Somogyi Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-15 / 111. szám
4 NEMZETI KONZULTÁCIÓ 2017 ■ A KÖVETKEZŐ ÉVBEN ÚJABB ESZKÖZT KAP A HATÓSÁG A VISSZAÉLÉSEK LELEPLEZÉSÉHEZ Jövőre jön a harmadik csapás a hazai feketegazdaságra Megrendítő erejű csapásra készül a kormány a feketegazdaság elleni küzdelemben: nagyjából egy év múlva bekötik a cégek számlázását az adóhivatalhoz. Az online pénztárgépek és a közúti áruforgalom elektronikus ellenőrzése már eddig is több száz milliárd forintos extrabevételt hozott az államnak, az újabb, harmadik intézkedés után még szőkébbé válhat a gazdaság illegális szereplőinek mozgástere. Évtizedes probléma megoldásához fogott hozzá az utóbbi években a kormányzat. A magyar gazdaság rendszerváltozás utáni időszakának egyik fő gondját ugyanis a fe- ketézés jelentette: a számla nélküli értékesítés, a bejelentés nélküli foglalkoztatás. S nem csak az adóbevételek hiányoztak. A nyugta elmaradása sokszor volt akadálya a fogyasztói igények érvényesítésének, a feketemunka miatt pedig egyes munkavállalók kerültek nehéz helyzetbe, amikor nyugdíjról vagy egészségügyi ellátásról volt szó. Pénztárgép és kamion A helyzeten nagyot lendített, hogy a kormány 2013 táján számos szereplőnek kötelezővé tette az online pénztárgépek rendszerbe állítását. Az új típusú kasszák folyamatosan küldik az adatokat az adóhivatalnak, a hatóság így - különféle módszerekkel - gyorsan fényt deríthet bizonyos szabálytalanságokra. A feketegazdaság elleni küzdelem 2015-ben érkezett újabb szakaszához, akkor indult eL az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer, vagyis az ekáer. A szisztéma lehetőséget ad az ország közútjain futó s árut szállító teherautók mozgásának nyomon követésére, ezzel pedig arra, hogy az adóhatóság a visszaélések újabb fajtáit göngyölhesse fel. Százmiiliárdok évente A két nagy horderejű intézkedés eredményei gyorsan megmutatkoztak. A szaktárca becslései szerint az első években két- háromszázmilliárd forint pluszbevételhez jutott az állam - az összeget azok a vállalkozások fizették be, amelyek korábban részben vagy egészben, de feketén működtek. Az eredményeket ráadásul Európa is elismerte. A brüsszeli Európai Bizottság például tanulmányban mutatta ki, hogy - a forgalmi adó beszedése ügyében - Magyarország hatalmasat lépett előre. De az is beszédes, hogy több ország is érdeklődik a pénztárgépek és az ekáer iránt, egyes helyeken pedig már tervezik hasonló megoldások bevezetését. A küzdelem folytatódik A két, jól működő rendszer - a tervek szerint - 2018 közepén egészül ki újabbal, egy év múlva válhat ugyanis kötelezővé az online számlázás rendszere. Ez azt jelenti, hogy a cégek számlázóprogramjai kötelezően továbbítanak majd adatokat - mégpedig elektronikus úton - az adóhivatalnak. Ezzel gyakorlatilag a vállalkozók teljes forgalmára ráláthat a hatóság, s a felmerülő kockázatok elemzése után azonnal kiszűrheti a csalárd cégeket, a kétes ügyleteket. A kormányzat azt várja, hogy a csalások visszaszorulásával a tisztességes vállalkozások nemcsak újabb megrendelésekhez jutnak, de a papírmunkájuk is kevesebb lehet, bizonyos mai adminisztratív feladatok ugyanis megszűnhetnek. Azért, hogy a legújabb módszer bevezetése ne jelentsen különösebb gondot, a gazdasági szereplők már július elsejétől tesztelhetik a rendszert, egy esztendő pedig elegendő lehet a szisztéma megismerésére és a tökéletesítésre is. A gazdasági tárcánál abban reménykednek, hogy a három, feketegazdaság elleni intézkedés együttes alkalmazásával kizárhatók a piacról az adókijátszást, adócsalást üzletszerűen űző vállalkozások. A társadalomnak és a gazdaság legális szereplőinek egyébként szoros érdeke fűződik a feketegazdaság elleni fellépés sikeréhez, az illegális vagy féllegális viszonyokat elhagyó, s így a fényre lépő szereplők befizetései ugyanis utóbb érdemi adócsökkentés fedezetéül szolgálhatnak. A közterhek mérséklése pedig az államnak is kedvező lehet, az alacsonyabb adókat ugyanis inkább befizetik a magán- személyek és a vállalkozások is. Ezermilliárdokkal több adót fizettek be a vállalkozások és a magánszemélyek Nagyot fordult világ az utóbbi években a magyar adóügyek kapcsán, a költségvetéshez ugyanis egyre magasabb összegű befizetések érkeznek. A kormányváltás évében, 2010-ben például 8000 milliárd forint körüli summa folyt be a legnagyobb adónemekből, tavaly viszont már jóval több, mint 11 000 milliárd. Az emelkedés mögött a gazdaságpolitika sikerei húzódnak meg. Valósággal ömlött tavaly az adóbevétel az államkincstárba. Az öt legnagyobb adónemből - az általános forgalmi adóból, a társasági és a jövedéki adóból, a járulékokból és a személyi jövedelemadóból (szja) - együttesen több mint 11 000 milliárd forint érkezett az elmúlt esztendőben. A summa önmagában sem csekély, a korábbi évek adataihoz viszonyítva pedig egyenesen hatalmas. Felidézhetők például 2015 értékei. Akkor az együttes összeg kevéssel haladta meg a 10 700 milliárd forintot, vagyis egy esztendő leforgása alatt majdnem 500 milliárdos többlet mutatkozott a befolyt pénzek nagyságánál. Még beszédesebbek a számok, ha a tavalyi adóbefizetést a kormányváltás évében, vagyis a 2010-ben rögzített adatokkal vetjük ösz- sze. Akkor az együttes summa 8000 milliárd forint körül járt, eszerint tehát hat év alatt több mint 3000 milliárd forinttal több érkezett az öt legnagyobb közteher- ből. Másképpen kifejezve: az emelkedés majdnem negyvenszázalékos. Érdemes megvizsgálni, milyen folyamatok és tényezők húzódhatnak meg az óriási adóbevétel-növekedés hátterében. Elsőként talán az említhető meg, hogy az utóbbi időben folyamatosan emelkedett a legálisan munkát vállalók száma: 2010-hez képest ma majdnem hétszázezerrel többen dolgoznak. Ennek kapcsán megemlíthető, hogy a kormány az utóbbi években jelentősen csökkentette a személyi jövedelemadót, hatalmas - ezermilliárdok- ban mérhető - összegeket hagyva a társadalomnál. A nagyarányú adómérséklés mégsem látszódik meg az szja bevételi adatain, főként azért nem, mert manapság sokkal többen dolgoznak legálisan, mint 2010-ben. Az szja- és a járulékbevétel számait az is fölfelé lökhette, hogy az utóbbi években folyamatosan növekedtek idehaza a fizetések. S mivel a munkavállalók a korábbinál több pénzt vittek haza, nagyobb summát is költhettek el a boltokban és a különféle szolgáltatóknál. Emiatt nőhettek a forgalmiadó-bevéte- lek, miközben egyre magasabb számok jelentek meg a vállalkozások forgalmát mutató rubrikákban is. Mindezek mellett nem hanyagolható el a feketetevékenység visszaszorításáért bevezetett intézkedések hatása sem. Az online pénztárgépek hálózata és az adóhatóság közúti áruszállítást ellenőrző elektronikus rendszere miatt - uniós kimutatás szerint is - érezhetően csökkent a magyar illegális szféra. A fényre lépő gazdasági szereplők működése pedig valameny- nyi nagy adó értékeit megemelhette. Az adóbevételek növekedése tehát elsősorban az elmúlt évek kormányzati gazdaság- politikájának sikereire vezethető vissza. Készült Magyarország Kormánya megbízásából.
