Somogyi Hírlap, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-20 / 17. szám

2017. JANUÁR 20., PÉNTEK Jeges utakon, járdákon csúszkálnak a gyalogosok Csonttörő jégbalett ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR Tíz százalékkal több a balesetek száma a legje­gesebb napokon. A láb, a kéz, a kulcscsont, a combnyak: ezek a leggyakoribb sérülések és tö­rések ilyenkor. A téli időjárás számlájára írható, hogy a men­tőknek is gyakrabban kell vo­nulniuk, a kórház sürgőssé­gi osztályára szállítják azokat, akik elestek és megsérültek az utcán. Kaposváron is ez történt az elmúlt napokban, de a ha­sonló vonulásokról nem vezet­nek külön nyilvántartást.- A jeges, csúszós járdákon balesetet szenvedett emberek ellátását külön nem tartjuk nyilván, sajnos ilyen statiszti­kai adatunk nincsen - mondta Győrfi Pál, az Országos Mentő- szolgálat kommunikációs és pr igazgatója. - Az elesésből szár­mazó leggyakoribb sérülések: végtag törések, zúzódások, fej­sérülések. A legveszélyeztetet­tebbek az idős emberek, akik nehezebben mozognak és a csontjaik is sérülékenyebbek. Általános tanács, hogy lehető­leg viseljünk kevésbé csúszós talpú lábbelit, és segítsük az időseket a közlekedésben. A Városgondnokság nem tét­lenkedik, de a legeldugottabb helyeken még akadhatnak gondok.- Az önkormányzatunk ren­deleté szerint a házak előtt és az ingatlannal érintkező te­rületeken a tulajdonos dolga a síkosságmentesítés - mond­ta Herczeg Attila, a Kaposvári Városgondnokság vezetője. - Ez szinte az összes gyalogjár­dát érinti a városban. Ezen kí­vül egy vállalkozóval szerződ­tünk, aki elvégzi a munkát, prioritás szerint haladva. Ezért előfordulhat, hogy a legeldu­gottabb részekre csak egy ké­sőbbi időpontban ér oda. Eddig még nem sok panasz érkezett a munkájára, bár Toponár és Kaposfüred egyes utcáiból jöt­tek visszajelzések. Ott ugyan­is az autók letaposták a havat az útra, ráfagyott, és néhány nappal később valóban korcso­lyapályává változott. Termé­szetesen a jeges felületet hala­déktalanul lesóztuk, de tudni kell, hogy -5 Celsius-fok alatt a só hatékonysága rohamosan csökken, ezért a hatása akkor érvényesülhet, ha elérjük ezt a hőmérsékletet. Herczeg Attila hozzátette: a háztulajdonosok bírsággal sújthatok, ha nem teszik rend­be az ingatlanuk környékét a téli jegesedés idején. Az ellen­őrzés a közterület-felügyelet dolga, de általános tapaszta­lat, hogy csak az legvégső eset­ben élnek szankcióval. Az ese­tek többségében elég, ha figyel­meztetik a háztulajdonosokat, hogy törjék fel a jeget, dobálják el a havat. K. G. MEGKÉRDEZTÜK: ÖN IS JÉGRE MENT? FERK» S ' - Most már elfogadható a helyzet, de na­pokig borzasztóan csúszós volt rengeteg hely a városban. Jég­pálya volt sokfelé, és újra lefa­gyott éjszakánként. Csak mára lett tűrhető a közlekedés, lá­tom, hogy dolgoznak rajta, min­denfelé törik a jeget a közmun­kások. A Pláza előtt még min­dig nagyon csúszik, éppen bevá­sárlásból jövök. Sokszor csak ti­pegni lehet a jégen, hogy ne vá­gódjon el az ember. Én már el­estem egy korábbi télen, eltört a bokám, azóta különösen vigyá­zok. A legjobb taktika az, hogy az ember, ha megteheti, csak akkor jön elő, ha már olvad. KISS TIBORNÉ: - Nemegyszer megcsúsztam a napokban, már nagyon félek. Tartani lehet attól, hogy nem jut