Somogyi Hírlap, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-20 / 17. szám

2017. JANUÁR 20., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Piacképes üzleti tudás nélkül nincs piacképes versenyző gazdaság sem Modemgazdasági „Ki mit tud?” Amikor CNC-esztergályosra van szükség, akkor ne akar­janak itt varrónőt képeztet- ni - többek között ezt nyilat­kozta Varga József, a Somo­gyi Kereskedelmi és Iparka­mara (SKIK) elnöke a kama­ra havilapjában. Megkérdez­tük: mi van e tételmondat mögött? Lengyel János janos.lengyel@mediaworks.hu SOMOGY - Éppen ez a lényeg. Vagyis az: mi van az adott szak­ma mögött - mondta Varga Jó­zsef. - Megváltozott a világ, a szakképzésnek számos szereplő­je van, eltérőek lehetnek az érde­kek is, de az kiemelkedően fon­tos, hogy a döntésben érintettek legalább tudják: mely szakma mögött mi van. Régi beidegző­dések, téves elképzelések élnek, miközben szinte minden szak­ma lényegesen megváltozott.- Azért ugye van remény?- Néha azt érzem, az utolsó utáni pillanatban sikerült belép­ni a rendszerbe. Régóta érzékel­tük a problémát, s amikor kap­tunk rá lehetőséget, akkor ha­talmas energiákat mozgattunk meg az eredményekért. Igye­keztünk olyan mederbe terel­ni a szakképzést, meglehetősen nagy állami támogatással és se­gítséggel, hogy viszonylag gyor­san érhessünk el eredménye­ket. Nem a régi rendszert, ha­nem a hasznosítható tapasztala­tokat kell visszahozni. Ahogy az adott szakma, a mai tanműhely sem hasonlít a régire. A képzési elvárásokról és a tanulók alap- képzettségéről már nem is be­szélve. Csak úgy tudunk „kép­ben” lenni, hogy folyamatosan mérjük fel az igényeket.- Mit csinálnak az információval? Hogyan hasznosul ez a tudás?- Minden évben időben je­lezzük az arányokat és irányo­kat. Jelezzük, hogy a somogyi gazdaságnak mire van szüksé­ge, s amikor visszajön a jóvá­hagyott szakmastruktúra, nem egészen ugyanaz, mint amit mi kértünk... Nehéz. Mert amikor CNC-esztergályosra van szük­ség, akkor ne akarjanak itt var­rónőt képeztetni...- Miért is akarnának?- Mert nagy az információ- hiány. Az általános iskolákban a szülőknek, a gyermekeknek, a tanároknak is pontos infor­mációkra, tapasztalatokra van szükségük a nagy döntés előtt. Nem véletlen, hogy ezreknek szervezünk gyárlátogatást, elő­adás-sorozatokat, több ezer ki­advánnyal is segítünk, hogy tá­jékoztassunk és felkeltsük az érdeklődést, mestereket, oktató­kat képzünk. Tudatjuk, hogy a szakmunkásképzés nem zsák­utca, nem elvesztegetett idő, in­nen is tovább lehet tanulni, s emellett akár még pénzt is lehet keresni az ösztöndíjrendszer ál­tal. Egy végzett szakmunkás a felmenő rendszerben akár egye­temre is mehet... Az információ- hiány a legnagyobb „ellensé­günk”. Sokakat sajnos nem is érdekel az egész. De ha falnak ütközünk, akkor is csináljuk, mert tudás nélkül nincs gazda­ság, gazdaság nélkül nincs fejlő­dés. Sőt, semmi sincs!- Hogyan teljesített tavaly a so­mogyi gazdaság?- Pontos adatok még nincse­nek, de tapasztalatok, benyomá­sok vannak. Számos cég hosszú távra szóló megrendelésekkel rendelkezik. Nekik könnyebb. De vannak olyanok is, akik egyik hónapról a másikra élnek. Nagyon vegyes a kép. A vállal­kozások tulajdonosaival, vezető­ivel való beszélgetésekből az de­rül ki: érzékelhető egy kis pozi­tív elmozdulás, és mintha egy kicsit bizakodóbbak lennének a vállalkozások. Ezt erősítik a tavalyi negyedéves adatok is, amelyeket a kamara kutatóinté­zete adott ki. Minden negyedév­ben készül egy értékelés, amely sok hasznos információt tartal­maz. Ebből többek között kide­rül az is, hogy milyen erős a né­met gazdasághoz való kötődé­sünk. Ha ott történik valamifé­le elmozdulás, akkor azt a ma­gyar gazdaság negyed-, féléves késéssel követi. Ez Somogybán is erőteljesen érzékelhető, hi­szen számos cég több szálon is kapcsolódik német vállalko­zásokhoz, és sok német tulaj­donban levő cég is dolgozik ná­lunk. Az exportlehetőségeinket is alapjaiban ez a kapcsolat ha­tározza meg.- Mi a helyzet a kisebb vállalko­zásokkal, a kkv-kal?- A kisebb vállalkozások helyzetét és teljesítményét na­gyon nehéz megmérni. Az egy összetett világ, s éppen ezért rga József: megváltozott ■ ilág, de régi beidegződések 'es elképzelések élnek Jön a pénz A 2017/18-as tanévben induló képzésekben tanulmányi Sok százmilliárdnyi forrás érke­zik a megyébe, a régióba, de a ösztöndíjra jogosító hiányszak-képesítések Sorszám Szakma megnevezése OKJ-szám részletekről keveset lehet tud­1. Bádogos 34 582 02 ni. Éppen ezért létrehozunk egy 2. Elektronikai műszerész 34 522 03 Paks2 tagozatot, hogy ezzel is 3. Épület- és szerkezetlakatos 34 582 03 segítsük a nemzet beruházásé­4. Festő, mázoló, tapétázó 34 582 04 ban részt venni szándékozókat. 5. Gazda 3462101 Az egyes vállalkozások nem ké­6. Gépgyártás-technológiai technikus 54 52103 pesek olyan hatékonysággal 7. Gépi forgácsoló 34 52103 fellépni, mint egy csoport. Bara­8. Gyakorló ápoló 54 723 02 nyában és Tolnában is még szá­9. Gyakorló mentőápoló 54 723 01 mos beruházás vár megváló­10. Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő 34 582 05 sításra, ahol közösen felléphe­11. Ipari gépész 34 521 04 tünk. Egy-egy megyében nincs 12. Központifűtés- és gázszerelő 34 582 09 annyi szakember, mint ameny­13. Mezőgazdasági gépész 34 52108 nyíre szükség lenne. Olyan üz­leti információkat is közvetíthe­tünk, amely ezt a közös fellé­pést tovább viszi. Ne feledjük, tudásépítő közösségek verse­14. Műanyag-feldolgozó 34 52109 15. Női szabó 34 542 06 16. Szerszámkészítő 34 52110 17. Szociális gondozó és ápoló 34 762 01 18. Szociális szakgondozó 54 762 03 19. Tejipari szakmunkás 34 54110 — ..............^ 2 0. Vízügyi szakmunkás 34 853 02 nekünk is döntően erre kelle­ne fókuszálni. A nagy cégek szükségképpen felkészülteb­bek, tisztában vannak a piaci helyzettel. Sokkal többet tud­nak arról, hogy mi történik ná­luk, erőteljesebben kommu­nikálnak, számos szakember­rel, lobbierővel rendelkeznek. Ez például most is, éppen mi­nimálbér- és a bérminimum­emelés kapcsán is lemérhető. Ahány cég, annyi hatás. A leg­nagyobb probléma az, hogy az alacsony hozzáadott érté­kű cégeknél mi következik eb­ből. Ahol egyébként is alacso­nyak a bérek, ott sokkal rosz- szabb a helyzet, mint amit egy­általán erről gondolunk. Fej­lettebb technológiát alkalma­zó cégeknél kvalifikáltabb em­berek vannak, ott magasabbak a bérek is, ez a hatás ott pozi­tív. Ahol viszont a 300 dolgo­zóból 200 minimálbéres, s az előttük járók sem magas bérű­ek, ott bizony akadnak gondok, a hatás negatív, még akkor is, ha teljes mértékben egyetér­tek a bérek felzárkóztatásá­nak szándékával. De tudomá­sul kell venni, hogy a minimál­bér nem vállalati, hanem nem­zetgazdasági teljesítmény kér­dése. Ha a nemzetgazdaság ha­tékonysága alacsony, ha emiatt több adót kell beszedni, akkor a vállalkozások adója nem csök­kenthető számottevően. Mivel a cégeknél már alig vannak tartalékok, ezért a vállalati és a nemzetgazdasági hatékonysá­got kell növelni. Nemzetgazda­sági szintű „leltárra” van szük­ség: meg kell nézni, mire megy el indokolatlanul a pénz, hol le­het megtakarítani, hogy a vál­lalatok növekedni tudjanak...- Milyen rövid és hosszú távú tak­tikára, stratégiára van szükség?- Pillanatnyi kilábaláshoz, erőnyeréshez vezethet, ha elő­ször mindenki körülnéz a saját portáján, hogy hol vannak még felhasználható tartalékok. Ne­künk például újfent és összes­ségében azt kell megnézni: ho­gyan tudjuk emelni Somogybán a vállalkozások felkészültségi szintjét. Sok olyan tudást kell át­adni, amely képessé tesz a leg­korszerűbb technológiák hasz­nálatára. Hogy az adott cégnek pontosan mire van szüksége, azt erről a palettáról neki kell kiválasztania. A megfázások miatt az év elején egyelőre kevesebben jelentkeztek Somogyból is „Kétszer” ad, aki hidegben adja vérét Lapunk is rendszeresen szervez véradást Kaposváron SOMOGY A Magyar Vöröske­reszt és az Országos Vérellátó Szolgálat a biztonságos nemze­ti vérkészlet fenntartása érde­kében arra kér mindenkit, aki egészségesnek érzi magát, ve­gyen részt az országban szer­vezett véradások valamelyikén és buzdítsa véradásra ismerőse­it, barátait is. A Vöröskereszt ja­nuárban országszerte 447 vér­adást szervez, melyre az Orszá­gos Vérellátó Szolgálat intézmé­nyeiben is lehetőség van. - So­mogybán hetente közel 300 vér­adóra számítunk - hangsúlyoz­ta Hujber Tamás, a Magyar Vö­röskereszt megyei szervezeté­nek munkatársa. - A hosszan tartó hideg, valamint a megfá­zások miatt a szokásosnál ke­vesebben jelentkeztek az év ele­jén megyénkben is, ám folya­matosan szervezik a véradáso­kat. S így zökkenőmentes lesz a munka ezután is. Csütörtökön Ordacsehiben szerveztek véradást, pénteken a Kaposvári Videotonban várják a segíteni vágyókat, tervek sze­rint a jövő héten többek közt So- mogymeggyesen, Patalomban, Somon, Kiskorpádon és Nagy­atádon és Barcson is lesz vér­adás. Hujber Tamás szerint kü­lönösen hatékonyak a nagy vál­lalatoknál, szervezeteknél meg­tartott rendezvények: a Video­tonon, az E.On-on és a Kométán kívül rendszeresen szerveznek véradást a megyei rendőr-főka­pitányságnál, a honvédségnél, valamint számos somogyi álta­lános és középiskolában. - Ta­valy összesen 14 520 véradó je­lent meg a somogyi véradásokon - vont mérleget a Magyar Vörös- kereszt munkatársa. - Azt sze­retnénk, ha 2017-ben is legalább ennyien eljönnének. H. M. Gyógyszernek is jó Fejenként 4,5 deci vért vesz­nek le a szakemberek. A Vö­röskereszt honlapján az áll: egy egység levett vért háromféle készítménnyel segíti a rászoru­lók gyógyulását. A leadott vér­ből vörösvértest-, plazma-, illet­ve vérlemezke-készítmény is lesz. Ezen kívül számos gyógy­szer csak emberi vérből állít­ható elő. A Magyar Vöröske­reszt 1939 óta vesz részt a té­rítésmentes véradás szervezé­sében. Évente 500 ezer egység vérre van szükség. Ehhez éven­te közel félmillió ember vérado­mányát várják. Vidra költözött a Dráva kapujába BARCS-DRÁVASZENTES Egy vidra költözött a drávaszentesi Dráva Kapu Bemutatóközpont szomszédságába. Az embert rendszerint kerülő vidra azért telepedhetett meg a környéken, mert a tavaly befejezett rekonst­rukciónak köszönhetően a pa­tak már nem szárad ki az épü­let mellett, így újra van táplálé­ka - tudtuk meg Horváth Zoltán­tól, a Duna-Dráva Nemzeti Park barcsi tájegységvezetőjétől. A jö­vevény még az épület közvetlen szomszédságában is bátran va­dászik élelemre, s vígan falato­zik. A kiszáradást gátló beavat­kozások miatt fekete gólyából is egyre több tűnik fel Drávaszen- tes környékén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom