Somogyi Hírlap, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
2017-01-22 / 18. szám
2017. JANUÁR 21., SZOMBAT SZTORI g A legokosabb madárnak tartják, mégis majdnem kipusztult Magyarországon Holloszerelem a Hortobágyon Igazi love story bontakozik ki a Hortobágyi Madárparkban. Két holló talált egymásra. Negró, a fogságban élő madár bármit kap, annak a felét eldugja, hogy szerelmének ajándékozhassa. A hollók hűségesek, életre szóló kapcsolatot kötnek egymással, de arról is híresek, hogy a Föld legokosabb madarának tartják őket. Fábos Erika MADÁRKÓRHÁZ Különleges szerelem van kibontakozóban a Hortobágyi Madárparkban. Egy szelíd, nevelt holló és vad társa szeretett egymásba. „Tavasszal engedtünk szabadon nagyröpdénkből egy felgyógyult hollót - mondta Déri János, a Hortobágyi Madárkórház és Madárpark tulajdonos állatorvosa. - Egy balesetben szenvedett könyökficamot, miután teljesen felgyógyult, alkalmasnak ítéltük a szabad életre. Szépen elrepült, jó utat kívántunk neki, hadd élje az életét a természetben. Amikor ősszel a vendégforgalom elcsendesült, egy-egy délután látogatást tett nálunk. Ahogy telt az ősz, egyre többször vendégeskedett a parkban. Karácsony előtt néhány nappal lettünk figyelmesek arra, hogy kifejezetten az egyik lakónkhoz, Negróhoz érkezik. A hollók költési ideje korai, február vége, március eleje, így december már a fészkelési időszak, vagyis a párválasztás ideje. Amikor megérkezik, odaáll a ketrechez, és úgy köszönti, hogy »Szevasz, Negró!« - aki szintén így üdvözli őt. Ezt mondogatják egymásnak és hevesen udvarolnak.” Etikátlan lenne egy egészséges, a vadon körülményei között is életképes madarat kivenni a természetből Kicsoda Uzsárdi Mihály? Miért a fekete madár lett a posta címere? A Hunyadi-család címermadara volt a holló. Úgy került oda, hogy a családnak volt egy Holló Köve nevű ősi birtoka, de a legenda szerint egy holló találta meg Mátyás gyűrűjét, ami egy vadászat során veszett el. Nem tudni az igazságot, annyi viszont bizonyos, hogy amíg Prágában raboskodott, édesanyja hollóval küldte neki a leveleket - így került a Magyar Posta címerébe is ez az okos madár, amelyet egyébként a galambokhoz hasonlóan üzenetvivőként is idomítottak a középkorban. Ezért bármennyire okos és barátságosnak tűnik, közveszélyes lehet. Azonkívül, hogy védett, ezért sem szabad otthon tartani.” A hős udvarló azonban barátságos. Negden szavajárását átvette már. A vad holló ajándékokkal halmozza el szíve választottját, kavicsokat gyűjt, az öly vkert- ből élelmet „lop”, fészekanyagot, puha fűcsomókat szed, majd beadogatja a kerítésen Negrónak. Aki hálás: minden élelemnek, amit kap, a felét eldugja a ketrecben, és amikor párja megérkezik, odaadja. „Negró és szerelme is védett madár, a holló a legnagyobb európai varjúféle és a legnagyobb énekesmadár - mondta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője. - A múlt század elején majdnem kipusztult Magyar- országon, néhány tucat költőpár maradt, de amióta védett lett, öt-hatezer pár élhet hazánkban - sikerült megmenteni. Nagy madár, 130 centit is elérő szárnyfesztávolsága és csőre is erős. Nagyon okos, alkalmazkodóképes. Gyorsan kötődik az emberhez is, ha fióka korától nevelik, és tanulékonyabb, mint a papagájok.” És hogy Negró és vadon élő párja valaha egymásra ta- lál-e? Déri doktor azt mondja, etikátlan lenne, hogy egy egészséges, vadon körülmények között is életképes madarat ezért „kivegyenek” a természetből. Habár számukra is egyre meg- hatóbb, ahogy a két holló szereti egymást - így aztán mégsem lehet biztosan tudni, mi lesz az egyelőre plátói szerelemből. Negró úgy került a parkba, hogy három évvel ezelőtt berepült egy almáskertbe szüretkor. Leszállt egy ládára, és közölte a gyümölcsöt válogató asszonnyal: »Szevasz, Negró!« Az asszony majd szívbajt kapott, aztán ijedtében ráborított egy almásládát, és értesítette a Hortobágyi Madárkórházat, hogy befoghassák. „A holló nagyon intelligens madár, a legnagyobb méretű aggyal rendelkezik a madarak között, és kivételes szociális érzéke is van - mondta Déri János. - A gond csak az, hogy miután ivarérett lesz, egy embert tekint a gazdájának, és arra bizony féltékeny, vagyis minden más családtagot, barátot megtámad. Ráadásul ha kicsit unatkozik, ugyancsak szereti azzal szórakoztatni magát, hogy az embert piszkálja. Mivel pedig a saséhoz hasonló, erős csőre van, komoly sérülést is okozhat. A leghíresebb magyar holló hívja magát Uzsárdi Mihálynak. Ő Fekete István Lutra című regényének szereplője. A törött szárnyú madár, aki amúgy a Miska nevet kapta, magát nevezte el így, egyik gazdájának ugyanis gyakran hallotta a nevét. A könyvből kiderül, hogy a hollók nem egyszerűen hangokat utánoznak, nemcsak be lehet tanítani őket egy-egy szóra, de mindenre kíváncsiak, képesek felismerni szituációkat és úgy válaszolni, sőt azt is tudják, hogy milyen kifejezésekkel, akár mondatokkal bosszantják és mivel szórakoztatják az embereket. Erős csőrükkel képesek akár egy zárat is kinyitni, és ahogy a szarkák, a hollók is szeretik a fényes tárgyakat, szabályos gyűjteményt is felhalmoznak rövid idő alatt, amit aztán folyton más helyre dugdos- nak el. Fekete István elmagyarázza, hogy ezeknek a madaraknak a korábbi évszázadokban fontos egészségügyi szerepe volt. Mivel dögevők, ők takarítót ták le a csatatereket a háborúkban, ezért és fekete színük miatt halálmadárnak is nevezték. Az emberek többsége emiatt idegenkedik máig a kivételesen okos, legnagyobb testű énekesmadarunktól. Sok esetben depresszióban, amnéziában szenvedőknek is segíthet egy illatemlék a múltból Orron át gyorsíthatjuk a gyógyulást Zólyomf Zsolt parfümőr számára a szagok információt jelentenek PARFÜM Életünk minden pillanatában velünk vannak. Észre sem vesszük, de egy illat miatt találunk vonzónak egy embert, vagy szorul össze a gyomrunk egy orvosi rendelőben. És akár gyógyulni is lehet a segítségük; kel. „A szaglószervünk mindösz- sze egy-két centi helyet foglal el az orrüregben, mégis mintegy 100 millió szaglósejtet működtet - magyarázta Zólyomi Zsolt parfümőr. - Ez az egyetlen olyan érzékszervi működésünk, amelynek révén a központi idegrendszer közvetlen kapcsolatban áll a külvilággal. A szagingerekkel szemben tehát védtelenek vagyunk, mivel közvetlenül az agy legősibb részébe, a limbikus rendszerbe jutnak, és jelentősen képesek befolyásolni az életműködésünket, viselkedésünket, érzelmeinket, hangulatunkat. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az ember a szaglásán keresztül befolyásolható a legkönnyebben és szinte észrevétlenül. Innen ered, hogy megfelelő tudás birtokában tudományos, terápiás és gyógyító céllal is fel lehet használni az illatokat.” Zólyomi Zsolt azt mondja, ő nem úgy tartja számon a szagokat és illatokat, mint más és nem is úgy, hogy jók vagy rosszak. Neki ugyanis a szagok és illatok információt jelentenek. Arra, hőgf az orra égészen különösen érzékeny, már gyerekkorában felfigyelt. Az viszont, hogy az illatokhoz tudomány és egy egész iparág is tartozik, csak a gimnáziumi éveiben vált világossá számára. Azóta elvégezte a világ leghíresebb parfümakadémiáját Franciaországban, ma pedig ott tart, hogy nem csupán világmárkák számára fejleszt új illatokat, hanem megrendelésre saját kreációt is készít. Persze a legizgalmasabb számára az, ha sikerül valóban az orruknál fogva vezetnie az embereket, vagy ha rászorulókon segíthet a tudásával. „Nemcsak a luxusparfümök csillogó világában használom a tudásomat. Gyerekeknek, enyhe szellemi sérülteknek, idősek otthonában nagyon öreg embereknek, vagy vakoknak és gyengén látóknak is igyekszem segíteni. Nekik illatterápiás foglalkozásokat tartok, sőt egy megfelelő illattal akár az amnéziát és a pszichés betegségeket is gyógyítani tudjuk, vagy mérgezések, illetve anyagcserezavarok illatának a felismerésével az orvosi diagnosztikát segíthetjük. Több kedves eset van, ami sikerélmény számomra. Például amikor Versailles-ban tanultam, felkerestem egy idősek otthonát. Arra kértem őket, mondják el egy-egy illatról, amit vittem, mi jut eszükbe. Az idősek között volt egy 90 évesnél idősebb férfi, aki régóta nem kommunikált a környezetével. Az egyik illat nagyon megragadta, és egy idő után elkezdte mondani, hogy az jut róla eszébe, hogy egy istállóban ül, érzi a széna illatát és a tejét, mert a nagyapja éppen feji a tehenet. Kérdeztem, mekkora lehetett akkor, azt válaszolta, a nagyapja csizmaszáráig érhetett, tehát ez az emléke 90 év távlatából jött elő, és onnantól kezdve újra elkezdett mesélni, főleg régi dolgokat. De volt olyan esetem is, amikor egy autóbaleset után részleges amnéziája volt egy hölgynek és a férje kért segítséget. Elmondta, hogy tubarózsákkal volt feldíszítve a templom, amikor házasodtak, és egy ilyen illatkompozícióval nagyon sok régi emléket sikerült visszaszerezni.” Klinikailag is igazolt tény, hogy vannak olyan illatok, amelyek csökkentik a félelmet, a stresszt, míg mások a fájdalomküszöbre vannak kedvező hatással. Ennek a parfümőr szerint számos esetben hasznát lehet venni. Több fogorvosi rendelőt is illatosított már annak érdekében, hogy jobban érezzék magukat ott a páciensek, de azt mondja, hogy betegek esetében is érdemes tudni, hogy gyorsíthatják a gyógyulást a biztonságot adó illatok. Nagyon fontos, hogy amikor egy kisgyerek kórházba kerül, vigyenek be vele olyan takarót, ami az otthon illatát jelenti, illatosítsanak be az anyukája dezodorjával, parfümjével egy plüssállatot. Nagyon sokat segít. Persze ez nemcsak a gyerekekre igaz, a felnőttekre éppen ilyen hatása van a jól ismert szagoknak, illatoknak. Fábos Erika Vannak olyan illatok, amelyek csökkentik a félelmet
