Somogyi Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 11. szám
2 KÖZÉLET 2017. MÁRCIUS 18., SZOMBAT Vaklarma lehet az oltás stabilizáló anyagának káros hatása Biztonságos-e a védőoltás? Romániában péntekig 17 gyermek halt meg a kanyaró szövődményei következtében, a betegséget mintegy 3500 ember kapta el. Közben Magyarországon is növekszik a fertőzöttek száma, szerencsére, nálunk még senki sem halt bele. A fejlemények nyomán újra fellángolt a vita a kötelező védőoltásokról. Takács Eszter EGÉSZSÉG A közelmúltban életét vesztette egy kétéves kisfiú, akit még csecsemőkorában fertőzött meg a kötelező oltásban lévő baktérium - írta a Délmagyar.hu című portál. A lap információi szerint a kisfiúnak volt egy veleszületett rendellenessége, ezért túl gyenge volt az immun- rendszere, és az újszülöttkori BCG-oltással nem tudott megbirkózni. A gyermeket hosszú hónapokig kezelték kórházban, de a kicsi szervezete végül feladta a küzdelmet. Számos tévhit kering- A konkrét esethez nem szeretnék hozzászólni, de általában elmondható, hogy mivel a védőoltás egy beavatkozás, ezért ha azzal egy időben történik valami, azt nagyon sokszor hajlamosak az emberek az oltással ok-okozati ösz- szefüggésbe hozni - mondta el lapunknak Mészner Zsófia gyermekorvos, védőoltási specialista -, holott nagyon sok kutatás és tapasztalat mutatja, hogy a védőoltások igenis biztonságosak. Gyakran felmerül a kisgyerekes szülőkben, és az interneten kutatnak utána, hogy van-e, és ha igen, milyen káros hatása lehet az oltásban lévő stabilizáló anyagnak, a tiomerzálnak. Azt fontos tudni, hogy 2006 óta a magyar oltási rendben egyetlen olyan oltóanyag sincsen, amelyikben ez a higanyszár- mazék megtalálható - hangsúlyozta Mészner doktornő. A tiomerzál amúgy is egy vízoldékony anyag, ami két nap alatt minden baj nélkül kiürül a szervezetből, semmilyen felhalmozódásra, lerakódásra nem képes. Azok is megnyugodhatnak, akik még 2006 előtt kaptak oltást, mert teljes biztonsággal kiürült a szervezetükből a higanyszármazék. A másik gyakori tévhit, hogy összefüggésbe hozzák a védőoltást az autizmus- sal. - Ez is megdőlt - mondja Mészner Zsófia, hiszen azt a doktort, aki a vitát kirobbantotta és azt állította, hogy az MMR-oltás autizmust okozhat, minden országban eltiltották az orvosi tevékenység gyakorlásától. Egy meghamisított kísérlet eredményeit tette közzé, semmi hitelt nem érdemelnek. Sőt, nem egy tanulmány cáfolta megnyugtatóan a tévhitet. Az autizmus nem egy egységes kórkép, számtalan válfaja van, és kialakulásában egészen biztosan szerepe van a genetikai meghatározottságnak. Nyájimmunitás védőpajzsa Vannak speciális helyzetek, amikor nem ajánlják az orvosok a védőoltást (például szervátültetéskor vagy súlyos műtét esetén), ez rendkívül Férfiakra is veszélyes A HPV-fertőzés férfiaknál is nagyon gyakori, bár a legtöbbször tünet- és panasz- mentes. Ettől azonban még veszélyesebb, ugyanis a kellemetlen szemölcsökön kívül hímvesszőrákot és végbélrá- kot okozhat. Az elmúlt 4-5 évben derült ki, hogy a HPV a középgaratban és a mandulaszövetekben is okozhat daganatot - írja a Semmelweis, hu. Évente 1500 új középga- rat-daganatos beteget diagnosztizálnak, kétharmaduk férfi; főként a fiatal felnőttek érintettek. Az oltás nemcsak a nőknek, hanem a férfiaknak is ajánlott. nagy felelősség, hiszen ebben az esetben védtelen marad az ember a betegséggel szemben - mondta a doktornő. De szerencsére a magyarországi „át- oltottság” elég jó, ezért a populációs vagy nyájimmunitás nagy valószínűséggel megvédi azt, aki nem kaphatta meg az oltást. így védhet például kanyaró ellen a védőoltás. Ettől el kell választani, hogy van olyan oltás, amelyikben egyéni védelemre van szükség, ilyen például a tetanusz. Tízből hét kislányt beoltattak humán papillomavirus ellen Vakcinákkal nem telítődhet a szervezet Magyarországon évente ötszáz nő veszti életét méhnyakrákban, pedig ha időben felfedezik a betegséget, akkor teljes mértékben gyógyítható. A betegség kialakulásáért szinte teljes mértékben a humán papilloma vírus (HPV) felelős. A HPV legveszélyesebb fajtái ellen azonban létezik védőoltás, ami ingyenesen jár a hetedik osztályos kislányoknak. Szerencsére a gyerekek 72 százaléka meg is kapta az oltást - mondta el Mészner Zsófia. Itt szintén a hamis információk okozzák a legnagyobb problémát. Keringenek az interneten olyan videók, amelyek összefüggésbe hozzák a HPV elleni oltást bizonyos betegségekkel, sőt az ijesztőbbek halálos esetekkel is. Több vizsgálat is foglalkozott velük, és kiderült, hogy valóban időben követték egymást az események, de nem volt köztük ok-okozati összefüggés. A riasztó videók köny- nyen eljutottak az emberekhez, a cáfolatuk már nem. A védőoltást felnőttkorban is kérheti valaki, ha például a szülei kisgyermekkorában nem ol- tatták be valamiért. A rotavirus elleni vakcina