Somogyi Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-27 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 44. szám

2016. NOVEMBER 27., VASARNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ A zene váltja meg a Valahol Európában gyerekszereplőit Vásott kölykök az utakon Névjegy NAGY VIKTOR (1954) Nadasdy Halmán , es Jas/ai Mari-díjas színházi rendező. Pécsett Zenemuveszeti Fois kólát veszett, majd zeneisko lábán tanított, illetve a Pécsi Szimfonikus Zenekar kürtöse volt. 1983 ban zenes színházi rendező szakra jelentkezett. A Színművészeti Főiskola el végzésé után a Mail.ich Szili házhoz szerződött, s rendezte a színház zenes bemutatóit. 1991 es 1993 között az Ope rahaz főrendezője, 2007 ig rendezője. 2008 es 2011 ko zott a Győri Nemzeti Színház igazgatója volt. Jelenleg sza badfoglalkozasu művész. |Foto: Földi Imre December 2-án mutatja be a Magyar Színház a Valahol Európában című musicalt Reviczky Gábor főszereplé­sével. A színdarab rendező­jével, Nagy Viktorral többek között arról beszélgettünk, miért aktuális a színdarab, hogyan lehet harminc gye­rekkel dolgozni a színház­ban, és arról, hogy a szeretet helyre tudja-e billenteni a kizökkent világot. Csejk Miklós tereket, újakat is teremtettek, egy önálló és új alkotás szüle­tett Dés László zenéjével és Ne­mes István szövegével.- Milyen jelenetek hangsúlyo­sak a musical feldolgozásban?- A színdarab két felvonás­ból áll, mindkettő egy-egy gye­rekhalállal végződik, ami meg­rázó. Ugyanakkor igyekeztünk megtalálni a történet játékossá­gát, fényes oldalát is. Alapvető­en lírai darab született, az örök emberi drámát szerettük vol­na felmutatni, erre helyeztem én is a hangsúlyt a rendezés so­rán. Ez egy megváltástörténet. Mindig lesznek elesettek, elkó­boroltak vagy hazátlanok, akik­nek nincs fedél a fejük fölött és enniük se nagyon van mit.- Mit ért örök emberi drámán?- Azt, hogy a szeretet min­dennél erősebb. Ha a világból kiveszik a szeretet és az üldö­zött nem talál befogadásra se­hol, gyakorlatilag egy szeretet nélküli világ jön létre. Ahogy a szeretet megjelenik ebben a történetben, azonnal helyre billen minden.- De kell ehhez Simon Péter, a karmester is.- Ő egy kiábrándult mű­vész a színházi feldol­gozásban, nem tud mit kezdeni az éle­tével egészen ad­dig, amíg meg nem jelennek a csavar­gó gyerekek a várában. A gye­rekekben felismeri az újrakez­dés lehetőségét.- Zeneiskolában is tanított, így végképp tudja, hogy nincsen rossz gyerek, csak rossz körül­mények vannak.- Pécsváradon tanítottam zenét. Ott is megtapasztaltam a zene hatalmát, azt, amiről ez a musical is szól többek között. A zene felemeli és jobbá teszi az embert. Egyébként a zené­nek tényleg van gyógyító ha­tása.- Hogyan jött képbe Reviczky Gábor a karmester szerepét illetően?- Sok név felmerült, de Re­viczky Gábor eljött a Nemzeti Színházból, mi pedig „lecsap­tunk rá”. Azonnal megérezte a darab üzenetét, rögtön karak­terré is tudta formálni a figu­rát, ráérzett arra, hogy milyen emberi mélységekről filozofál­gat Simon Péter.- Közel harminc gyerekszerep­lővel dolgoztak. Velük azért másként kell bánni. Könnyen ment?- A gyerekek a természetes érzelmeket könnyebben meg tudják érteni, ideológiákat nem. A fizikai cselekvések logi­kus sorrendje is fontos ne­kik. A gyerekeket nágyon pontosan kell rendezni, hogy mindenki tudja, hova kell állnia. Ők még nem tudnak a színpadon profi módon létezni. Ez megnehezíti a rendezést. Vi­szont megkönnyíti az, hogy hi­hetetlen természetességgel tud­nak jelen lenni.- Óhatatlanul eszébe fog jutni a nézőknek a szíriai háború elől menekülő gyerekek képe a darab kapcsán.- Nagyon nagy felelőssége van a világnak abban, hogyan kezel ilyen problémákat. Való­ban fel lehet fedezni hasonlósá­got, sok az áldozat, akiken segí­teni kellene. Másrészt nem le­het teljesen párhuzamot vonni a két történet között, mert a va­lóságban most nemcsak gyere­kek jönnek, hanem felnőttek is, és nemcsak a háború áldozatai. A nemzetek pedig nem na­gyon tudják, mit akarnak megmenteni: önmagu­kat vagy a hazátlanokat.- Mennyiben pszichologizál a darab, mennyiben gondolko­dik a jó és rossz gyerek mai fogalmáról?- Bizonyos értelemben két­ségtelenül rosszak ezek a gye­rekek, de a valódi dráma az, hogy a világ rontotta el őket, a háború tette tönkre az életü­ket, szakította el őket a család­juktól. Beszélgettünk a rende­zés során a gyerekekkel Gol­ding A legyek ura című köny­véről, amely arról szól, hogy sok gyerek egy lakatlan szige­ten magára marad, és iszonya­tosan elvadulnak. A darabban is káromkodnak, dohányoz­nak, isznak, rabolnak, foszto­gatnak a kölykök. Ez nem jó. De másrészt rabolniuk kell, hogy életben tudjanak marad­ni. Viszont a jóra való hajlam mindannyiukban megvan, Re­viczky Gábor által alakított karmesternek sikerül belőlük előhozni a jót is.- A Valahol Európában eredeti­leg egy 1947-ben készült alko­tás, amelyet Radványi Géza vitt mozivászonra. Ennek az adap­tációja a musical, amelyet meg­rendezett. Mit gondol a filmről?- Életemben több tucatszor láttam, nagy hatással volt rám. Amikor a rendezésre készül­tem, újranéztem, hogy felfris­sítsem az emlékeimet. Az de­rült ki, hogy nem avult el ez a mozi, ma is élvezhető. De a mi musicalünk már egy átdolgo­zás, az eredeti szereplők meg­tartása mellett új dramaturgi­ai szálak dúsítják a történetet. Lényegesen eltér a filmtől.- Miben volt nagy hatással önre a film?- Gyerekként tetszett a tör­ténet és meghatott Kuksi ha­lála. Nagyon hatásos volt, ak­kor sírtam rajta. Felnőttként már másként működött ben­nem, megértettem az össze­függéseket.- Hegyi Barnabás volt az operatőr és egészen külö­nös képi világot teremtett a filmnek. Színházban milyen lesz a látványvilága a musicalnek?- Ha egy filmet szín­padra alkalmaznak, sokszor élnek va­lamilyen filmes technikával. A filmes látásmód átszivárog a színházi feldol­gozásba. A szín­darab nagyon ügyesen ötvö­zi a film legfon­tosabb cselek­ményszálait az új­donságokkal. Gaz­dagították a karak­HÍREK® Oscar-díjra jelölték A Mindenkit LOS ANGELES Deák Kristóf Mindenki című alkotása is sze­repel a tíz kisjátékfilm között, amelyek közül az Oscar-jelöl- tek mezőnyét választják ki ja­nuárban. A kisfilm a kilencve­nes évek elején játszódik, isko­lai környezetben vizsgálja a ha­talmi viszonyokat gyerekek és egy gátlástalan tanárnő törté­netén keresztül. A 25 perces filmben Zsófi (Gáspárfalvi Dor­ka) új általános iskolába kerül, ahol összebarátkozik egy osz­tálytársával, Lizával (Hais Do­rottya), és szembekerülnek a karrierista kórusvezető tanár­nővel (Szamosi Zsófia). VR Első lett a virtuóz Wendler Enikő Enikő lenyűgözte a zsűrit NEW YORK Első helyezést ért el a Virtuózok versenyzője, Wend­ler Enikő fuvolista a VIVO - In­ternational Youth Music Com­petition zenei versenyen New Yorkban. A nemzetközi rbeg- mérettetésen 4 korcsoport­ban versenyeztek fegymás- sal az ifjú muzsikusok. Wend­ler Enikő, a Virtuózok 16 éves fuvolistája számos hazai és nemzetközi verseny után érde­melte ki az első díjat a rangos eseményen és meghívást ka­pott a Merkin Concert Hallba, hogy december 4-én fellépjen a nyertesek koncertjén. VR Oláh András kapta a Ratkó József-díjat NYÍREGYHÁZA Oláh András író, költő irodalmi tevékenysé­gét ismerték el az idén a Rat­kó József díjjal pénteken Nyír­egyházán. A díjat azok kap­ják, akiknek munkássága, esztétikai és erkölcsi érték­rendje megkérdőjelezhetet­len, s irodalmi tevékenysé­ge kötődik a Szabolcs-Szat- már-beregi térséghez. VR December elején indul Boban Markovié ünnepi turnéja Magyarországon A legjobb trombitás visszatér MAGYARORSZÁG Ünnepi turnéra indul a Boban Markovié Orkes- tar. A balkáni zene egyik legje­lentősebb csapatának tíz hely­színt érintő koncertsorozata de­cember 2-án Szegeden kezdődik és 2017. január 6-án Miskolcon zárul. Az 52 éves Boban Marko­vié mintegy két évtizede Szer­bia legjobb trombitásának szá­mít, a legjelentősebb nemzetkö­zi világzenei magazin, a Songli- nes szerint ő a vüág legjobbja. Magyarországra rendszeresen visszatér és emlékezetes kon­certeket ad. A zenész több éve hagyományosan a budapesti Müpában indítja zenekarával az újévet, a Boban Markovié Orkes- tar ezúttal január 3-án játszik itt, de a turné a Szegedi IH Ren­dezvényközpont után eljut Bé­késcsabára, Szombathelyre, Gö­döllőre, és még karácsony előtt a kecskeméti és a tatabányai kö­zönség is hallhatja a műsort. A koncertsorozat a Müpa-koncert után január 4-én Veszprémben, 5-én Győrött folytatódik, majd másnap a miskolci Művészetek Házában fejeződik be. A 13 fúvóssal felálló zenekar több százezer lemezt adott el vi­lágszerte, klub- és fesztiválkon­certek százait adták, rajongók tízezrei követik zenélésüket, bárhol is játszanak Európában. Az együttes hangzása folyama­tosan alakul, ma már a dob, a ta- rabuka is jelen van. VR Sokan a világ legjobb trombitásának tartják Boban Markovicot Amikor két ember ugyanazt álmodja BUDAPEST lövő tavasszal ke­rül a magyar mozikba Enyedi Ildikó a Testről és lélekről cí­mű új szerelmi története a Mo- zinet forgalmazásában, amely az álom és ébrenlét, a test és lé­lek kettőssége körül forog. „Mi lenne, ha egy nap talál­koznál valakivel, aki éjjelente ugyanazt álmodja, mint te? Vagy pontosabban: kiderülne, hogy már régóta ugyanabban a világ­ban találkoztok éjszakánként. Örülnél neki? Vagy úgy érez- néd, megraboltak? És mi van, ha az illető nem kifejezetten szim­patikus neked? Ha történetesen szívből utálod?” - nyilatkozott készülő filmjéről a forgatóköny­vet is jegyző Enyedi Ildikó. A Cannes-ban Arany Kame­rát nyert Az én XX. századom, a Bűvös Vadász, a Simon má­gus, valamint a nagysikerű Te­rápia című tévésorozat alkotó­jának, Enyedi Ildikónak új sze­relmi melodrámája a Magyar Nemzeti Filmalap 420 millió forintos támogatásával készül. A Testről és a lélekről női főszereplője a Katona József Színház színésznője, Borbély Alexandra. A férfi főszerep­lő Morcsányi Géza színhá­zi dramaturg, a Líra Kiadói Csoport igazgatója. A filmben olyan színészek tűnnek még fel, mint Jordán Tamás, Mácsai Pál, Tenki Réka, Schneider Zol­tán és Nagy Ervin. Csejk M. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom