Somogyi Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 47. szám
A cyber háború éve lesz 2017? A szakértők szerint 2017 az első valódi áldozatokkal járó cyber-háború éve lesz. A jövő az. hogy a harcokat a virtuális térben vívják, kórházak, atomerőművek, bankok, vagy személyes, érzékeny adatok ellen. Bár ez kevésbe látható, de nagy bajokat képes okozni, és nem is kerül sok pénzbe. A HÉT TÉMÁJA 2016. DECEMBER 18., VASÁRNAP Elet a romok kozott: Kelet-Aleppo f1! egyik felszabadított negyede Halottak százezrei, menekültek milliói: negyvennél is több háború zajlik a világban. Tavaly közel kétszázezer ember halt meg a harcokban, többségük civil. Az ENSZ bejelentette, jövőre költi a legnagyobb összeget humanitárius célokra a II. világháború óta. A legnagyobb baj, most Szíriában van: Aleppó felszabadult, de a földi pokollal egyenlő, amit ott és az országban átélnek az emberek. Fábos Erika HÁBORÚ ÉS BÉKE Befejeződött a hadművelet, amelynek célja Aleppó felszabadítása volt. Ke- let-Aleppó több mint 7 ezer lakosa már visszaköltözött otthonába. A terroristák által megszállt városrészt az ostrom alatt több mint 108 ezer civil hagyta el. Az evakuálás még napokig eltarthat. Vlagyimir Putyin bejelentette: Szíria egész területére kiterjedő teljes tűzszünet megvalósításának kell lennie a következő lépésnek az után, hogy a kormányerők visszafoglalták Aleppót. A 2011 óta tartó Szíriái polgárháborúban már több mint 310 ezer ember vesztette életét az ENSZ becslése szerint. Megváltozott háborúk, civil áldozatokkal A világ mintegy 20 milliónyi reguláris katonája 2003 óta nem vonult háborúba másik nemzet ellen, mégis folyamatosak a fegyveres konfliktusok a világban. Kis Benedek József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora azt mondta: igaz ugyan, hogy tavaly kevesebb háború dúlt a világban, mint egy évtizeddel korábban, (most 42, akkor 63 fegyveres konfliktus volt) de az áldozatok száma az elmúlt években folyamatosan emelkedett, méghozzá drasztikusan. 2008- ban 58 ezer ember veszítette életét háborúkban, tavaly közel 200 ezer. „Az is nagyon lényeges változás, hogy nem a hadseregek szenvednek el veszteségeket, az áldozatok döntő részben civilek. Az is jellemző, hogy a most zajló legnagyobb fegyveres összecsapások belső eredetű konfliktusokból indultak ki, főleg vallási és törzsi ellentétek, polgárháborúk, igaz van közöttük több olyan is, amelyik könnyen országok közötti konfliktussá is fajulhat.” Elszoktunk már a valódi brutalitástól Németh József Lajos, a biz- tonsagpolitika.hu tudományos munkatársa lapunknak korábban azt mondta: jelenleg az 5. generációs hadviselés korát éljük. A technikai fejlődésnek köszönhetően 1500-tól 1950-ig abszolút számokban egyre magasabb lett a fegyveres konfliktusokban, háborúkban elesettek száma, de azt követően csökkenni kezdett. Ez is abból következik, hogy másfajta háborúkat vívnak, precíziós és profi technikát használnak a szembenálló felek. „Nyilvánvalóan ahol nem áll rendelkezésre az 5. generációs hadviselésnek megfelelő technológia, ott még manapság is a hagyományos eszközök, a könnyű fegyverek az elterjedtek - mondta Németh József Lajos. - Ezt látjuk az Iszlám Állam esetében és pontosan attól olyan megdöbbentő az a brutalitás, amit alkalmaznak, hogy elszoktunk már ezektől a módszerektől.” Harcok földön, vízen és virtuális térben „A hangsúly ma már messze nem az országok közti háborúkon van, hanem a proxy háborúkon, polgárháborúkon, befagyott konfliktusokon és persze az olyan nem katonai képességű, de á harcokban résztvevő csoportokon (úgynevezett state-sponsored aktorokon), mint például a Cyber Caliphate nevű, ISIS-hez kötődő hekkercsapat, akikről kiderült, hogy komoly orosz támogatást kapnak - mondta Feledy Botond biztonságpolitikai szakértő. - Tehát nem a hagyományos értelemben vett háborúk dominálnak, Ukrajna ilyen szempontból a kivétel a környékünkön. Sokkal inkább meghatározóak a kisebb intenzitású konfliktusok, és azok az események, amelyek fokozzák a feszültségeket és robbanásveszélyessé teszik egy-egy állam, társadalom működését. Egészen hétköznapi problémák, mint például a vízhiány is képes lehet egy társadalom szétszakítására. Kína Tibet feletti uralma is éppen azt szolgálja, hogy a folyók forrásait kontroll alatt tudja tartani. Tehát a nemzetek egymás közti erőpróbái számos párhuzamos területen zajlanak, nemcsak szárazföldi katonákkal, ahogy bő száz éve, hanem sokkal szélesebb spektrumon mérik össze erőiket.” Újabb tűzfészkek vannak kialakulóban Régóta Tajvan az a gyújtópont, amely az egyik legveszélyesebb terület a két nagyhatalom, Kína és az USÄ számára. Ez egyrészt bővült a szigetvitával, ahol ffl Kína konkrétan szige- , tét épít a tengeren; másrészt éleződött a hely- f zet azzal, hogy Trump közvetlenül telefonon beszélt a taiwani elnökkel, ami szokat- ® lan diplomáciai jel zés és Peking elég rossz néven vette. Ez a leghagyományosabb gyújtópont. Feledy Botond szerint, Oroszország tele van befagyott konfliktusokkal, amiben mindig van kockázat, hogy kiújul. Nem P jrópában mégis ez lehet legbékésebb évszázad Mt Steven Pinker, a Harvard Egyetem professzora szerint minden idők legbékésebb korszakában élünk. 2011-ben írt könyvében azt vizsgálta, mennyi halálos áldozatot követeltek a háborúk. Ahogyan fejlődik a civilizációnk, úgy egyre kevesebben halnak meg a teljes népesség számához képest. Szerinte a 19. 1 századot a béke századának ^képzeljük, a 20,-at pedig a vérontás tetőfokának, pedig arányaiban épp fordítva van. A napóleoni háborúk 4 millió áldozatot követeltek, 20 millióan meghaltak a kínai Tai- ping lázadásban. Európában 1945 óta béke van, amire 1345 óta nem volt példa. Egy hosszú és új béke időszakában élünk - állítja Steven Pinker. szólva Ukrajnáról, ami magyar szempontból kölönösen fontos. Kis Benedek József azt mondta: fontos védelmi kérdés lehet a világban még, hogy Fidel Castro halála után békés marad-e Kuba és az is, hogy amit Trump bejelentett a Közel-Keleti kivonulásról, azt az írói munkássága részének vagy reális forgatókönyvnek kell-e majd tekinteni. AII. világháború óta nem volt ekkora baj Jövőre 22,2 milliárd dollárra vagyis 6500 milliárd forintra lesz szüksége az ENSZ-nek, hogy el tudja látni humanitárius feladatait - közölte a világ- szervezet. A második világháború óta nem volt ekkora szükség a humanitárius segítség- nyújtásra. A szükségletek 80 százaléka viszont a Szíriához, Irakhoz, Jemenhez, Nigériához és Dél-Szudánhoz köthető háborús konfliktusokból fakad. Csak a szíriai helyzet kezelése 8,1 milliárd dollárt - 2400 milliárd forintot - emészt majd fel. „Jelenleg 60 millió menekült van a világban, főleg ez az oka annak, hogy ilyen mértékű humanitárius segítség szükséges - mondta Kis Benedek József. - A menekültek nagyrészt Szíriából indulnak, de Afrika egyes területeiről már a klíma okozta természeti katasztrófák, az éhínség miatt kell sokaknak menekülniük”. Az ENSZ pedig az egyetlen olyan szervezet a világon, amelyik képes hosszabb tartózkodásra is megfelelő körülményeket biztosító menekülttáborokat létrehozni és fenntartani. Az is nyilvánvalóan közrejátszik abb,an, hogy ilyen humanitárius kiadásokkal számolnak, hogy António Guterres, az ENSZ új főtitkára a menekült- ügyi területről érkezett, tehát mélységeiben is alaposunk meri a vázolt problémákat. Sosem volt még ennyi menekült I A tavalyi év végén fordult elő először, | hogy a menekültként élő emberek száma átlépte a 60 milliós határt. 65,3 AI millió menekült röl tudott az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága. Az idei legfrissebb jelentésükből az derült ki, hogy Szíriából érkezik a legtöbb menekült, 4,9 millió fő, Afganisztánból 2,7 millió, illetve Szomáliából 1,1 millió. Belső menekültek 2015 végén a legnagyobb létszámban Kolumbiában (6,9 millió ember), Szíriában (6,6 millió), illetve Irakban (4,4 millió) éltek. 2015-ben a világ menekült népességének 51 százaléka volt gyerek. Ez is minden korábbinál magasabb arány. Tíz éve, percenként átlagosan hat ember vált menekültté, míg ez a szám most percenként 24. IÍKiBÍ^fiÍ Aleppo felszabadult, de ezzel a szenvedések nem érnek véget ■Kft1 „ "'^SSMSK ■« cjímHí: hkhhbí
