Somogyi Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 47. szám
2016. DECEMBER 18., VASARNAP SZTORI g Idén a szokásosnál hetekkel korábban jelent meg a kórokozó [&% pü Az influenzából egy megfelelő fizikumú ember könnyen és gyorsan meggyógyul, ezért sokan nem is gondolják, hogy egy nagyon veszélyes betegség. Nagy járványok nélkül egy átlagos évben is több százezer, főleg idős ember hal meg világszerte az influenza miatt. Fábos Erika JÁRVÁNY Több mint nyolcezer ember fordult orvoshoz influenzaszerű megbetegedéssel ezen a héten, három betegnél pedig azonosították a vírust is. Hazánkon kívül néhány európai országban is megerősödött a vírus aktivitása. Ebben az évben a H3-as vírus betegít, a kimutatott minták 90 százaléka ebbe a csoportba tartozik, csak 10 százalék B-vírus. Ez nem hasonlít a tavalyira, így idén több beteg várható. „Azt, hogy az influenza és a nátha minden télen ilyen sok embert betegít meg, arra az a magyarázat, hogy nagyon sokfajta vírus okoz betegséget. Az influenza- víruson kívül több mint kétszáz olyan fajta van, ami a náthás, felső légúti tüneteket okozza - mondta Nagy Károly viro- lógus. - Amikor a szervezetünk legyőz, egy vírust, az immun- rendszerünk ellenanyagot térEmberöltőnként egy gyilkos járvány ° 00 évben több mmt A gyerekek könnyebben kidőlnek ny^Sattszűni^-^ezazöka szemben a P°P^ 7Q évente a szokasos- annak, bogy világot behálózó es g"*"* tépnek tei mel ellene, de ettől még egy másikat azonnal el is kaphatunk, márpedig az influenza vírusa nagyon könnyen változik. Ez az oka annak, hogy ennyien betegek és hogy a gyerekek könynyebben kidőlnek. A kicsik szervezete ugyanis még sokkal kevesebb vírustörzs ellen védett.” Az influenza súlyosságát sokan nem mérik fel. Pedig az idősek, tüdőbetegek, szív- és érrendszeri betegséggel küzdők számára komoly szövődményeket okozhat, és kutatások bizonyítják, hogy súlyos betegségekre - akár például agyvérzésre is hajlamosít. A leggyakoribb influenzaszövődmény a tüdőgyulladást okozó baktériumfertőzés, ami időseknél vagy egy legyengült immunrendszer esetén könnyen halálos is lehet. Szentes Tamás országos tiszti főorvos szerint az influenza az emberiség legjelentősebb részét érintő újkori járvány, amely egy évben 250-500 ezer ember halálához vezet a WHO adatai szerint. Ez nagyjából Budapest lakosságának negyede minden évben. Ezért fontos a védőoltás. Nem annyira közismert, hogyan készül el az influenza elleni vakcina. Ehhez az Ázsiában, főleg a Kína déli részén fészkelő költöző madaraknak is közük van. Ezek a szárnyasok ugyanis milliószámra indulnak Nyugat felé. Útközben találkoznak az Északról-Délre tartó madarakkal is, és mind magukban hordozzák az embert megbetegítő influenza vírusát. Velük érkezik meg a kórokozó Európába, de mire ideér, az ázsiai laboratóriumok minden évben izolálják belőlük azokat a törzseket, amelyeket abban az évben berepítenek hozzánk. Ezekből az ázsiai mintákból a WHO tudósai megpróbálják előre jelezni, hogy melyik vírusvariációk fognak éppen erősebben terjedni, és az az évi védőoltásokat ezek alapján és ellen készítik el. A vakcinák fontosak, hiszen rengetegen elkapják a kórokozót: minden negyedik-ötödik ember megbetegszik a világban. Magyarországon minden évben 1,3 millió ember ingyen juthat a védőoltáshoz. Már a 60 éven felüliek is jogosultak a térítésmentes influenza elleni védőoltásra. Ez krónikus betegek és időskorú emberek számára nagyon fontos védelmet jelent. Az oltóanyag már elérhető, és még a járvány kialakulása előtt, tehát akár még most is érdemes kérni. Influenza igaz-hamis HIDEGBEN KEVÉSBÉ TERJED f A hideg gyengíti a víru- s* sokat, lassítja a szaporodásukat. SOK FOLYADÉKKAL GYORSABBAN GYÓGYUL f Enyhítheti a tüneteket és gyorsabban segít meggyógyulni. Az ágynyugalom és pihenés még ennél is fontosabb. A PÁROLOGTATÁS JÓT TESZ f Ha a nyálkahártya nincs kiszáradva, ellenállóbb a fertőzéseknek és gyorsabban is regenerálódik. A CÉKLA ÉS A SAVANYÚ KÁPOSZTA JOBB, MINT A VITAMIN Természetes formában könnyebben hasznosítja a szervezet, és nemcsak C-vi- tamin-forrás, de tele van más hasznos anyaggal is. HA ESZÜNK EGY KIS KOSZT, MÉG ERŐSEBB IS LESZ AZ IMMUNRENDSZER ; A felső légúti fertőzéseket nagyon könnyen ösz- sze lehet szedni, ezért ilyen időszakban fontos a kézmosás. A FORRÓ, MÉZES TEA GYÓGYÍT A torokgyulladásnak sem tesz jót a forró tea, és a méz jótékony összetevőit is tönkreteszi, ha 40 foknál melegebb folyadékba tesszük. ANTIBIOTIKUMMAL GYORSABB A GYÓGYULÁS A vírusok ellen nincs az antibiotikumnak hatása, csak a baktériumok ellen védi meg a szervezetet. Csak az unióban 800 milliárd euróba kerülnek az agy betegségei Az idegrendszeri betegségek világszerte hatalmas terhet jelentenek mind a társadalom, mind az egészségügyi ellátórendszerek számára. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a világ fejlett részén az agy betegségei felelősek a teljes betegségteher mintegy harmadáért, az uniós tagországok évente több mint 800 milliárd eurót fordítanak a neurológiai és pszichiátriai betegekre, ugyanakkor rendkívül kevés hatékony terápia létezik az idegrendszeri kórképek kezelésére. A problémát kizárólag a felfedezéseken alapuló új terápiák és megelőzési eljárások segítségével lehet érdemben enyhíteni. E felismerés jegyében kezdeményezte 2013-ban az Európai Unió a tízéves Human Brain Projected amely az agyműködés és az agyat érintő betegségek természetének megértését hivatott elősegíteni. A programban 24 ország 112 egyeteme, kutatóintézete, köztük az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet vesz részt. Magyar- országon a felfedező kutatások, az innovációk ösztönzése céljából 2014-ben indult a kormány 12 milliárd forintos támogatásával a Nemzeti Agykutatási Program. EGÉSZSÉG A legújabb kutatások szerint civilizációs betegségeink - a magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség, az érelmeszesedés vagy a stressz - gyulladt állapotban valósággal állandó készültségben tartják a szervezetet. Ez a készültség azonban hosszú távon többet árt, mint használ, és az eredménye sokszor az, hogy nagy baj történik az agyban. Hogy megértsük, mi is történik, érdemes - gondolatban - fognunk egy gombostűt, és megböknünk vele az ujjúnkat. Azonkívül, hogy esetleg pár csepp vért vesztünk, azt tapasztaljuk, hogy a szúrás helye kicsit kipirosodik, megduzzad, sőt, fel is melegszik, ráadásul még jóval a szúrás után is fáj. Ez pedig nem más, mint a gyulladás - szervezetünk így készül fel arra, ami a szúrás után következik: védekezni kell a sebbe jutó kórokozók ellen, elszigetelni a sérült területet, és erőforrásokat kell átcsoportosítani a sérülés környezetébe, hogy az immunrendszer hatékonyabban lecsaphasson a betolakodókra, és hatékonyabban folyhasson a gyógyulás. Ahogy a kutatók egyre többet megtudtak ezekről a gyulladásos faktorokról, rájöttek, hogy a civilizációs betegségek - a magas vérnyomás, az elhízás, az érelmeszesedés, sőt a stressz vagy bármilyen szöveti sérülés - hatására bizonyos gyulladásos faktorok vérbeli szintje tartósan megemelkedik, és elkezdték vizsgálni, hogy milyen hatással lehet ez az állandó „készültségi állapot” a szervezet különféle szerveire és életfolyamaira. Dénes Ádám a 2000-es évek elején kezdett el az immunológia és az agykutatás határterületével foglalkozni - így jutott ahhoz a kérdéshez, hogy miként hatnak a gyulladásos folyamatok az agy működésére. „Az eredmények már a klasszikus idegtudomány művelőinek érdeklődését is felkeltette, és más kutatócsoportok adatai is utalnak arra, hogy az ideg- rendszeri betegségek esetén nem várható áttörés az agyi gyulladásos folyamatok átfogó megértése nélkül - magyarázta Dénes Ádám, az MTÁ Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének kutatója. - Az agy immunológiai szempontból különleges része a testünknek, hiszen bár a gyulladásos folymatok az agyban is elindulnak megfelelő stimulusok hatására, az agyszövetet védi a vér-agy gát. Az elnevezés kicsit félreérthető, hiszen itt nem egy nagy kapuról van szó, amire rábökhetnénk egy CT-fel- vételen, hanem egy specializált sejtekből álló rendszerről, amely korlátozza, hogy mi juthat át a vérből az agyszövetbe. A vér-agy gát nagyszerű szolgálatot tesz, amikor agyunkat fertőzésektől és különféle méreganyagoktól kell megvédeni, az orvosok dolgát is igencsak megnehezíti azonban: nem lehet akármilyen gyógyszert eljuttatni az agysejtekig. A vér-agy gát az immunrendszer elemeinek sem ad szabad átjárást, helyettesítésüket az agynak saját erőből kell megoldania - egyebek mellett ezt a feladatot is ellátják az úgynevezett mikrogliasejtek. Ez egyedülálló sejttípus a szervezetben. Elengedhetetlen a központi idegrendszer normális fejlődéséhez, és felnőtt korban is fontos, koordinálja például az agyi gyulladásos folyamatokat.” Dénes Ádám mikrogliaku- tatásait egy szerencsés véletlen is segítette: egy amerikai gyógyszergyár tumorsejtgátló hatóanyagáról kiderült, hogy a segítségével lényegében eltá- volíthatók a mikrogliasejtek az agyszövetből. A Plexxikon cég kizárólag Dénes Ádám kutató- csoportja számára tette lehetővé, hogy ezt munkája során felhasználja. Adott volt a módszer, hogy megvizsgálják, mi történik a stroke után, ha nincs ott a mikroglia. A kutatócsoport ilyen „mikroglia-mentesített” egereken mesterséges stroke- ot váltott ki, és nézte, mekkora az idegsejtek pusztulásának mértéke. Kutatócsoportjának elsőként sikerült ötvöznie a mikrogliasejtek szelektív manipulációját olyan fejlett képalkotó technikák alkalmazásával, amelyek lehetővé teszik az agyban zajló gyulladásos folyamatok és a sérült idegsejtek aktivitásának vizsgálatát agyi károsodást követően. Az eredmény mindenkit megdöbbentett: a károsodás így 60 százalékkal nagyobb volt, mint a mikrogliával rendelkező kontrollcsoportnál. Dénes Ádám azt mondta: a kutatásban egy egész szervezetet érintő, összetett rendszert vizsgálnak, és egyre világosabbá válik, hogy több, eddig külön kezelt betegség okai összefügghetnek. Mivel a gyulladásos faktorok szerepét és a mikroglia megváltozott működését számos idegrendszeri betegség során kimutatták, várhatóan a fenti vizsgálatok eredményeinek olyan gyakori betegségekben is lehet majd jelentősége, mint a stroke, az epilepszia, az Alzheimer- vagy a Parkin- son-kór. Fábos Erika Az eddig külön kezelt betegségek okai összefüggenek ^ mmm f ^Sis! i
