Somogyi Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-23 / 275. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP Ifi 'öwrw 2016. NOVEMBER 23., SZERDA FELUTES Régen rossz... Egy törvénytervezet kötele­zővé tenné az állami fenn­tartású iskolák munkatár­sai számára Texasban, hogy számoljanak be a szülőknek mindenről, ami tudomásuk­ra jut a gyermekkel kapcso­latban. A tervezet benyújtója szerint ugyanis, a szülőnek joga van gyerekének összes információja felett, így nagy eséllyel tudhatja meg a szü­lő az iskolától, hogy a gyere­ke meleg. RÉGEN rossz, ha elsősorban az iskolától remél fontos in­formációkat a szülő saját gye­rekéről. mk HÍREK Ingyenes átvizsgálás KAPOSVÁR A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság Bale­setmegelőzési Bizottsága és a Somogy Megyei Kormány- hivatal Műszaki Engedélye­zési és Fogyasztóvédelmi Fő­osztálya a „Látni és Látsza­ni" kampány keretében közö­sen tart ingyenes gépjármű átvizsgálást november 24- én, valamint december 7-én 8 órától 16 óráig a Vásárté­ri út 2. szám alatt. A felméré­sen a 3,5 tonna alatti jármű­vek vehetnek részt. M.K. Őszbúcsúztató sok zenével TOPONÁR Őszi évszakzáró koncertet tartottak a Feste­tics Karolina Központi Óvo­dába járó valamennyi kisgye­rek részvételével kedden. Vendégül látták a Kodály központi általános iskola ka­marakórusát Varga Anita énektanár vezetésével, mű­sorukat népdalcsokor, kürt­zene és gitármuzsika is szí­nesítette. M.K. Somogyból indultak KAPOSVÁR A Somogyból in­dultak című programsorozat legutóbbi találkozóján Deb- reczeni László nyugalmazott tisztifőorvos volt a vendég. Az est házigazdája Lőrincz Sándor volt a Takáts Gyula könyvtárban. M.K. Jádra is jut a szociális tűzifából SOMOGYIAD A község képvi- selő-testülete az idén is sike­resen pályázott szociális tű­zifa támogatásra. A támoga­tásból biztosított fa mennyi­sége 125 köbméter. A tűzi­fa kiosztásának feltételeiről elfogadta a képviselő-testü­let a rendeletét, az igénylés­hez szükséges dokumentu­mok hozzáférhetők a telepü­lés honlapján. M.K. Birsagmentes kútlegalizálás­1 9 %% ■ ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY A 2016. június 4-e előtt illegálisan kialakított kutakat bátran bejelenthe­tik a gazdák, nem kell bírság­tól tartaniuk. Úgy tudjuk, ed­dig még senki nem élt a lehe­tőséggel, viszont jó néhányan érdeklődtek már a lehetőség iránt. A kútfúró szakma kép­viselőinek ugyanakkor van­nak aggályaik, szerintük szá­mos kérdést vet fel az engedé­lyeztetés. A Nemzeti Agrárgazdasá­gi Kamara (NAK) közlése sze­rint, aki illegálisan létesített kutat szeretne engedélyeztet­ni, annak az önkormányzatok jegyzőihez vagy a megyei ka­tasztrófavédelmi igazgatósá­gokhoz kell fordulnia. Jegyző­höz akkor, ha kijelölt vagy ki­jelölés alatt álló vízbázisvédel­mi területet nem érint, a vízki­vétel nem haladja meg az 500 köbmétert évente, kizárólag talajvízkészletet vagy vízparti vízkészletet vesz igénybe, ma­gánszemélyek részéről a há­zi ivóvízigény és a háztartá­si igények kielégítését szolgál­ja, s nem gazdasági célú víz­igényt. Ha valamelyik feltétel nem teljesül az előzőek közül, akkor a megyei katasztrófavé­delmi igazgatósághoz kell for­dulni a fennmaradási engedé­lyért. A tájékoztatás értelmé­ben a vízügyi hatóság fennma­radási engedélyezési eljárásá­nak lefolytatásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melynek nagysága függ a víz- használat mértékétől. A Magyar Vízkútfúrók Egyesületének