Somogyi Hírlap, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
2017-01-22 / 18. szám
A HÉT TEMAJA 17. JANUAR 21., SZOMBAT Donald Trump 70 évesen lett a világ egyik legbefolyásosabb országának vezetője. Néhány évtizeddel ezelőtt ez még elképzelhetetlen lett volna, de manapság már másként gondolunk az öregekre. És az öregedésre is. Tényleg a 40 az új 30, sőt, a 60 az új 40! Fábos Erika ÉLETHOSSZ Japán öregedéstudományi társaságok nemrég azt javasolták, hogy ezentúl ne 65, hanem 75 éves kortól tekintsék öregnek az emberek, mert egyre többen őrzik meg szellemi és fizikai aktivitásukat 65 éves koruk után is. Ezért új kategória a „félöreg” bevezetését javasolják, és nem is alaptalanul. Az öregedés olyan biológiai jelenség, amely minden embert érint, és nem csupán orvosbiológiai, de komoly társadalmi jelentősége is van. Az elmúlt évtizedekben sok új tényt megismertünk az öregedésről, de még mindig keveset tudunk róla. Eddig közel félezer olyan emberi gént azonosítottak a tudósok, amelynek szerepe van a folyamat mechanizmusában vagy szabályozásában. Ez azért lényeges, mert ezeknek a géneknek a gátlásával egyszer akár jelentősen lassítani lehet majd az öregedési folyamat sebességét, és ezzel megnövelhető az élettartam. Azt is tudjuk, hogy az öregedés nem a véletlen műve, hanem egy genetikailag szabályozott folyamat, ami fajonként jellemző. Ezért van, hogy egy fonálféreg tíz napig, egy muslica körülbelül egy hónapig, egy egér 2 évig, egy kutya 10-12 évig, míg az emberközel 70-80 évig él. Hiába értjük azonban egyre jobban az öregedést befolyásoló genetikai és sejttani faktorokat, valójában ma sem tudjuk megmondani, pontosan mitől is öregszünk. Kétszáz év alatt kétszer annyi évünk lett Az orvostudomány látványosan fejlődik. Ennek köszönhetjük, hogy az elmúlt 200 évben duplájára nőtt az emberi átlagéletkor a fejlett országokban. „A 1800- as években ezekben a térségekben az átlagéletkor 45 év körül volt. Akadtak, akik 80 évet éltek, de magas volt a halálozási arány már fiatalon is - mondta lapunknak Vellai Tibor, az ELTE TTK genetikai tanszékének vezetője. - Azóta eltelt 200 év, és az orvostudomány fejlődése következtében ugyanezekben az országokban, ma 80-85 év a várható élettartam. A legmeglepőbb változás az, hogy az élettartam-növekedés egy lineáris tengely mentén történt, vagyis akik ma születnek, azok a legrosszabb forgatókönyv szerint is átlag 90-100 éves élettartamra esélyesek. Erre az a magyarázat, hogy a génjeinkben rejlő potenciál alapján a biológiai élettartamunk korlátja sokkal tágabb, mint amennyit ma élünk, vagyis akár 150 évig is elélhetnénk. Ha az orvostudomány a betegségek gyógyításán túltéve képes lenne arra is, hogy megakadályozza azokat a folyamatokat, amelyek megbe- tegítenek bennünket, hatalmasat léphetnénk előre. A táplálkozás és az intenzív mozgás fiatalít Az öregedésbiológia aranykorát éli, egyre több próbálkozás van az öregedést lassító gyógyszerek létrehozására is, ám olyan, ami a mellékhatások miatt etikailag vagy jogilag nem támadható, egyelőre nincs. De azért 2009-ben a Nobel-díjat is olyan tudósok kapták, akik ezzel a folyamattal kapcsolatban jelentős felismerésekre jutottak a kromoszómákat illetően. Vizsgálják azt is, hogy egyes baktériumok és sejtanyagcserék hogyan befolyásolják a folyamatot. „Az öregedés azon fázisát szeretnék kitolni, amikor a biológiai állapot még jó minőségű, tehát az öregedés sebességének lassítása a cél - mondta lapunknak Székács Béla gerontológusprofesszor, a Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság elnöke. - Sokat tudunk azonban már arról, mi az, ami biztosan segít. Ilyen a táplálkozás, a csökkentett kalóriabevitel, és a rendszeres és intenzív testmozgás.” Az Okinava szigetén élő japánok kalóriafogyasz- tásgi csupán 70 százaléka a más szigeteken élő japánokénak, és 40-szer nagyobb a valószínűsége, hogy megérik a 100 éven felüli életkort. Nem is néz ki annyinak: nem úgy örökölte! Az eddig is ismert volt, hogy a kronológiai életkor nem mindig egyezik a biológiai öregedés előrehaladottságával. Azt viszont, hogy ekkora eltérések is lehetnek, senki nem gondolta - derült ki egy amerikai kutatásból. A szakemberek a vizsgálathoz 18 különféle laboratóriumi (vér, immunrendszeri, kromoszóma, szervfunkciók) eredményt tanulmányoztak. Tízévente vetették egybe azonos, 28 és 62 éves kor közötti korcsoportokban, és ennek alapján vetítették egy ábrára az öregedés tényleges ütemét. A legtöbb embernek egyezett a született és a biológiai kora, de voltak olyanok, akik háromszor gyorsabban öregedtek, és olyanok is, akik jóformán egyáltalán nem. Akik gyorsabban korosodnak, azokon ez már 38 éves korukban meg is látszott, az egészségi és szellemi állapotuk is rosszabb volt. Az öregedés üteme nem elsősorban a genetikán múlik. Ha beleszakad, sem élhet 120 évnél tovább Biztosan hallotta már, hogy a 40 az új 30, és a 60 az új 50, de a szociológusok szerint nem így van. A fejlett országokban a többség hatvanéves fővel érzi úgy magát, mint korábban a negyvenévesek. Tehát még vadabb a frissülés: 60 az új 40! Ha a szülők generációjához hasonlítjuk, akkor is van eltérés, de ha a nagyszülőkéhez, még szembetűnőbb, mennyire más életstílust képviselnek az ugyanolyan korú emberek manapság. Az emberek többsége fiatalabb- nak érzi magát a koránál. Később áll munkába, később kezdi az önálló életét és jóval huzamosabban aktív, mint a korábbi azonos korosztálybeliek. Vajon a biológiai óránk csap be bennünket, vagy mi csapjuk be a biológiai óránkat? „Nemcsak a várható élettartam hosszabb, de egészségesek is hosszabb ideig vagyunk - mondta Székács Béla. - A fejlett országokban ez nagyon látványos, de az, hogy nem öregszünk, biológiai szempontból csak illúzió. A sejtjeink 30 éves korunktól már lassabban újulnak meg, az agyműködés már 40 felett lassul, és ötvenéves kortól már az izomzatúnk is csenevészebb lesz.” Az öregedéskutató szerint a várható maximális életkor 100- 120 év, és ezt a tudomány mai állása szerint akkor sem tudjuk tovább meghosszabbítani, ha egészségesen élünk. Ma is keresik azért az örök élet titkát Persze, ahogy évszázadok óta, ma is fáradoznak azon, hogy sikerüljön számottevően meghosszabbítani az életet. Laboratóriumi körülmények között például egerekkel vagy fonalférgekkel már elérték ezt. „A legszélsőségesebb példa eddig az volt, hogy néhány mutáció kombinálásával három-négy gént is inaktiváltak fonálférgekben, amitől ezek az egyszerű genetikai modellállatok 5-6-szor hosszabb ideig éltek, mint normális esetben - magyarázta Vellai Tibor. - A fonalférgek szobahőmérsékleten átlagosan tíz napig élnek, ezekkel a módszerekkel viszont hatvan napig éltek a kísérleti állatok. Ez emberi viszonylatban 500 éves élettartamnak felelne meg. Az is kiderült eközben, hogy a hosszú élettartamú kísérleti állatok is megöregedtek és végül elpusztultak, tehát ezzel csak annyi lett bizonyos, hogy az inaktivált gének szabályozzák az öregedési folyamat rátáját, de nem okozói magának a folyamatnak.” Másként is gondolunk az idősekre Zékány Zita, a Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság főtitkára szerint, pontosan az életmódváltozás miatt, másként is gondolunk már az idősekre, mint néhány évtizeddel ezelőtt. „Egyre többen élnek tudatosan, ahogyan öregszenek, így azzal szembesülünk, hogy egyre aktívabbak az idősek, haladnak a korral, korszerűen fejlesztik azt a tudást, amivel jól kiigazodnak az új technológiák között, tehát ma már nem egy elaggott ember jut eszünkbe, akkor sem, ha azt halljuk, valaki elmúlt hetvenéves. A gondolkodásunk és a hozzáállásunk is megváltozott az idősekkel kapcsolatosan, és folyamatosan egyre elfogadóbban tekintünk rájuk.” A haláltól félünk, nem az elmúlástól A pszichológus azt mondja: nemcsak azért törekszünk nagyon, hogy egészségesek, fittek és aktívak legyünk, mert úgy jobban érezzük magunkat, hanem azért is, mert ettől úgy érezzük, hogy még sok van hátra az életünkből. Az öregkorról a betegségek, elvesztett képességek, a kiszolgáltatottság és a halál jut eszünkbe, ez az, amitől félünk, ezért elutasítunk. Másrészt mai világunk az erőről és a szépség kultuszáról is szól, ezért ha ennek meg akar valaki felelni, igyekszik elrejteni az idő múlásának testi nyomait, a ráncokat, az ősz hajat, a megereszkedett izmokat. Fiatalabbnak azonban nem attól fogjuk érezni magunkat, amit a tükörben látunk. Életerőnk attól lesz, ahogyan lelkileg érezzük magunkat. Sok kutatás talált azonban összefüggést a pozitív élet- szemlélet és az általánosan jó egészségi állapot között - igaz, az még nem világos, melyik ok és melyik az okozat. Mindenesetre talán megéri megkockáztatni a pozitív hozzáállást, jókedvvel megöregedni is jobb, ez ugyanis elkerülhetetlen.
