Somogyi Hírlap, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-25 / 48. szám

2017. FEBRUAR 25., SZOMBAT GAZDASÁG 7 Kamat helyett nyerni akarnak az ügyfelek A kormány előtt a vízgazdálkodási stratégia Pályázati akadályok t * : ■ ' \ ' > ■fe--.- ■ Öntözésfejlesztési forrásokhoz nehéz hozzájutni Az oldal fotói: MW BUDAPEST Rohamosan változ­nak a magyar lakosság meg­takarítási szokásai a statiszti­kák szerint. Ennek oka, hogy a kamatok történelmi mélysé­gekben járnak. Az MNB ada­tai alapján az ügyfelek egyre kevesebb pénzt tesznek bank­betétbe. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ne a biztonság lenne még mindig az elsődle­ges a számukra, ezt mutatja, hogy a lakosság csak 2016-ban - szintén a jegybank szerint - több mint 1000 milliárd forint­nyi új állampapírt jegyzett. A megtakarítók játékos ked­vét is meghozta az alacsony ka­matkörnyezet. A nyeremény­betétek állománya tavaly már 75 milliárd forint fölé nőtt, ezt tükrözik az e speciális meg­takarítási formát kínáló két bank, az FHB és az OTP ada­tai. A nyereménybetét lényege, hogy a bank a teljes állomány utáni kamatból havonta nye­reményalapot képez, amely­ből gépkocsit, robogót, vásárlá­si utalványt vesz, és sorsol ki. így az ügyfelek kamatot nem kapnak, de szerencsével milli­ós nyereményhez is juthatnak, miközben a betét nem vész el, s a pénz is bármikor felvehető. A legfrissebb adatok egyér­telműen alátámasztják, miért választják sokan ezt a befekte­tést. A jegybank szerint a lekö­tött bankbetétek éves átlagos kamata 2016 végén 0,6 száza­lék volt. így áz ügyfelek a ka­matadó levonását követően ha­vonta alig valamivel több, mint 4 forintot kapnak minden 10 ezer forint lekötés után. így ezt a hozamot egyre többen in­kább „játék pénznek”, a külön­böző címletű, de legtöbbször 10 ezer forintért váltott nyere­ménybetéteket pedig egyfajta bármikor visszaváltható sors­jegynek tekintik. MW Bankbetétek (a háztartások által lekötött bankbetétek és kamataik alakulása, 2013-2016) ■i Éves átlagkamat (%) (^Betétállomány * év eleje ** év vége ' (milliárd forint) MW-grafika, forrás: MNB Máris érezhetőek a földe­ken a nemrég végrehaj­tott fejlesztések: jóval keve­sebb szántóföldet öntött el a belvíz. Az öntözésfejlesz­tési uniós forrásokhoz azon­ban a magyar gazdák azért sem mindig férhetnek hoz­zá a pályázatokkal, mert túl nagy a bürokrácia, figyel­meztet Jakab István, a Ma- gosz elnöke. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Hamarosan a kormány elé kerül a vízgaz­dálkodási stratégia, és a vég­leges döntés is megszülethet - mondta a Világgazdaságnak adott interjúban Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gaz­daszövetkezetek (Magosz) el­nöke, az Országgyűlés alelnö- ke. A stratégia részeként a vi­dékfejlesztési programban az öntözővíz hasznosítására vo­natkozó pályázatok is szere­pelnek, amelyek összesített kerete eléri az ötvenmilliárd forintot. Mi a kifizetődőbb? Át kell gondolni, hogy a költ­ségvetésnek mi hoz nagyobb bevételt - hívta fel a figyelmet Jakab, aki szerint mérlegelni kell, hogy az hoz-e nagyobb hasznot, ha 30 százalékkal, vagyis közel nyolcszázmil- liárd forinttal növeljük az agrárkibocsátást, vagy az, ha a vízdíjból behajtunk né­hány százmillió forintot. En­nek megfelelően a Magosz azt javasolja, hogy a vízért legfel­jebb annyit követeljen meg az állam, amennyit az uniós kö­telezettség minimálisan előír. Az öntözésfejlesztési forrá­sokat eddig alig vették igény­be a gazdálkodók, de Jakab István szerint ez nem véletlen. Ahhoz ugyanis, hogy a gazda egy ilyen beruházást megva­lósítson, egy hihetetlen bürok­ratikus procedúrán kell átes­nie, mire benyújtja a pályáza­tát. Ezt egy kisebb gazdálkodó alig tudja végigvinni, s éppen ezért ezen a téren elengedhe­tetlen az egyszerűsítés. Belvíz Ár- és belvízvédelmi rend­szerek kialakítására is bizto­sít forrásokat az Európai Unió, így 300-500 milliárd forintot költhetünk ezekre a fejleszté­sekre - ismertette Jakab Ist­ván. Hozzátette: „Ahol a belvi­zet elvezetem, ott az öntözővi­zet is be tudom vezetni.” A bel­vízgondok már most is érezhe­tően kisebb mértékben jelent­keznek, s ez véleménye sze­rint az „érdemleges változá­sok” eredménye. Ezek között említette, hogy a vízügyi léte­sítmények jelentős részét mű­ködőképes állapotba hozták, a közmunkaprogramnak kö­szönhetően pedig ma már azt lqhet mondani, hogy áramlik a víz a csatornákba. Az azok végén lévő átemelő szivattyúk működnek, így az idei kimon­dottan veszélyes időjárás elle­Jakab István Magosz-elnök nére legfeljebb húszezer hek­tár szántót borított belvíz, és az is folyamatosan csökken. Komoly változás ez ahhoz ké­pest, hogy a 2010 előtti évek­ben általában 120-130 ezer hektár került víz alá, használ­hatatlanná téve az adott terü­leteket. Sertéságazat A sertésstratégia nem vál­totta be a reményeket. Az ál­lomány megduplázásáról volt szó, s van is kedvező elmoz­dulás, de az meg sem közelí­ti a kitűzött célokat - mond­ta Jakab István, aki szerint az orosz embargó nagyon nega­tívan hatott erre az ágazatra. Kiesett a magyar export, sem­mivé vált a korábbi nagyon in­tenzív piacépítő munka, és a nagyobb termelési színvona­lú uniós országokból támo­gatott termékekként jelentek meg nálunk is a sertéskészít­mények. Vagyis a saját pia­cainkon vertek meg bennün­ket - értékelte a helyzetet. Informatika Ma már az agrárium sem működhet informatikai fej­lesztések nélkül, a precíziós gazdálkodás itthon is egyre inkább elterjed. „Meggyőződésem, hogy a szükséges tudás, információ és infrastruktúra már ren­delkezésre áll - mondta vé­gül Jakab István. - A Magosz és az agrárgazdasági kama­ra arra törekszik, hogy meg­ismertesse a gazdálkodókkal a technológiai fejlődés okoz­ta speciális tudást, ami a pre­cíziós termelés elterjeszté­séhez is szükséges. Ez azért fontos, mert enélkül például a fehérjeprogramunk sem le­het sikeres.” Uniós pénzből is felújíthatjuk a lakást BUDAPEST Két uniós program jelent meg tegnap, a lakosság számára összesen 115 milli­árd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre kölcsön formá­jában a lakóépületek energe­tikai korszerűsítésére - közöl­te Rákossy Balázs, az NGM ál­lamtitkára. Nullaszázalékos kamatú hitelre a Gazdaság- fejlesztési és Innovációs Ope­ratív Programban 105,2 mil­liárd forintra, a Versenyképes Közép-Magyarország Opera­tív Programban pedig 9,41 milliárd forintra lehet pályáz­ni. Kölcsönt a természetes sze­mélyek 500 ezer forinttól 10 millió forintig, a társasházak és a lakásszövetkezetek pedig lakásonként 500 ezertől 7 mil­lió forintig igényelhetnek. Az önerő a projekt elszámolható költségének minimum 10 szá­zaléka. A futamidő a kölcsön­szerződés megkötésétől szá­mított legfeljebb húsz év. A hiteligényléseket április végétől lehet benyújtani a Ma­gyar Fejlesztési Bank által ki­alakított MFB Pontoknál. Tá­mogatás nyerhető az energia- hatékonyság javítására, így például a fűtött és fűtetlen te­ret elválasztó nyílászárók cse­réjére, energiamegtakarítási korszerűsítésre, a nyári hővédelem javítására, fűtési és/vagy használati melegvíz­rendszerek korszerűsítésére, kéménytechnikai fejlesztések elvégzésére stb. Igényelhető támogatás a fűtési és haszná­lati melegvíz-igény kielégíté­sére napkollektoros rendszer telepítésére is. Szintén lehe­tőség van földhő-víz, víz-víz, levegő-víz hőszivattyúrend­szerek alkalmazásának ki­alakítására vagy napelemes rendszer telepítésére hálózati, vagy autonóm villamosener- gia-termelésre. MTl/MW Itt érdeklődhet A lakóépületek energiahaté­konyságának és a megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitelfelhívás részletes leírása megtalálha­tó a Széchenyi2020 oldalán, illetve a www.mfbpont.hu weboldalon is olvasható róla. Hiteligénylés - mint említet­tük - az MFB Pontoknál. Az időjárás is segített tavaly Két évvel ezelőtt, vagyis 2015- ben mínusz 0,2, tavaly pedig 0,6 százalék fölötti mértékben járult hozzá az agrárgazdaság a GDP-hez - mondta el Jakab István a Világgazdaság interjú­jában. A Magosz elnöke azon­ban hangsúlyozta, hogy ez a 0,8 százalékos növekedés lé­nyegében csak az időjáráson múlott. Az arányokat az előállí­tott mezőgazdasági alapanya­gok értékére átszámítva lát­hatjuk, hogy csak a kukoricá­nál 150 milliárd forint, a kalá­szosok esetében pedig 80 mil­liárd forint többlet keletkezett. Az öntözés rendezésével a ter­melési értéktöbblet elérheti az évi 250-300 milliárd forintot. Több munkahely lesz a bővítéssel BUDAPEST Több mint egymil­lió eurós befektetéssel meg­kezdte áruház-felújítási prog­ramját az Intersport Magyar- országon. A világ legnagyobb sportszer-keres­kedelmi hálózatá­nak magyar tagja 300 ezer eurós in­vesztícióval fris­síti szombathelyi áruházát, és még a tavasszal, több mint 700 ezer eurós be­ruházással újítja meg buda­örsi egységét. A március má­sodik felében Budaörsön újra­nyitó áruház alapterülete ezál­tal 800 négyzetméterrel 3000 négyzetméterre gyarapodik. Horváth Csobán, a cég ügyve­zetője lapunknak kifejtette: a legmodernebb kereskedelmi technológiák meghonosítása ellenére nem csökken, hanem már az újranyitás- kor 10 százalék­kal nő a munka- vállalók száma. A további felújítások is újabb munka­helyeket teremtenek ország­szerte. A Magyarországon 14 áruházat üzemeltető üzlet­láncnak határozottan előnyé­re vált a hideg tél, ennek is kö­szönhetően a téli sportszezon­ban közel 20 százalékkal meg­növekedett a forgalom. MW Jót tett az üzletnek a hideg tél Csaknem harmadával több lakást építettek tavaly Erősödő élénkülés a piacon MAGYARORSZAG Tavaly 9994 új lakás épült, 31 százalékkal több, mint egy éve. A kiadott lakásépítési engedélyek és az új lakások építésére vonatko­zó egyszerű bejelentések szá­ma 31 559 volt, ami több mint két és félszerese a 2015-ösnek - jelentette a KSH. Az átlagos­nál nagyobb mértékű, 49 szá­zalékos volt az emelkedés a megyei jogú városokban és 44 százalékos Budapesten. A kiadott új építési engedé­lyek alapján 12 206 lakóépület építését tervezik, a nem lakó­épületekre kiadott építési en­gedélyek száma (6632) 43 szá­zalékkal emelkedett. A termé­szetes személyek által épített lakások aránya 59-ről 49 szá­zalékra esett, a vállalkozások által építetteké 39-ről 50 szá­zalékra emelkedett. Az új la­kóépületek között 60-ról 51 százalékra csökkent a családi házban épült lakások részará­nya, míg a többszintes, többla­kásos épületekben használat­ba vetteké 33-ról 42 százalék­ra nőtt. A használatba vett la­kások átlagos alapterülete 7 négyzetméterrel, 94 négyzet- méterre csökkent 2015-höz képest. Áz elemzők szerint az idén folytatódik az élénkülés. Ba­logh László, az Ingatlan.com Nő a kereslet és a kínálat is vezető szakértője kiemelte: mind a kereslet, mind a kí­nálat fokozatosan nő az új la: kások piacán. Az idei év első két hónapjában már az érdek­lődők 23 százaléka keresett új lakást, míg egy éve számará­nyuk 12 százalék volt. Az új lakások kínálata egy év alatt 68 százalékkal nőtt. A korábbi visszaesés után most legalább 20-30 ezer új lakás­nak kellene még felépülnie. Valkó Dávid, az OTP Ingat­lanpont vezető elemzője egye­bek közt azt emelte ki, hogy a kiadott építési engedélyek száma 2008 óta jelenleg a leg­magasabb. MW

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom