Somogyi Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-27 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 44. szám

4 A HÉT TÉMÁJA 2016. NOVEMBER 27., VASARNAP A kilencven esztendősen pénteken elhunyt Fidel Castro egykor igazi sztár volt nálunk. 1972-es látogatásán beleszeretett a Balatonba is. A magyarokat kedvelte a legjobban Kifejezetten kedvelte a magyarokat és nálunk érezte magát a legjobban 1972-es körútja során a pénteken elhunyt egykori kubai diktátor, Fidel Castro. Szakács Árpád KUBA/MAGYARORSZÁG Bár a kommunista időszakban ugyan­ahhoz a szovjet politikai tömb­höz tartozott Magyarország és Kuba, a két ország diplomáciai kapcsolatai kifejezetten terhel­tek voltak Fidel Castro 1972-es budapesti látogatása előtt. En­nek hátterében döntően az állt, hogy a Commandante, azaz a Parancsnok és a hozzá közel ál­ló értelmiségi csoportok rokon­szenveztek az 1956-os magyar- országi forradalommal, és el­ítélték a szovjet beavatkozást. Több, mint meglepő, hogy Rá­ül Roa későbbi kubai külügy­miniszter „szovjet becstelen­ségről és pusztításról” írt a ma­gyar forradalomról szóló egyik írásában. Érthető, hogy Kádár lánosék igazi blamázsként él­ték meg azt, hogy a baráti szo­cialista „testvérország” vezetői nem örültek feltétlenül az „iga­zi forradalom” sikerének és gör­be tükröt tartottak a szovjet ter­rorral hatalomra került magyar pártvezetők elé. Ez Kádár Jánost hihetetlenül zavarta és a kubai vezető balatoni pihenése alatt is megpróbálta meggyőzni Castrót a saját igazáról, nagyrészt ered­ménytelenül. Külön utakon Fidel Castro igazi külön- utas politikus volt, ami szá­mos diplomáciai bonyodalom­mal járt, de nem volt egysze­rű azoknak a szervezőknek az élete sem, akik a külföldi útja­it bonyolították vagy szervez­ték. így volt ez 1972-ben, ami­kor Magyarországot is érintet­te az egyik körutazáson. A ma­gyar elvtársakat már kis hí­ján infarktus közeli állapotba hozták azok az elsődleges hí­rek, amelyek a megelőző ro­mániai és bulgáriai látogatás­ról érkeztek. A Commandan­te ugyanis folyamatosan imp­rovizált, például minden előze­tes egyeztetés nélkül az egyik termelőszövetkezeti látogatá­son belegázolt a búzatáblába, máshol átvette a sofőrtől az őt szállító autó volánját, egy má­sik helyszínen pedig minden­áron repülőt akart vezetni. A budapesti szervezőket sokkol­ta az is, hogy a látogatás nap­ját dél-amerikai időérzékkel és rugalmassággal kezelték a kubaiak, ugyanis azt jelezték, hogy fogalmuk sincs a pontos dátumról, az a tervezetthez ké­pest akár 1-2 napot késhet. Vé­gül erre nem került sor, a ku­bai vezető repülőgépe a koráb­ban leegyeztetettek szerint 1972. május 30-án landolt Bu­dapesten, ahol rangos fogadás­ban részesítették Fidel Castrót. Kádár ezt egyáltalán nem néz­te jó szemmel, túlzásnak tartot­ta az ünneplést, ennek hangot is adott azon az egyeztetésen, ahol a részleteket tárgyalták a szervezők. A katonai tisztelet- adással kezdődött fogadás rö­vid ideig ment a forgatókönyv szerint, ugyanis Castro a kor­donon átlépve azonnal a Ma­gyarországon tanuló és dolgo­zó kubaiakhoz sietett. Ezalatt a magyar elvtársak feszengve várakoztak, végül folytatódott a fogadás. Sztár lett nálunk A látogatás eseményeit ki­emelt médiatudósítás övezte, amit feltűnő és lelkes érdeklő­dés kísért a hétköznapi embe­rek részéről is. A kubai forra­dalmár igazi sztár lett Magyar- országon, a szocialista orszá­gok vezetőitől eltérően a fiatal, jó kiállású, szakállas fiatalem­ber meghódította a magyarokat - írja Udvardi Péter történész, a látogatásról szóló egyik írá­sában, amely a Múltunk című folyóiratban jelent meg. Fidel Castro mások mellett látogatást tett a Kőbányai Gyógyszerárú- gyárban, a Dunai Vasműben, a Martonvásári Állami Gazdaság és Kísérleti Intézetben, a pol- gárdi Vörös Csillag Termelőszö­vetkezetben. A budapesti Sport- csarnokban nagygyűlésen kö­szöntötték Fidel Castrót. Termé­szetesen nem maradhatott el a szokásos vadászat és a balaton- aligai pihenés sem, ahol június 3-tól tartózkodott a kubai veze­tő. Castro Kádár János társasá­gában a Szabadság fedélzetén sétahajózáson vett részt, a ví­zibusz Zánka néven ma is üze­mel. A szájhagyomány szerint a padlószőnyegen ma is látható azt a folt, amit Fidel Castro szi­varjának a hamuja égetett ki. Pingpongcsaták Köztudott volt az is, hogy a kubai elnök imádott pingpon­gozni, és Siófokról kellett neki asztalt hozatni. Állítólag azért nem gondoskodtak erről, mert ha pingpongasztal volt a közel­ben, a politikus semmi mással nem volt hajlandó foglalkozni. Miután Castro mások mellett Marjai József külügyminisz­ter-helyettest is megizzasztot­ta, keményebb ellenfelet sze­retett volna. Horvát János egy­kori televíziós műsorvezető kö­vetkezett. Castro ajánlatot tett: ha megnyeri a meccset, interjút ad neki. Köztudott volt ugyan­is, hogy a Commandante szin­te mindig megközelíthetetlen volt interjúkészítés szempont­jából. Végül Horvát János el­vesztette a meccset, de Castro mégis meggondolta magát és interjút adott a tévésnek. Nem sokkal később Castróról nevez­ték el azt az épületet, ahol a ku­bai vezető pihent és olyan ma­gas rangú vendégek szálltak meg itt, mint Honecker, Hrus­csov, Brezsnyev vagy Gagarin. Kubai-magyar barátság Ugyancsak Udvardi Péter is­mertette azokat a titkos jelenté­seket, amelyeket külön készítet­tek a Castro-látogatásról. A szi­gorúan titkos minősítésű irat azt a célt szolgálta, hogy doku­mentálja Castrónak a kubai és a magyar kísérete előtt tett nem hivatalos megnyilvánulása­it. Általában elmondható, hogy Castro kifejezetten érdeklődött a magyar viszonyok iránt. A tit­kos irat szerint a kubai vezető láthatólag jól érezte magát, azt mondta, hogy a többi szocialista országtól eltérően a magyarok őszinték, nem viselkednek mes­terkélten, magabiztosak és köz­vetlenek vele szemben. Kifejtet­te azt is, hogy az addig meglá­togatott szocialista országokhoz képest Magyarországon érezte a legjobban magát. A magyar-kubai diplomáci­ai kapcsolatok a látogatás után sokat javultak, több gazdasági együttműködés is született Bu­dapesten. Fidel Castro látogatá­sát Kádár János felesége 1975- ben viszonozta , amikor a ma­gyar párt- és kormánydelegá­ció élén 1975-ben látogatást tett a szigetországban. A kubai forradalom főparancsnoka HAVANNA „Azért vagyok itt, hogy elmondjam népünknek, Amerikában élő barátainknak és a világnak, hogy ma, 2016. november 25-én, 22 óra 29 perckor meghalt a kubai for­radalom főparancsnoka, Fidel Castro Rúz” - mondta remegő hangon Ráül Castro az állami té­vében. A „kubai forradalom „atyja”, a szocialista Kuba első vezető­je Fidel Castro Rúz néven szüle­tett, gazdag kubai cukornád-ül­tetvényes fiaként 1927. augusz­tus 13-án. Hogy előbb lehes­sen gimnazista, a születési évét 1926-ra változtatta, azóta hiva­talosan ezt a dátumot tartják számon. Első felesége (kétszer nősült, öt fia és két leánya szü­letett) Mirta Díaz Balart gazdag családja révén komoly politikai kapcsolatokat szerzett, de egyre jobban elmélyült Kari Marx mun­kásságában is. Már be akart ke­rülni a kubai kongresszusba, amikor Fulgencio Batista 1952- ben puccsal megszerezte a ha­talmat. Batista Amerika-párti diktatúrát épített ki, ami ellen az antiim- perialista Castro és a Movimien- to (Mozgalom) felkelést szerve­zett és 1953. július 26-án meg­támadták a Moncada-lakta- nyát. A felkelés elbukott, a részt­vevőket megkínozták, kivégez­ték. Castrót 15 év börtönre ítél­ték. Később Batista az Egyesült Államok nyomására kegyelmet hirdetett, Castro 1955-ben Me­xikóba szökött, ahol öccsével, Raul Castróval, és Ernesto Che Guevarával megszervezték a Jú­lius 26. Mozgalmat, már radiká­lis baloldaliként. A szocialista or­szágok pedig ettől kezdve támo­gatták hatalomra jutását. 1958- ban Castro totális háborút indí­tott, és szilveszterkor, a Santa Clara-i rohammal döntő győzel­met aratott. Az ideiglenes kormányt 1959. február 16-án váltotta fel Fi­del Castro uralma, ami egészen 2006-ig tartott, amikor meg­romlott egészségi állapotára hi­vatkozva öccsére, Raúl Castróra ruházta át az ország vezetését. 2011-ben pártfőtitkári pozíciójá­ról is lemondott, bár utána talál­kozott még a Kubába látogató Benedek és Ferenc pápával is. Barack Obama amerikai elnök­kel azonban nem. A Comman­dante jelszava ugyanis mit sem változott: Szocializmus, vagy ha­lál. Számára pénteken ez utóbbi bekövetkezett. _____1-___:__________ r Fidel Castrot ünneplő tömeg ^ fogadja Budapest utcáin , ■. .v»________________ IP Kádár János és Fidel Castro balatoni ■ sétahajózása a Szabadság fedélzetén wir... f i. ___________r, .

Next

/
Oldalképek
Tartalom