haza épségben a járókelő. A legutóbb már az út­testre is kimentem emiatt, pe­dig tudom, hogy balesetveszé­lyes, száraz időben nem tennék ilyet. A cseri városrészben szám­talan helyen jegesek az utcák, a Kapos-híd és a buszmegálló kör­nyékén sem takarították sokáig. Megdöbbentőnek tartom, hogy ilyen időjárási viszony mellett is a lakókat büntethetnék meg, ha nem takarítanak. Azt hallottam a rádióban, hogy azért is bün­tetnek, ha a háztetőről lecsú­szik a hó. LUNCZER SÁNDOR: - Én azt lá­tom, hogy az utat csak mos­tanában kezdték el takarítani, sózzák a járdákat. Valameny- nyit javult a helyzet, mert a kül­városban sok helyen volt prob­léma. Hideg ez a tél, megérzi az ember, de ilyen is kell. Emlék­szem, hogy az 1970-es évek­ben dömperrel hordták el a ha­vat a Fő utca környékéről, a só­gorom is ezen dolgozott egy­kor. Manapság félni kell, ne­hogy elcsússzak, és megüssem magam. Én fokozottan vigyá­zok, mert a gerincemmel gond van, nem szeretnék megsérül­ni. Most nyári cipő van rajtam, mert a lábbeli is drága. MEGYEI 3 RKEP v Negyedszázad Fenyő Gábor gabor.fenyo@mediaworks.hu 1 992. Nevezetes, mondhatni somogyi sporttörténelmi dá­tum. Ekkor szerezte a Fino-Kaposvár férfiröplabda-csapa- ta - pontosabban annak elődje, az akkor még Somogy SC néven szereplő társaság - az első bajnoki címét és Magyar Ku­pa-győzelmét. Az 1992-es évjárat egyben egy folyamat kezde­tét is jelentette: a negyedszázad alatt a Fino-Kaposvár a magyar röplabdasport rekordbajnokává nőtte ki magát. Bő csapatra valónyi azoknak a száma, akik a somogyi megye- székhelyről elkerülve Európában és más kontinensen hoztak dicsőséget Kaposvárnak. Minden idők egyik legjobb magyar röplabdázója, Kántor Sándor több mint egy évtizeden át tartó külföldi játékos-pályafutása során bajnok volt Németországban és Katarban, de Itáliában és Japánban is dobogóra állhatott, az olasz Cuneóval pedig CEV Kupát nyert. Geiger András Német­országban és Romániában is bajnokcsapat tagja lehetett, s Gér- gye Roland is a csúcsra ért a Friedrichshafen színeiben. Deme­ter György nevét előbb játékosként, majd edzőként aranyozták be Törökországban. Kaposvári évei után Mózer Zoltán Ausztriában, míg Koch Róbert Németországban ün­nepelhetett bajnokként, Ba- gics Balázs pedig Belgium­ban játszhatott döntőt. Grózer György idővel német földön, aztán Lengyelországban, utána pe­dig Oroszországban volt bajnokcsapat tagja, s lett Bajnokok Li- gája-győztes. A nagy nyugati profi klubokkal nem tudjuk felvenni a ver­senyt, így aztán örökre megválaszolatlan kérdés marad: milyen csapatunk lehetett volna, ha meg tudjuk tartani az értékeinket? Mint ahogy az is: a maiak vajon tudnak-e olyan maradandót alkotni, mint dicső elődeik? Hazai pályán veretlenek, ám ide­genben már több pofonba is belefutottak. Példának okáért leg­utóbb Szolnokon, ahol a játszmanyerés sem jött össze. Azt azért ne feledjük, hogy nagyon fiatal csapatról van szó. Ha a két öreg harcost, Dávid Zoltánt és Nagy Józsefet kivesszük, az átlagélet­kor valahol 20 év körül mozoghat. Mindettől függetlenül a múlt kötelez: immár a 18. bajnoki cím és a 19. Magyar Kupa-elsőség a tét. Negyedszázad leforgá­sa alatt... A maiak tudnak-e olyan maradandót al­kotni, mint elődeik? Felgyújtotta az intézetet a kamasz KAPOSVÁR Felgyújtott - egy gyermekvédelmi intézetet egy 15 éves kaposvári lány, mert meg akart szökni. Az állami gondozott vádlott 2016. szep­tember 22. napján az egyik ka­posvári intézetből folyamato­san meg akart lógni, ezért fel­dúlt állapotban megpróbálta a bejárati ajtó rácsát kifeszí­teni, kisebb dolgokat megron­gált. A gyermekfelügyelő emi­att kérdőre vonta, ezért a lány őt először nagy erővel meglök­te, majd leköpte. Rövid idővel ezután a szobá­jában öngyújtóval a függönyt felgyújtotta. A tűz a szobában hamar elterjedt, a gyors tű­zoltói beavatkozás akadályoz­ta meg a teljes épület leégését. Ezzel a vádlott több mint 2 mil­lió 300 ezer forint kárt okozott, és veszélyeztette az épületben tartózkodó kilenc gyermek és két gyermekfelügyelő életét. Egy héttel ezután a fiatal újabb bűncselekményt köve­tett el, az egyik kaposvári áru­házból az áruvédelmi eszköz letépésével ruhaneműt lopott. A vádlott jelenleg egy másik dél-dunántúli intézetben van elhelyezve, a 2017. január 17- én tartott bírósági tárgyalá­son nem jelent meg, mert on­nan is megszökött. A Kaposvá­ri Járási és Nyomozó Ügyész­ség közveszélyokozás bűntet­te és más bűncselekmények miatt vádat emelt a 15 éves lánnyal szemben. K. G. Huszonöt éve alakult meg a Szent Margit-óvoda, a jubileumi ünnepségen megszentelték a névadó szobrát Összetartó közösség gondoskodik a kicsikről KAPOSVÁR Huszonöt éves a Szent Margit Katolikus Óvoda: ennek kapcsán jubileumi ün­nepséget tartottak csütörtökön. Nagy Vendel címzetes apát mél­tatta az intézmény munkatár­sainak hivatását, s megszen­telte az első világháború előtti időkből származó Szent Margit- szobrot. - Megtisztelő a meghí­vás, s egy olyan város polgár- mestereként pedig különösen, amely elmondhatja magáról, hogy van katolikus, reformá­tus, állami fenntartású és ön- kormányzati óvodája is - hang­súlyozta Szita Károly, Kaposvár polgármestere. - Egy a jellemző mindegyikre: a mi gyermeke­ink járnak oda, a mi gyermeke­inket oktatják és nevelik óvoda- pedagógusaink. Szita Károly - a rendszervál­tásra utalva - felidézte: megkap­tuk újból azt a lehetőséget, hogy visszajöjjenek azok a közössé­gek, amelyek a 20. század köze­pén éltek, virultak és gazdagí­tották a várost. így Kaposváron 1991-ben megnyílhatott a kato­likus óvoda, s a város nem csu­pán partner volt ebben, hanem kötelességének érezte, hogy ezt a folyamatot segítse. Az ünnepségen Czmerk Ist­vánná, az óvoda munkatársa a Szent Gellért-díj ezüst fokoza­tát kapta, melyet Balás Béla me­gyés püspök adományozott. Mé­száros Ágnes óvodavezető kifej­Unnepeltek a katolikus óvoda csöppségei, velük ünnepelt a Szita Károly, Kaposvár polgármestere is tette: az intézményt Szent József és Szent Margit egyházközös­ség kezdeményezésére Rózsás László atya hozta létre, a katoli­kus egyház és a kaposvári ön- kormányzat támogatásával. A keresztény értékek megala­pozása, közvetítése s a keresz­tény szellemiségű nevelés meg­valósítása: kezdetek óta ezek a leglényegesebb célok. Mészá­ros Ágnes rámutatott: a szeretet fontossága, az egymásra odafi­gyelés jelentősége, valamint a család mint legfontosabb embe­ri értékközösség megerősítése napjainkban is legalább annyi­ra lényeges értékek, mint vol­tak negyedszázaddal ezelőtt. Harsányi Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom