Somogyi Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-15 / 111. szám
NEMZETI KONZULTÁCIÓ 2017 3 ■ NEM LEHET HAGYNI, HOGY A KÜLFÖLDI CÉGEK KIVONJÁK MAGUKAT A KÖZTEHERVISELÉS ALÓL s' # «MÜS A tagállamok gazdasági jogát Brüsszel sem csorbíthatja BELGIUM MAGYARORSZÁG A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy Magyarország továbbra is szabadon dönthessen a közteherviselés kérdésében. Könnyen megeshet, hogy ezt az álláspontot idén az Európai Unióban meg is kell majd védeni. Az idei esztendő komoly adóügyi csör- téket hozhat az Európai Unióban - erre számítanak a nemzetközi adózás történéseit figyelemmel kísérő szakértők. A hozzáértők félelmei szerint a közösség legnagyobb tagállamai elérkezettnek látják az időt arra, hogy újabb lépéseket tegyenek az adórendszer uniós egységesítéséért. Ezeknek az országoknak egyértelmű a céljuk: azt szeretnék elérni, hogy multinacionális cégeik odahaza maradjanak, s még csak Kelet-Közép-Európába se vigyék el gyáraikat. A nemzetközi nagycégek mindenkor a legmegfelelőbb helyszínt keresik, ennek megtalálásában pedig - például az utak, az oktatás, az energia, a munkaerő és a bérhelyzet mellett - az adózás is a fontos lehet. így azok az országok, amelyek alacsony adókat szednek, előnyben vannak, megelőzik versenytársaikat a befektetőkért folyó versenyben. HATÉVES BÉRMEGÁLLAPODÁS Az ország versenyképességét és a fizetések értékét is növeli a tavalyi hatéves bérmegállapodás. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán született egyezség értelmében ebben az esztendőben a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal nőtt, a munkáltatói adó pedig jelentős mértékben, 5 százalékponttal mérséklődött. A béremelések és az adócsökkentés a továbbiakban is folytatódik. Sorban állnak az egyszerű adózásért Élen Magyarország Ebből a szempontból nagyon lényeges, hogy január elseje óta Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó kulcsa az Európai Unióban. A mérték kilenc százalék, az adócsökkentő lépéssel nem kevesebb, mint 145 milliárd forint maradt a honi vállalkozói szféránál. Mindez azt is jelenti, hogy hazánk ebből a szempontból jelenleg a legversenyképesebb az Európai Unióban. Más kérdés, hogy Magyarország előnye gyorsan elpárologna, ha az adókulcsokat tovább egységesítenék. Érdemes megjegyezni, hogy a magyar adórendszernek egy másik eleme is az EU élmezőnyében van: a személyi jövedelemadó jelenlegi, 15 százalékos kulcsa szintén nagyon alacsony, ennél kisebb ilyen közterhet csak kevés helyen találni Európa-szerte. A szuverenitás a tét A kormány felkészült arra, hogy a hazai adópolitikát olyan, Brüsszelből kiinduló támadások érhetik, amelyek az utóbbi években megvalósított hazai adóintézkedésekre vonatkozhatnak. A kormány célja - szem előtt tartva a tagállami adószuverenitást - olyan adórendszer megalkotása és működtetése, amely megfelel az Európai Unió követelményeinek, de legfőképpen tiszteletben tartja és figyelembe veszi a magyar emberek és a hazai vállalkozások érdekeit. A kormány ezért mindent elkövet, hogy megvédje a hazai szabályozást. A kabinet továbbra sem hagyja, hogy a hazánkban bevételre szert tevő külföldi vállalkozások Brüsz- szel támogatásával kivonják magukat a közterhek megfizetésének kötelezettsége alól. Emellett Magyarország uniós kérésre sem hajlandó visszamenőlegesen a honi vállalkozásokat sújtó adópolitikai intézkedéseket megvalósítani. Hazánk tehát ragaszkodik ahhoz, hogy Brüsszel a tagállamok gazdasági jogosítványait ne csorbítsa, és idehaza továbbra is szabadon dönthessünk a közteherviselés dolgában. Eredmények Az utóbbi évek gazdasági eredményeiben is fontos szerepet játszottak a különféle adóintézkedések. Magyarország gazdasági helyzete egyre erősödik, amit jól mutat például, hogy az államadósság csökken, az ország finanszírozása stabilabbá vált, mindeközben a költségvetési hiány évek óta a GDP három százaléka alatt van, a társadalom szempontjából pedig különösen lényeges, hogy gyakorlatilag megszűntek a lakossági devizahitelek. Mindeközben egyre több embernek van állása, emelkednek a fizetések, de folyamatosan csökken a fekete- gazdaság és enyhítenek az adóterheken. A jövő évi költségvetés pedig újabb lehetőséget ad arra, hogy mindenki léphessen előre egyet. ADÓVERSENY EURÓPÁBAN (az uniós országokban alkalmazott társaságiadó-kulcsok nagysága, százalék) . . FINNORSZÁG ÉSZTORSZÁG LETTORSZÁG 20 20 15 15-25% 10% alatt 10-15% NACY-BRITANNIA 25% felett NÉMETORSZÁG ÍRORSZÁG PORTUGÁLIA SVÉDORSZÁG DANI A LITVÁNIA LENGYELORSZÁG CSEHORSZÁG ak ■SZLOVÁKIA BULGARIA ROMANIA HOLLANDIA LUXEMBURG FRANCIAORSZAC 25/20 21/20 33,33 SPANYOLORSZÁG AUSZTRIA SZLOVÉNIA OLASZORSZÁG MALTA HORVÁTORSZÁG COROCORSZAC CIPRUS a honi vállalkozói élet kisebb szereplői Miközben a Magyarországon működő nagyobb cégek az Európai Unió legalacsonyabb társasági adóját fizethetik, nincs okuk panaszra a kisebb hazai vállalkozásoknak sem. A törvényhozás 2012-ben döntött úgy, hogy két új adófajtát is beiktat a magyar jogrendbe, az egyiket kisadózó vállalkozások tételes adója - vagyis kata - néven, a másik pedig a kisvállalati adó elnevezéssel. Előbbi lehetőség a legkisebb gazdasági szereplőknek, az egyéni vállalkozóknak, az egyéni cégeknek, valamint a csak magán- személy taggal működő betéti és közkereseti társaságoknak szól, utóbbit mások mellett kft.-k, zártkörű részvény- társaságok, ügyvédi és közjegyzői irodák választhatják. A legfrissebb adatok szerint mind a két adótípus beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A katát tavaszig majdnem 210 ezer vállalkozás választotta, az elmúlt fél évben több mint harmincezer új gazdasági szereplő lépett be. Ez nem is csoda, az adónem - főszabályként - havonta ötvenezer forintot kér el a csatlakozóktól, az alacsony adó mellé pedig egyszerű adminisztráció társul. Ráadásul ma már azok a vállalkozások is katások lehetnek, amelyek havi egymillió forint bevételt mutathatnak fel. Hasonló folyamat játszódott le az elmúlt időszakban a kivánál is: az érintettek létszáma tulajdonképpen megduplázódott, így manapság 14 ezer kivást tart nyilván az adóhivatal. Nekik jó hír, hogy januártól a korábbi 16 százalékról 14 százalékra mérséklődött az adókulcs, s a következő esztendő is tartogat ez ügyben változást: a jövő évi adótörvények szerint ugyanis a kivakulcs 2018. január elsején egy százalékkal csökken, vagyis 13 százalék lesz. A kormányzat korábban azt hangoztatta, hogy a kisvállalkozók adózásán egyszerűsíteni kell, és a közterhek nagyságát is csökkenteni szükséges, ezután a gazdasági szereplők a reálisnak nevezhető összegeket fenntartás nélkül befizetik majd. A hatalmas csatlakozási hullám azt mutatja, hogy a kormány elképzelése valóra vált. EGYKULCSOS, CSALÁDBARÁT SZ3A Magyarországon 2010-ig olyan adórendszer működött, amely a jövedelmek eltitkolására és a segélyek igénylésére ösztönzött. A kormány 2010 után folyamatosan alakított a szabályokon, ma 15 százalékos a személyi jövedelem- adó, a családoknál minden évben százmilliárdos tételek maradnak, s az első házasságukat kötő polgárok is adókedvezményt kapnak. ÁFACSÖKKENTÉSEK Idén célzottan csökkent a baromfihús, a tojás, a friss tej, az internetszolgáltatás és az éttermi étkezés áfája. A forgalmi adómérséklés azonban nem áll meg, jövőre is folytatódik. Az éttermi étkezés és az internetszolgáltatás áfája 18 százalékról 5 százalékra csökken majd, a hal adója szintén 5 százalék lesz.