az egyetlen, amit felnőttkorban már nem ajánlanak. Az oltások nem terhelik, hanem működtetik az immun- rendszert, hiszen „bemutatjuk neki az ellenséget ártalmatlan formában” - mondta Mészner Zsófia, tehát az a tévhit is hamis, hogy telítődhet a szervezet az oltásokkal. Nem lehet túl sok oltást beadni - szögezi le a doktornő. Lassan lecseng az influenza- szezon, de szomorú tapasztalat, hogy az idei járvány különösen súlyos volt, háromszor any- nyian betegedtek meg, mint a korábbi években - mondta a szakember. Az influenzavírus egy nagyon intelligens kórokozó, gyorsan tudja változtatni a szerkezetét, ezért van szükség évről évre újabb védőoltásra, míg a legtöbb betegség estén elég egy alapimmunizálás, Egyre többen gondolják úgy, hogy a paraszolvencia többet árt, mint használ Egészségtelenül hálásak vagyunk KÓRHÁZ Van értelme sokat beszélni a hálapénzről. Az elmúlt években ugyanis jelentősen változott a megítélése az orvosok és a betegek körében is. Egy friss felmérésből kiderült, hogy az emberek 80 százaléka bűncselekménynek minősítené, az orvosok 96 százaléka pedig hálapénzmentes egészségügyben szeretne dolgozni. Az orvosok 33 százaléka teljes mértékben elutasítja a paraszolvenciát, és nem is fogad el hálapénzt - derült ki egy idén januárban, 907 magyar orvos bevonásával végzett reprezentatív felmérésből, amit a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete a Szinapszis Kft.-vel készíttetett. Ez az arány lényegesen magasabb, mint a témában végzett 2013-as első kutatás során mért 19 százalék. Érdemben - 31-ről 17 százalékra - csökkent azoknak az orvosoknak az aránya is, akik úgy gondolják: a borítékot valóban hálájuk kifejezéseként, önkéntesen adják a betegek. A válaszokból az is kiderült, hogy 2013 és 2017 között ugyan jelentős mértékben, 194 ezerről 260 ezer forintra nőtt az orvosok átlagos nettó alapbére, de a megkérdezettek kétharmada még mindig azt mondja, hogy ebből a pénzből nem tudja megalapozni a jövőjét. 61 százalékuk ezért nyilatkozott úgy, hogy kénytelen elfogadni a borítékot. Az orvosok tapasztalatai szerint a betegek hozzáállása is változott, az elmúlt három évben 26 százalékkal csökkent a hálapénzt adó betegek számaránya, akik, ha rájuk lenne bízva, bűncselekménynek minősítenék azt is, ha valaki elfogadja, és azt is, ha valaki fizet. Dénes Tamás azt mondta: ezek után az már nem kérdés, hogy fel kell-e számolni a hálapénzrendszert, már csak az a kérdés, milyen lépések kellenek hozzá. A kórházi orvosok kapják a legtöbbet A KSH két évvel ezelőtt készített kimutatást arról, mennyit fizetünk zsebbe. Akkor több mint 16 milliárd forintot költött a magyar lakosság a szolgáltatásokon felül. Ebből 8,3 milli- árdot orvosi rendelőkben hagytunk. Majd annyi hálapénzt fizettünk ki az egészségügyben, mint amennyit az összes étteremben, fodrásznál, kozmetikusnál és szolgáltatónál. A legtöbb pénz a kórházi orvosokhoz kerül, a gerincsebészet, az ortopédia és a szülészet a leginkább hálapénzes szakma. A szakértők többféle paraszolvenciát * különböztetnek meg: a legártalmatlanabb valóban a hála kifejezésére szolgál; a borravaló jellegű hálapénz egy másik; a számla nélküli szolgáltatásvásárlás a harmadik; a korrupció jellegű hálapénz pedig a negyedik kategória. Kincses Gyula egészségügyi szakértő szerint a hála jellegű hálapénz nem mérgezi a bizalmon alapuló személyes orvos-beteg kapcsolatot. A borravaló jellegű hálapénz ellen a béremelés védene a legjobban. A legálisan megvásárolható szolgáltatások megvásárlásának lehetősége a számla nélküli szolgáltatásvásárlást segítene felszámolni. A korruptív hálapénz ellen azonban valódi szigorral kéne fellépni. Sürgősséginek minősítik például a területen kívüli beteget, így elhárul az ellátás akadálya, hamisan vesznek táppénzre valakit, a tb-támogatásokkal, várólistákkal manipulálnak. Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke azt mondta: felmérésükben egyértelműen igazolták, hogy a betegek nagy többsége félelemből fizet, a kiszolgáltatottságtól való félelem ösztönzi őket, másik részük pedig szolgáltatást vásárol. „Szerintünk a hálapénz egyértelműen korrupcióra hajlamosító jelenség, egy szoftkorrupt rendszert tart életben az egészségügyben. Miért nem lehet adni a rendőrnek, kormányhivatalnoknak, vagy egy politikusnak hálapénzt? Ugyanazon okok miatt az egészségügyből is ki kell irtani a borítékok gyakorlatát. Nagyon kevés választja el a jó, a kevésbé jó és a rossz hálapénzt.” Dénes szerint rendezni kell az egészségügyben dolgozók bérét. Ennek a folyamatnak a végén pedig minden típusú hálapénzt büntetni kell. így négy év elég lenne ahhoz, hogy a hálapénz rendszerét felszámolják. F. B. Négy év alatt felszámolnák a hálapénzt A védőoltásokkal kapcsolatban ma is számos tévhit kering Fotó: Hagymási Bence A rezidensek is küzdenek a hálapénz ellen Fotó: Teknős Miklós
