a Pécsi Klinikán hoz­ták világra. Manapság világ­szerte az újszülöttek 1-2 száza­léka köszönheti életét ennek a módszernek, Magyarországon 1500-2000 gyerek születik így évente. tenyésztőfolyadékában lénye­gesen kevesebb nukleinsavat tartalmazó extracelluláris ve- zikula van, mint a beágyazód­ni képtelen embriók sejtte­nyésztő folyadékában. így a te­nyésztett embriók közül köz­vetlenül a beültetés előtt kivá­laszthatjuk a legalkalmasab­bat, és ehhez csupán egy tu­lajdonképpen egyszerű, egy­órás vizsgálatra van szükség." Ha tehát több beültetésre szánt embrió van, a szakem­berek megvizsgálják a sejt- tenyésztő folyadék nuklein- sav-tartalmú vezikuláit, és a legalacsonyabb vezikula- számút javasolják beültetés­1978-ban, Angliában született az első lombikbébi re. A módszer gyors, olcsó, és ugyanúgy egy laboratórium­ban történik, mint a koráb­bi eljárás, vagyis nem szük­séges hozzá műtéti vagy más orvosi beavatkozás. Ráadásul nemcsak a sikerességet, de az ikerterhességgel járó szü­lészeti kockázatot is csökken­teni lehet ezzel az egyszerű vizsgálattal. „A fejlett országok születés- szám-csökkenése, valamint a meddő párok számának növe­kedése miatt egyéni és társa­dalmi szempontból is hatal­mas a jelentősége, hogy ezek a beavatkozások mennyire si­keresek - mondta el Szeke­res-Barthó Júlia, a Pécsi Tudo­mányegyetem Orvosi Mikro­biológiai és Immunitástani In­tézetének igazgatója. - A tech­nika fejlettségének köszön­hetően mára az esetek 30-40 százalékában sikeres terhes­séget eredményez a beülte­tés. Az eredmény, amit sike­rült elérnünk, azért nagyon fontos, mert ezt az esélyt to­vább javíthatja. A mi szem­pontunkból pedig azért lé­nyeges, mert egyrészt látjuk, hogy jó az az irány, amerre halad a kutatásunk, és azért is nagyszerű, mert ezzel gyor­san tudunk a klinikai gya­korlatban is segíteni az em­bereken. Tehát nemcsak arról van szó, hogy egy olyan felis­merést tettünk, amit előttünk senki más, hanem hogy olyan eredményre jutottunk, ami rö­videsen az orvosok munkáját és a meddő párokat segítheti az az eredmény, amire jutot­tunk. Az pedig, hogy egy ku­tató szembesüljön azzal, hogy a munkájának konkrét gya­korlati eredménye és sikere van, nem mindennapos és na­gyon felemelő érzés.” A hazai szivtranszplantacionak idén ünnepelhettük a huszonötödik évfordulóját Életmentő gyógyszer jöhet a szívbetegeknek A szívelégtelenség nagyon rossz prognózisú megbetegedés Fotó: MW EGÉSZSÉG Magyarországon világszínvonalú a szív- és ér­rendszeri betegek ellátása és kiváló eredményeink vannak a szívátültetés területén is, de még mindig jellemző, hogy sok, infarktuson átesett beteg nem szedi rendszeresen az életmentő gyógyszereit vagy interneten keringő tévhitek alapján „öngyógyít”. Európa vezető szívgyógyá­szai jöttek el a Magyar Kardi­ológusok Társaságának 60., ju­bileumi, eleddig legnagyobb és legsikeresebb konferenci­ájára Balatonfüredre egy hét­tel ezelőtt a kardiológia min­den szintjén dolgozó szakem­berek cserélhették ki tapaszta­lataikat. Az előadók számos át­törést jelentő kezelésről is be­számoltak a szakmai „csúcsta­lálkozón”. Jelentősen javuló életesé­lyekről számoltak be a szív- gyógyászat hazai és nemzet­közi szaktekintélyei a rendez­vényen. Fő szerepet kapott a legtöbb tragédiáért felelős két megbetegedés, a szívelégte­lenség és a magas koleszterin­szint, valamint a következmé­nyes koszorúér-betegség ke­zelése, amelyekben az elmúlt időszak áttörést hozott. „A szívelégtelenség egy na­gyon rossz prognózisú megbe­tegedés, halálozási rátája ve­tekszik a daganatos megbe­tegedésekével, még ha ez ke­vésbé is tudatosul mind az or­vosokban, mind pedig a be­tegekben - mondta Tóth Kál­mán, a Magyar Kardiológu­sok Társaságának elnöke. - Most megannyi aspektusa na­pirendre került, a modern la­boratóriumi és eszközös diag­nosztikától a gyógyszeres, va­lamint eszközös terápiájáig, vagy a hazai szívtranszplan­táció, amely idén ünnepelte 25. évfordulóját. A közelmúlt­ban fejeződött be egy nagy át­törést jelentő vizsgálat, amely­nek eredményeként talán ha­marosan Magyarországon is elérhető lesz egy új gyógy­szer, mely megfelelő indikáci­óban, a legsúlyosabb, legtöbb panasszal rendelkező betegek esetében jelentősen javíthatja a tüneteket és a betegség túl­élésének esélyeit.” „A másik fontos terület a ma­gas vérzsír szint csökkenté­sének kérdésköre, különösen olyan betegekben, akik már el­szenvedtek szívinfarktust vagy stroke-ot- tette hozzá az elnök. - Ezen a területen igazi áttörést hoztak a nemrégiben lezárult vizsgálatok. Az eddigi kolesz­terinszint-csökkentő terápiák­kal ebben a betegcsoportban mintegy 30 százalékos kocká­zatcsökkenést tudtunk elérni, melyhez az új, havonta vagy kéthetente adott injekcióval újabb 20 százalék előny adód­hat hozzá, s eddig soha nem ta­pasztaltán alacsony szintre le­het a koleszterint csökkenteni.” „A mostani konferencia is igazolta: hazánkban világ- színvonalú a szív- és érrend­szeri betegek ellátása, ki­emelkedő az infarktuskeze­lés, de kiváló eredményeink vannak a szívátültetés terü­letén is - mondta Becker Dá­vid, a társaság főtitkára, aki szerint viszont változatlanul gond a betegoldal. - A páci­ensek tájékozatlansága és az együttműködés hiánya to­vábbra is rontja a helyzetet. Hiába világszínvonalú az in­farktusellátás az országban, az egyéves halálozási adata­ink rosszabbak, mint a ha­sonlóan ellátott helyeken, mondjuk, a skandináv álla­mokban.” „Az infarktuson átesett be­tegek fele nem szedi tartósan az életmentő gyógyszereket. Ennek pedig nem feltétleiiül anyagi oka van, hanem egy­részt a rengeteg téves infor­máció, ami az interneten ter­jed például a statinokkal kap­csolatban, másrészt, hogy a kezelés nem úgy segít és ja­vítja a beteg állapotát, hogy ő azt érzékelné, pusztán meg­védi egy újabb infarktustól” — hangsúlyozta Becker Dávid. Sokat segíthet ezen az az in­farktuson átesett betegeket támogató hamarosan induló program, amelyben komoly segédanyagokat kapnak a re­habilitációjukhoz, a további életvitelükhöz. „Túl fiatal vagyok a szívbetegséghez” Gyakori tévhit a szívelégtelen­séggel kapcsolatban, hogy so­kan úgy vélik, túl fiatalok eh­hez a betegséghez. Sajnos, a fiatalság nem zárja ki a beteg­séget, különösen az életmód van tele rizikófaktorokkal - írja az Eletforma.hu. Egyre fia­talabbaknál jelentkeznek szív­betegségek, különösen azok­nál, akik elhízással, cukorbe­tegséggel küzdenek, illetve nem mozognak eléget vagy do­hányoznak. Ráadásul bizonyos genetikai okoknál fogva már gyermekkorban kialakulhat­nak plakkok az erekben, ami érszűkülethez vezethet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom