Somogyi Hírlap, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-23 / 19. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2017. JANUÁR 23., HÉTFŐ jiKT^r Bőszénfán példásan ellátják az állatokat , .p pMiB Hiába etetik a vadakat az erdőn, az idei télen még­is rohamosan nő a vadkár, mert a nagy hideg a lakott települések közelébe hajtja az állatokat. Kovács Gábor gabor.kovacs@mediaworsk.hu SOMOGY Egy kőröshegyi olva­sónk tette szóvá mindezt, a polgárrfiester pedig megerő­sítette, hogy súlyos a hely­zet náluk. A helyi temetőből nagy nehézségek árán sike­rült kiűzni a szarvasokat, de attól tartanak, hogy balesetet okoznak majd a kóborló va­dak a környéken.- Elkeseredésemben szó­lok, mert már százezer forin­tos nagyságrendű lett a ká­rom az idén - állítja egy helyi gazda. - Olvastuk a Somogyi Hírlapban, hogy az állami er­dészetekben etetik a vadakat, hogy átvészelhessék a hideg időjárást. Nekünk azonban az a félelmünk, hogy a he­lyi vadásztársaságoknál nem tesznek meg mindent, hogy jóllakassák a vadakat a sa­ját területükön. Ha se vizük, se élelmük, az állatok kény­szerhelyzetben vannak, és a rendkívüli idő'beűzi őket a lakott területre. A mi kü­lönleges gyümölcsfáinkat már tönkretették a szar­vasok, a kérget lerágják, a rügyeket megeszik. Nem használ ellenük a riasztó, és hiába kerítettük körbe a fákat dróttal. Nemcsak ná­lunk gond ez, a hátsó kerte­ket másutt sem lehet meg­védeni a faluban. Ha üres a hasa, a vad mindent elkövet a túlélésért, és kárhoztatni sem lehet ezért. Véleményem szerint a helybeli vadásztár­saságoknak kellene ügyel­ni rájuk, és nagyobb gondot fordítani az etetésükre télen, nem csak a hasznot lefölözni. Nagy fáradságot öltünk bele a munkánkba, nehezen vár­tuk ki, hogy termőre fordul­janak a gyümölcsfák, erre ta­valy elverte a jég, az idén meg megeszik a vadak...- Jogos a felvetés, az önkor­mányzatnak is rengeteg kára származott a vadak mozgásá­ból - mondta Kőröshegy pol­gármestere, Marczali Tamás. Puskadörgéstől hangos a Zselic; külföldi vadászok a rengeteg mélyén A Zselicbe érkezik a legtöbb külföldi vadász az országban, Somogy erdői ugyanis rendkí­vül gazdagok nagy- és apróvad­ban. Mind az öt nagyvad: a gím­szarvas, a vaddisznó, a dám, a muflon és az őz is megtalálha­tó a mintegy 10 ezer hektárnyi területen. Évente 18 ezer pél­dányt lőneki ki, a többségét az őszi és téli hónapokban. A vadá­szatokkal főként a vaddisznóál­lományt gyérítik, amire az évről évre jelentkező tetemes vadkár miatt van szükség. Pénteken három terelővadá­szatot szerveztek a külföldiek számára Kardosfa környékén. A reggeli eligazításon Halász Tibor fővadász mind a tizenegy né­met vendégvadásznak kiosztot­ta a lövészállások helyét. A csa­patból sokan évtizedek óta visz- szatérő vendégek, köztük Kurt Versbach is, aki 1971-ben jött először a Zselicbe va­dászni. A 79 éves német férfi elmondta lapunk- / nak: eleinte kis vendég­házban laktak, azóta már egy minden igényüket kielégí­tő hotel fogadja őket. Nagyon elége­70-es években egyéni vadásza­ton vett részt, és főként nagy­vadakat lőtt. Manapság inkább csoportos vadászatra látogat el a Zselicbe, nyugdíjas barátaival. A német csapathoz hasonló­an évente több száz belga, fran­cia, osztrák, sőt még amerikai vadász is érkezik Somogyba. Az egyik fő vonzerő számukra, hogy mind az öt nagyvad meg­található a Zselicben. A terelővadászaton segítői is vannak a vendégének. 25 vad­hajtó hangos kiáltásokkal és kutyákkal próbálta a vadakat az erdőből kiterelni. Futott elő­lük róka, szarvas, vaddisznó, még az aranysakál is. Halász Tibor fővadász elmondta: az első terelővadászaton tarva­dat is lehet kilőni, míg a töb­bin inkább csak vaddisznó­ra lőnek. Az elejtett vadakat a va­dászok megvá­sárolhatják, de leginkább az a tapasz­talat, hogy csak a tró­feákat vi­szik el. Ha nem tartanak igényt a vad­húsra, akkor a Sefag Zrt. érté­kesíti azt. A vadászati idény egyébként november elejétől február végé­ig tart, de terelővadá­szatot csak január vé­géig tartanak. Évente csaknem 18 ezer va­dat lőnek ki Somogy erdeiben. Góz Lilla vedet- Félő, k o ­dett a magyar ven­dégszeretettel, továbbá iga­zi finom ételeket, italokat kós­tolhatnak. Természetesen a lé­nyeg a gazdag vadállomány. A A szokottnál is nagyobb a kár, az erdőkben kellene tartani a vadat A nagybajomi Szabó Tamás, a Magosz megyei elnöke sze­rint az idei télen a szokottnál is nagyobb károkat okoztak a va­dak Somogybán. - Sokáig nem volt hótakaró, a vetések nem jól telelnek, és a hó nélküli hi­deg miatt nagyobb a vadkár. A repcében, az őszi gaboná­ban már jelentős mérteket öl­tött. Védekezni nehéz, mert a villanypásztort télre összesze­dik a gazdák, a vadriasztás pe­dig nem hatékony. Az egyetlen megoldás az, hogy az erdőben kellene tartani a vadat - mond­ta Szabó Tamás. - Csak együtt lehetne fellépni a vadak kárté- nak. akik tisztességesen áll­tele ellen a vadásztársaságok- nak hozzá, és „nem dobják be kai közösen, mert sokan van- a gyeplőt”, etetnek télen rende­sen. Azonban a somogyi vadál­lomány vadgazdálkodási szem­pontból történő létszámcsök­kentését elengedhetetlennek tartom. Rólam ismert, hogy azt a határozott a véleménykü­lönbséget nem hallgatom el, ami a vadásztársaságok és a földtulajdonosok között feszül. Az országos felmérések, a Sop­roni Egyetem adatai számom­ra az bizonyítják, hogy Somogy­bán jelenlegtöbb a vad. mint amit a terület vadeltartó ké­pessége megengedne, főként a Nagybajom-Lábod-Kaszó térségben.- A szarvascsordák szabadon kószáltak a temető területén, tönkretették a kerítést. Sok pénzbe került a megjavítása, de a vadak újra megbontották, és ismét fel kellett újítani. Vé­gül karácsony után külön vil­lanypásztort kellett felszerel­nünk a temető köré a keríté­sen túl. Azóta nem törnek be a temetőbe, de nem vagyunk tek a vadak ellen, hogy előbb-utóbb molyabb balesetet okoznak, mert nem tartanak az embertől, megszűnt bennük a fék... Kerestük a me­gyei vadászkama­rát, de nem kívántak nyilatkozni a kérdés­ben. A Sefag Szántódi Erdészetének igazgató­ja, Iberpaker Gábor sze­rint a mostani vadkár nem okoz náluk nagyobb problémát, mint a koráb­bi években. Elegendő szá­raz és szálas takarmány áll a rendelkezésükre, he­tente többször etetnek a ""ll kemény hidegben. Úgy W véli, hogy az éhségnél f nagyobb gond, hogy il­legális agancsgyűjtők zaklatják a szarvasokat: meghajtják őket, hogy hozzájussanak a trófeá­hoz, a vadak pedig a futás­tól még több kalóriát veszte­nek a hidegben. Palotai De­zső, a Szárszó Vadásztársa­ság elnöke szerint ők ugyan­úgy etetik a vadakat, mint az állami erdészetekben.- Állandó szórókat helyez­tünk ki, hogy a növekmény erdőkben tartsuk a vadakat, mert akkor kisebb kárt okoz­nak a házi kertekben - mond­ta Palotai Dezső. - Nekünk ki­sebb a területünk, mint a Se- fagnak, ezért arányában ke­vesebb élelmet rakunk ki, de ez sem kevés: 15 tonna lé­dús takarmányt vásároltunk, amit szárazon adunk a vadak­nak. Kukoricát is vettünk, és heti két alkalommal etetünk. A nagyobb hidegben többet adunk, mert ha enyhül az idő, az erdő ellátja a vadat. Igyek­szünk minimalizálni a ter­melőket ért károkat. Mindent megtérítünk, még sohasem maradtunk adósok. 4 é * 4 ■ jnmunn 1 1 *— 1 1 ^ KM»® ©ÍMfite m [Mgg/ a üKB \MaMo1 plég a temetőkbe is (Betörtek a szarvasok JH mfr ' M . .i.y ill: if*.k

Next

/
Oldalképek
Tartalom