elnökségi tag­ja, Ulrich József szerint a szak­ma megosztott a rendeletet il­letően, ezért nemrégiben az egyesület levélben fordult a Belügyminisztériumhoz, melyben a számukra kérdéses pontokat összegezték. - Ha egy kutat utólag engedélyez­tet valaki, akkor a bírságtól el­tekintve még számos költsége és gondja keletkezhet - mond­ta el lapunknak Ulrich József kútfúró vállalkozó. - Alapeset­ben kútvizsgálati mérést, utó­lagos dokumentáció elvégzé­sét, ANTSZ-vizsgálatot, s még lehetne sorakoztatni, hogy mit írnak elő. Mindez meglehető­sen sokba kerül összesen, és a kút egy morzsányit sem vál­tozik, tehát marad olyan, ami­lyen volt, szakszerű vagy szak­szerűtlen. Egy meglévő kúttal utólag nem sokat lehet kezde­ni, gyakorlatilag csak eltöme- dékelni, ha a talaj vízkészletét veszélyezteti - jegyezte meg. A • szakember hozzátette, ha vala­ki egy 50-100 méter mély víz­kutat szeretne fúratni, mellyel a hatóság által előírtaknak is meg szeretne felelni, akkor a tervezéstől az engedélyezte­tésen és a műszeres mérése­ken át a dokumentálásig mi­nimum egymillió forint költ­séggel számolhat a kivitelezés árán felül. Lengyeltóti jegyzője, Szat­mári Ibolya kérdésünkre el­mondta: többen is érdeklőd­tek már a kutak engedélyezte­tésével kapcsolatban az önkor­mányzati hivatalban, de érde­mi kérelem még nem érkezett, hiszen a megadott határidő is 2018 végéig szól. Hozzátette, azt tanácsolták az ügyfelek­nek, hogy jövőre, január-feb­ruár környékén jelentkezze­nek újra a kutak fennmaradá­si engedélyének igényével, ad­digra az engedélyeztetés me­nete is világosabbá válik. A korábban megjelent tájé­koztatás értelmében a megyei katasztrófavédelemhez fordul­hat az a gazda, akinek a kútja nem háztartási igényeket elé­gít ki, vagyis éves szinten 500 köbméternél több vizet szol­gáltat talajvízből, vagy vízpar­ti vízből. Mivel a Somogy Me­gyei Katasztrófavédelmi Igaz­Tájékoztató: elbontásra is kötelezhetnek A Nemzeti Agrárgazdasági Ka­mara (NAK) tájékoztatót tett elérhetővé a honlapján a fel­merült kérdések megválaszo­lásának céljából, melyből töb­gatóság nem rendelkezik önál­ló vízügyi és vízvédelmi ható­sági jogkörrel, így a megyére vonatkozó adatokat három me­gyei katasztrófavédelmi igaz­gatóságtól, Fejér, Baranya és Vas megyétől kellett beszerez­ni, melynek eredményeként Bázelné Mihályka Szabina me­gyei katasztrófavédelmi szóvi­vő arról tájékoztatott, hogy ed­dig nem érkezett igény a ka­bek között az is kiderül, hogy ha a kút a vízgazdálkodási, környezet- vagy természetvé­delmi szempontból káros és ez átalakítással sem szüntet­tasztrófavédelemhez Somogy megye területén 2016. június 4-e előtt engedély nélkül fúrt kutak engedélyeztetése ügyé­ben. A NAK tájékoztatása szerint a szabályozás az Európai Unió Víz Keretirányelvével is össz­hangban van, így lehetővé vá­lik, hogy a legálissá vált ku­tak tulajdonosai, üzemeltetői európai uniós pályázatokon is hető meg, a vízjogi fennma­radási engedélyt el kell utasí­tani, az építtetőt pedig a léte­sítmény elbontására kell kö­telezni. indulhassanak. Például a Vi­dékfejlesztési Program kereté­ben a mezőgazdasági vízgaz­dálkodási ágazat fejlesztésére kiírt pályázaton, melyen 49,5 milliárd forinttal támogatják a vízvisszatartást, a vízkész­letekkel való fenntartható gaz­dálkodást, nemkülönben a ta­karékos öntözési technológiák korszerűsítési és fejlesztési le­hetőségeit. Gyeszát Zsolt Minimálbér: Somogy várta az emelést ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY Ez a döntés nemcsak rövid, hanem közép távon is érezteti majd gazdaságpoliti­kai hatásait - emelte ki Budai Ferenc, az iparosokat és szol­gáltatókat tömörítő Iposz somo­gyi elnöke. - Nélkülözhetetlen egy ekkora minimálbér-eme­lés, mely nem kizárólag az iparban lényeges, hanem vala­mennyi gazdasági alágazatban szükség van a bérfelzárkózás­ra. Nem lehet tovább odázni a megállapodást, s ezt a döntés­hozók is érezték. Hasonlóan vélekedett Szán­tó József nagybajomi vállalko­zó. Szerinte a program csak úgy működik és akkor lesz ki­számítható, ha a cégeket érintő adó- és járulék terhek erőtelje­sen csökkennek. Nagy György, az igali Igal-Agro Kft. ügyveze­tője úgy vélte: ha az elképzelé­sek valóra válnak, akkor a több bér nyomán nő a lakossági vá­sárlóerő, és élénkül a gazdaság. Szerinte a jelentős mértékű mi­nimálbér-emelés kivitelezhető, bár nyilván lesznek olyan cé­gek, amelyek emiatt nagyobb prés alá kerülnek. Svajda József, a Magyar Szak- szervezeti Szövetség megyei ve­zetője a döntés után lapunkat az­zal kereste meg: a megállapodás­ban visszatükröződnek az ér­dekképviselet javaslatai. A me­gyei átlagbér messze, alulmúlja az országosat, s ha a vállalkozók azt akarják,hogy ne hagyják el tömegesen a fiatalok Somogyot, akkor szükség van a keresetek izmos emelésére. H. M. A Nemzetiben lép fel a Csiky társulata KAPOSVÁR-BUDAPEST Hétfőn Budapesten, a Nemzeti Szín­házban vendégszerepei a Csi­ky Gergely Színház társulata: a kaposváriak a Bérezés Lász­ló rendezte Szigorúan ellenőr­zött vonatokat mutatják be a fővárosi közönségnek. Lassan két esztendeje, hogy a somogyi megyeszékhely te­átruma műsorra tűzte Bohu- mil Hrabal klasszikusát, me­lyet azóta is óriási sikerrel ját­szik a társulat. A főbb szerepekben Szvet- nyik Katát, Fehér Lászlót, Hunyadkürti Györgyöt és Kelemen Józsefet felvonulta­tó darab ráadásul nemcsak a publikum tetszését nyerte el, de a szakma is komolyan ér­tékelte: 2015-ben beválasztot­ták a Pécsi Országos Színhá­zi Találkozó (POSZT) verseny­programjába, ahol a zsűri vé­gül négy díjra is érdemesnek találta a produkciót. A legjobb női mellékszerep­lőnek Csonka Ibolyát, a leg­jobb férfi mellékszereplőnek Kelemen Józsefet választották a szakemberek, akik a legjobb zenéért és hangzásvilágért járó elismerést is a kaposvá­riaknak, egészen pontosan Rozs Tamásnak ítélték, míg a Magyar Művészeti Akadémia színházművészeti tagozata ál­tal alapított alkotói díjat Fehér László érdemelte ki. A darabot a Csiky Gergely Színház társulata nemcsak Kaposváron és Pécsen mutat­ta be, az érdeklődők Pakson és a szlovéniai Lendván is lát­hatták. A. V. Suchman: hónapjaim lehetnek SOMOGY Hónapjai lehetnek: drámai bejelentést tett az ATV-ben az MSZP egykori nagyágyúja: Suchman Tamás, az MSZP egyik alapítója súlyos betegségéről is beszélt. - Szív­elégtelen és veseelégtelen va­gyok, dialízisre járok kétna­ponta - jelentette ki Suchman Tamás. Arról is szólt, hogy egy­re több a beteg, ám nem tesz­nek értük semmit. Az MSZP-nek egyesülnie kel­lene a DK-val, meg kellene ke­resni a „tökéletes” pártelnököt, valamint miniszterelnök-jelöl­tet - mondta a közelmúltban a Magyar Hírlapnak. Az ATV keddi műsorában arról beszélt, örömmel fogadta volna, ha lekö­szönése után az MSZP ugyan­olyan egységes maradt volna, mint 1989-90-ben volt. MW i á MteB ©oí|S©co]cSí^7G D^ia, fl@ö <á)© DQ©om] C^ö^ápjLBSQaös© ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom