Somogyi Hírlap, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-29 / 24. szám

2017. JANUÁR 28., SZOMBAT GASZTRONÓMIA 0 ^fíPjj^díQ* Csak keyéSselimaradt le ^dobogóról a magj^c^gpt,. Mindeni szakács erről: álmodik mtmmwmmmmtm- »Bwjai ■ mm «m mm mm* «*•* mmmmmmmwm»# m ■ mi *«—»■ .«• JVlagyar szakács még sosem ért el ennél jobb eredményt Széli Tamást sokan még a győzelemre is esélyesnek tartották, mivel a Bocuse d’Or európai versenyét meg­nyerte, és az európai győz­tes eddig mindig nyert a vi­lágversenyen is. Széli Tamás óvatosabb volt, már az indu­láskor az amerikai csapatot tartotta mumusnak, és azt is hangoztatta, hogy a skan- dinávokat nehéz lesz meg­fogni. így is lett, de azért a negyedik hely is óriási bra­vúr. Széli Tamás beiratko­zott a világ élvonalába. Fábos Erika GASZTRONÓMIA A Bocuse d’Ör nemzetközi séfverseny lyoni döntőjének első versenynapján, kedden mutatta be a zsűrinek a magyar csapat a tálon felszol­gált húsételt és a tányéron kí­nált vegán fogásokat. Széli Tamás a több mint 5 és fél órás versenyzés után azt mondta: nyugodtan tudtak mindent megcsinálni, amit el­terveztek, elégedett a munká­jával. Már akkor úgy érezte, a legjobbak közé fognak beér­ni az eredményhirdetésen. Ez nem is volt meglepő. Széli Ta­más ugyanis tavaly májusban megnyerte az európai dön­tőt, amit Budapesten rendez­tek. Márpedig az elmúlt évek­ben mindig az nyert, aki az eu­rópai csapatok közül a legjobb volt, ráadásul a magyar segítők mellé a három Michelin-csilla- gos dán séfet, Rasmus Kofoe- det is leszerződtették a csapat­hoz, Kofoed pedig nem akár­ki, ő az egyetlen a világon, aki zsinórban háromszor bejutott a világdöntőbe, és ott egyszer bronz-, aztán ezüst- és arany­érmet szerzett. A világ leghíresebb versenye A verseny alapítója és névadó­ja, Paul Bocuse, az „Évszázad Szakácsa”, akit úgy emleget­nek szülőhazájában, mint egy intézményt. Ő volt az, aki el­indította azt a fajta szakmai mozgalmat Franciaországban, amiből kinőttek a legjobb eu­rópai éttermek és séfek. A leg­jobb német és angol séfek is nála, az ő konyhájában képez­ték tovább magukat, továbbá a skandinávok meg a japánok is azért tartanak most ott, ahol, mert Paul Bocuse kinevelt egy olyan francia iskolát maga kö­rül, amelyben a tudásából me­ríteni tudtak. Ma Japánban már több a Michelin-csillagos hely, mint Franciaországban. Paul Bocuse ezt a versenyt 1987-ben indította útjára, ép­pen azért, hogy a világ legjobb szakácsait összehozza és le­gyen egy ösztönzőrendszer év­ről évre, amivel máig rengete­get tesz azért, hogy a gasztro­nómiai kultúra folyamatosan fejlődjön a világban. 5 óra 35 perc főzés megállás nélkül Ezen a versenyen mindenki azt főz, amit akar, de minden szakács ugyanazokból az alap­anyagokból dolgozik és mind­egyiküknek ugyanannyi idő, 5 « V óra 35 perc áll a rendelkezésé­re. Az alapanyagokat a verseny előtt 2-6 hónappal hirdetik ki, az eddigi szabály szerint min­dig van egy hús és egy hal alap­anyag, amiből két főételt kell készíteni körettel. Az idei alap­anyag a bresse-i csirke volt. Ez a leghíresebb francia csir­kehús, nyolc hónapig nevelik, az ára ötezer forint kilónként. A csirkét a séfek úgy készítik el, ahogy akarják, de lecserél­ni semmi másra nem lehet. Eb­ben az évben nem hal volt a második alapanyag. Most az volt a kérés, hogy mindegyik szakács egy vegán - azaz zöld­ségekből készült - tányérral je­lenjen meg a zsűri előtt. A franciákat is megelőzték A döntőben 24 csapat, több Mi­chelin-csillagos topséf verseny­zett. Köztük,az eddig hét alka­lommal győztes franciák - aki­ket ezúttal Széli Tamáséknak sikerült maguk mögé utasíta­niuk -, az ötszörös győztes nor­végok, a sok-sok alkalommal a dobogón végző svéd és dán csa­pat. Az európai mezőny színvo­nalához az utóbbi években a ja­pán és az amerikai szakácsok­nak sikerült felzárkózni. Utób­biak - mivel Amerika nyert - túl is szárnyalták őket, ami nem volt nagy meglepetés, az elmúlt két világdöntőben már az élmezőnyben voltak, két éve pedig másodikok lettek. A ma­gyar csapat éppen hogy csak le­csúszott a dobogóról, de két leg­jobbnak járó különdíjat is nyert a negyedik hely mellé. Nemzeti karakter tálon és tányéron Az idei verseny során különö­sen fontos elvárás a nemzeti ka­rakter megjelenítése a tál és a tányér témájában. A hazai csa­pat ezt a magyar gasztronómiai kultúra egyik tradicionális ele­mének, a savanyításnak a hang­súlyos alkalmazásával, illetve a magyar erdő hangulatának és alapanyagainak bemutatásával valósította meg. Ennek megfele­lően került a „Gyökerek és leve­lek alatt” elnevezésű vegán té­4 * mába többek között tokaji bor, tokaji ecet, tökmag, savanyított erdei medvehagyma, zeller, ma­gyar szarvasgomba és paprika, míg a „Magyar téü erdő” fan­tázianevű csirkés húskompozí­cióba a tokaji furmint és aszú, mangalicasonka és szalonna, kacsamáj és savanyított gyökér­zöldségek. Mangalica, furmint és libamáj A magyar csapat európai győ­zelme miatt nemcsak Széli Ta­másék szereplését övezte ha­talmas várakozás, de a ma­gyar gasztronómia iránt is megnövekedett az érdeklő­dés. A versenynek otthont adó nemzetközi gasztronómi­ai vásár, a Sirha területén fel­állított magyar standnál folya­matos volt az érdeklődés, itt a magyar borok mellett a hazai alapanyagokból készített fo­gásokat is kóstolhattak'a láto­gatók. A libamáj, a mangalica és a furmint volt a sztár. Szul- ló Szabina és Pohner Ádám NÉVJEGY Széli Tamás 1982-ben született Budapes­ten. 2003-ban megnyerte a ha­zai Chaine des Rötisseurs sza­kácsversenyt és képviselte Ma­gyarországot a dél-afrikai dön­tőn. 2007-2016-ig az Onyx séf­je. 2008-ban és 2010-ben a Ha­gyomány és Evolúció szakács­versenyt nyerte meg. Pályafu­tásának eddigi legjelentősebb elismeréseit 2011-ben kap­ta, amikor az év márciusában az Onyx „kitűzhette’’ első Mi- chelin-csillagát, októberben el­nyerte a lehetőséget arra, hogy ő képviselje Magyarországot a 3ocuse d’Or európai döntőjén, ahol a 24 indulóból a tizedik lett. Tavaly májusban megnyer­te a Bocuse d’Or európai verse­nyét, most a világversenyen ne­gyedik lett. Néhány hét múlva saját éttermet nyit feleségével, Szulló Szabinával. az Onyxból, Bíró Lajos a Bock Bisztróból és Jahni László a Kistücsökből érkezett főzni er­re az alkalomra. A Magyar Bo­cuse d’Or Akadémia tagjai azt várják, hogy a sikeres szerep­lés éveket lendít a gasztronó­mia fejlődésén és még inkább felkelti az érdeklődést a kony­hánk iránt. Marci nyugodtan alszik, amióta Salvust használ Gyógyvíz segít a testvéreknek Marci három éves kora óta küzd az asztmával, de mióta elkezdte használ* ni a Salvus vízzel tdűködő inhalátorát, jelentősen javult az állapota. Hosszan tartó száraz köhögés, súlyos légúti betegségek, fulladásos rohamok - ez keseríti meg sok kisgyerek, köztük Marci mindennapjait is. Az asztmára való hajlama már korán, az óvodába kerülése után kiderült. Marcinál számítani lehetett erre, hiszen mind édesanyja, mind édesapja csa­ládjában van asztmás beteg.- Már az első télen azt tanácsolta az orvosunk, hogy próbáljuk ki a Salvus gyógyvizet. Az orvos javaslatát megfogadtuk és miután láttuk a víz csodálatos hatását, beszereztünk egy erre kifej­lesztett speciális készüléket - emlékezett vissza Tímea, Marci édesanyja. - Amióta a hidegpárásí­tóval porlasztjuk a Salvus gyógyvizet, Marcinak még egyszer sem volt komoly rohama. Ha nagyon szárazon köhög, az inhalátorába Salvust töltünk és néhány perc inhalálás után a gyógyvíz felsza­kítja a letapadt váladékot. A biztonság kedvéért a családnál már az ősz beköszöntével minden éjszaka Salvus gyógyvizet párologtatnak: ez mindenkinek jó, még Zsanett­nek, Marci hat éves húgának is, akinél az orvosok kruppot állapítottak meg.- Mikor Zsaninál megállapították, hogy kruppös, nem volt kérdés, hogy nála is a Salvus gyógyvizet fogjuk használni - mondja az anyuka. HIRDETÉS A család torokfájásnál, megfázásnál is a Salvus termékeket részesíti előnyben. A Salvus gyógyvíz orr-, illetve szájpermetet már Zsani is biztonság­gal használja egyedül. A Salvus gyógyvíz permet gyógyszertárakban és gyógytermék üzletekben, a Salvus gyógyvíz élelmiszer áruházakban is (Auchan, Fűszértek, Coop, valamint Rossmann) kapható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom