Somogyi Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-27 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 44. szám

2016. NOVEMBER 27., VASÁRNAP SZTORI g A különleges Przsevalszkij-lovakból a Hortobágyon él a legtöbb a világon Magyar vadlovak a sztyeppéken Az egykor Mongóliától az Űréiig mindenhol megtalál­ható Przsevalszkij-ló a hat­vanas évekre szinte kihalt természetből. Ma a Horto­bágyon él a legnagyobb ál­lománya a világon. Innen ke­rült most vissza ez a fajta az eredeti élőhelyére, az orosz sztyeppére. Fábos Erika VADLOVAK Néhány éve Mongó­liába, most az orosz sztyeppére telepítettek vissza vadlovakat a Hortobágyról. Most 15 állat ke­rült vissza eredeti környezetébe, egyelőre egy 45 hektáros védett területre, de nyáron már az iga­zi vadonba vágtathatnak. Ezek a zebrákra emlékeztető, rövid lá­bú, de robosztus testalkatú, vas­kos fejű állatok kifejezetten stra­pabírók. Nem lehet őket háziasí- tani, mert az ember közelségét semennyire nem tűrik, olyany- nyira önellátóak, hogy még té­len sem igényelnek takarmányt. A hortobágyihoz hasonló füves puszta a legideálisabb élőhely számukra. Itt 2400 hektáron szabadon élnek egy olyan terü­leten, ahol ősidők óta csak legel­tetés és kaszálás zajlott, más em­beri beavatkozás nem. „A szállításnál éppen az volt a legnagyobb feladat, hogy ezek az állatok nagyon félősek, egy­általán nem tűrik és nem is bír­ják az ember közelségét - mond­ta Brabender Kristin, a hortobá­gyi vadlórezervátum vezetője. - Azt kellett a legkörültekintőb­ben megoldani, hogy nagyon szakszerűen nyugtassuk őket. Ebben a Fővárosi Állatkert ál­latorvosai segítettek. Előbb el­kábították az állato­kat, hogy be tudják őket tenni azokba a speciális dobozok­ba, amikben repülő­re tudták tenni őket. Ezután pedig olyan nyugtatót kellett kapniuk, ami kíméletes, de kitart az út végé­ig. Sajnos korábban voltak olyan esetek - nem nálunk - amikor szállítás közben olyan pánikot kaptak a lovak, hogy elpusztul­tak. Szerencsére minden jól ala­kult. Végigkísértük az állatokat és néhány napot maradtunk is, hogy lássuk, minden rendben. Nehéz volt otthagyni őket, de boldog lovakat láttunk, amikor eljöttünk, ami megnyugtatott.” Nem csoda, ha Brabender Kristin számára ne­héz volt megválni a hortobágyi vad­lovaktól. Gyerek­kora óta lovak kö­zött él és a vadlo­vak is mindig érde­kelték. Azért is a kölni egyetem­re jelentkezett biológiát tanulni, mert ott kezdődött meg az a te- nyészprogram, ami a prágai ál­latkerttel közösen a Przsevalsz- kij-lovak megmentését és a visz- szavadítását célozta. A Horto­bágyi Nemzeti Parkba is ebből a kölni tenyészprogramból ke­rült az első 21 állat 1997-ben. Brabender Kristin pedig ennek köszönhetően érkezett a Horto- bágyra 2006-ban a lovakat ku­tatni. Ittragadt, mert belesze­retett a Hortobágyba és azóta a Przsevalszkij egyik legelismer­tebb szakembere lett Európá­ban. „Az állományt mára 380 ál­latra növeltük - ez most a vilá­gon a legnagyobb. Sőt, azt a ha­tárt is elértük már, ami a terü­letnek megfelelő, ezért már há­rom éve fogamzásgátlást alkal­mazunk, hogy legyen elég he­lye a most meglévő lovainknak.” Przsevalszkij-lovak eredetileg Ázsiában, Kínában, Kazahsz­tánban, Mongóliában és Fran­ciaország egyes területein for­dultak elő, de egyszer már tel­jesen kipusztultak ezeken a te­rületeken. Annak köszönhe­tő, hogy ma mégis újra látha­tók, hogy az 1900-as évek elején több állatkertbe is fogtak be be­lőlük. Akkor derült ki, hogy lé­tezik a természetben egy olyan vadló, amiről addig nem volt tu­dományos feljegyzés és minden­ki kíváncsi lett rájuk. „1901-ben és 1902-ben a mon- góliai vadonban befogtak 56 fi­atal példányt és európai, orosz és amerikai állatkertekbe szál­lították őket - mondta Braben­der Kristin. - A hosszú utat csu­pán 26 ló élte túl, belőlük is csak 12 példányt lehetett a szaporítá­si programba bevonni. A befo­gás után nem sokkal a vadon­ból teljesen kipusztult a faj, a no­mád törzsek ugyanis könyörte­lenül irtották őket, mivel ez egy elég agresszív fajta és bántotta a háziállatokat. Az utolsó pél­dányt 1968-ban látták. Egy tíz éve végzett egyedszámlálásból kiderült, hogy a világon ma kö­rülbelül kétezer egyed lehet és mindegyik attól a 12 lótól szár­mazik, amelyek 1945-ben már fogságban éltek. Ma már nem­csak rezervátumokban, de sza­badon is újra élnek Ameriká­ban, Mongóliában, Kínában és nemsokára Oroszországban is. Örök élmény, hogy ebben ne­künk is részünk volt itt, a Hor­tobágyon.” - tette hozzá a vadlo­vak szakértője. Vad,közben romantikus A fiatal csődörök egyéves ko­ruk környékén külön vonul­nak a tenyészcsoportoktól - és egy agglegénycsapatot hoz­nak létre, amely 5-7 csődör- ből áll. Itt tanulnak megcső- dörként viselkedni: játszanak, harcolnak egymással. A kan­cák számára fontos a szemé­lyes szimpátia a párválasz­táskor és létezik féltékeny­ség is, elzavarják a vetélytár- sat a csődör közeléből. Ha egy csődörről kiderül, hogy nem jó társ, a kancák visszamennek korábbi, idősebb párjukhoz. Az utolsó igazi vadló a világon Az amerikai musztángok elva­dult állatok, olyan lovak, ame­lyeket már egyszer háziasítot­tak, de elszöktek és így nyerték vissza jelenlegi vad állapotukat. A Przsevalszkij-lovat viszont soha nem háziasították sikere­sen. Valaha számtalan ilyen ló­féle élt, azonban már mind ki­halt, a Przsevalszkij-ló az egyet­len igazi vadló a világon. Ne­vét egy orosz tábornokról, Nyi- kolaj Przsevalszkijról kapta, aki 1881-ben elsőként írta le ezt az állatot a természettudo­mány számára. A hortobágyi puszta ideális élőhely a vad lovaknak Ledes okosjárda segíthet biztonságosabbá tenni a kereszteződéseket egy szupercsapatnak köszönhetően Baleseteket előzhet meg a rezgő cipőfűző TALÁLMÁNYOK Veszély esetén rezgő cipőfűző, intelligens jár­da, és persze képzés, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek is megtanulhassanak progra­mozni - ezek az ötletek szület­tek meg nemzetközi és magyar innovátorokból verbuválódott szupercsapat három napos kö­zös munkájában Budapesten, az Innovation Boot Camp ke­retében. Milyen eszközökkel lehetne növelni a gyalogosok biztonsá­gát? - többek között erre a kér­désre kereste a választ a nem­zetközi zsenicsapat. A krea­tív elmék novemberben talál­koztak egy olyan műhelymun­ka okán, amelynek célja, hogy digitális ötleteikkel megoldást találjanak olyan problémákra, amelyeket még tavaly az ENSZ határozott meg a The Global Goals nevű kampányában. Az Innovation Boot Camp első öt­lete az ENSZ fenntartható vá­rosok és közösségek témája kö­ré épült, ezen belül is a közle­kedésbiztonságra helyezték a hangsúlyt. Az okostelefonok és egyéb kütyük elterjedésével jelen­tősen változtak a gyalogosok közlekedési szokásai, figyel­müket elsősorban készüléke­iknek szentelik, így leginkább hallásukra támaszkodnak, amikor megpróbálják elkerül­ni a közlekedő autók veszélye­it. Az Amerikai Közlekedés- biztonsági Hivatal szerint az elektromos autók 19 százalék­kal növelhetik a gyalogosokat érintő közlekedési balesetek számát, mivel a jövő jármű­vei egyre halkabbak lesznek az elektromos autók elterjedé­sével. Nemrég egyébként Bé­késcsabán gázolt halálra egy mentőautó egy ló éves bicikli­ző lányt, aki okostelefonján ze­nét hallgatott egy keresztező­désben. A megoldáscsomag alap­ján a program lelke egy felhő­rendszerben tárolt, folyamato­san bővülő adathalmaz lenne, amely tartalmazza a felhasz­nálói szokásokat, a közúti kö­rülményeket, hogy a gyalogo­sok biztonságosabban közle­kedhessenek. Hozzájuk az in­formáció egyrészt egy mobil­alkalmazáson keresztül érkez­ne, amely egyben folyamato­san monitorozná is használó­inak szokásait. Az ötletet jel­lemző igazi technológiai új­donságok nem is a kütyükben lesznek, hanem az okos tarto­zékokkal felvértezett ruhák­ban és kiegészítőkben. Ilyen például a veszély esetén rezgő cipőfűző, a technológia más ru­hadarabokkal is működne. El­ső körben azonban iskolások­ra, gyerekekre koncentrálna az adatgyűjtés. A javaslat sze­rint 10 ezer pár cipőfűzőt le­hetne kiosztani pilot jelleggel iskolások között. A megvaló­sításhoz egy neves sportszer- gyártó céggel való partnersé­get javasolnak az innovátorok. Az ötletgazdák a járdákat is felokosítanák, amelyek ledes fénnyel jeleznek, ha veszély- helyzet áll elő a forgalmi ada­tok szerint. A programot a bu­Kik voltak az innovátorok? Az Innovation Boot Campen olyan innovátorok vettek részt, mint Dave Hakkens fel­találó, a Phonebloks megal­kotója, Sakthy Selvakuma- ran építőmérnök, aki megol­dásaival nagy sikereket ért el az afrikai vízellátási prob­lémák megoldásában, vagy Kees Plattéi, aki olyan ügy­felek számára szállít kreatív megoldásokat, mint a Goog­le, a Volkswagen és a Philips. A nemzetközi vendégek mel­lett az innovatív megoldások hazai reménységei is jelen voltak, többek között Haideg- ger Tamás, aki orvostechniká­val és sebészrobotikával fog­lalkozik, illetve Cseh József feltaláló/mérnök, aki a Pla- tio energiatermelő térburko­ló elem megalkotásával hívta fel magára a figyelmet. dapesti XIII. kerületben tesz­telnék. Az innovátorok által érintett másik nagy problémakör a mi­nőségi oktatással volt kapcso­latos, és az előző ötlethez ha­sonlóan itt is a helyi körülmé­nyek szolgáltatták a kiindulá­si pontot. Amellett, hogy itt­hon jelentős munkaerőhiány­nyal kell számolni az IT-szek- torban (22 ezer embert hiá­nyolnak a cégek), a hazai in­formatika oktatáson is lehetne mit fejleszteni. Az ország 5 régiójában kü­lönböző mobil számítástech­nikai tantermeket állítanának fel. Egy átfogó informatikai ok­tatási csomagot is elképzeltek, amelyben a hátrányos helyze­tű gyerekek (sokuk idő előtt hagyja el az iskolát) lépcsőze­tesen, az alapokról építkez­ve sajátítanák el programozás csínját-bínját. Az első kurzus a számokkal való ismerkedést, a második a logika fejlesztését, a harmadik a grafikai alapokat fektetné le. A harmadik szint elvégzése után már alap szin­tű programozási feladatokat is képesek lesznek elvégezni a fi­atalok. A negyedik kurzus a robotikával foglalkozna, a leg­jobb tanulókat pedig a javas­lat szerint állásajánlatokkal ösztönözhetnék a programban résztvevő informatikai cégek. Sőt, a kurzus vége felé még a- robotikába is belekóstolnának. Az ötletcsomag alapján a már említett számítástechni­kai tantermek egyrészt folya­matosan kommunikálnának és adott esetben versenyezné­nek egymással, ami a gyere­kek számára jóval élménysze- rűbb oktatást biztosít, mint a hagyományos, formális mód­szer. Eredményeiket úgyne­vezett felhőrendszerben (az interneten) fogják tárolni, amelyből kiderül, mik az erős­ségeik, és melyek azok a terü­letek, amelyeken még fejlődni­ük kell. A felhalmozott adatok a későbbi munkáltatók számá­ra is hasznos információként szolgálhatnak. Éber Sándor t i 1 Hasznos ötlet a mobil I számítástechnikai tanterem ■ var w t'iHM Hlyen egy intelligens kereszteződés ■ Veszélyre figyelmeztet a rezgő cipőfűző Nemrég az orosz sztyeppére telepítettek vissza vadlovakat a Hortobágyról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom