Somogyi Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-14 / 267. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. NOVEMBER 14., HÉTFŐ Nem öl? „Itt az idő a valóság bemu­tatására. A politikai elit és a média hisztériája ellenére a dohányzás nem öl. Nem igaz, hogy háromból két ember hal meg és hogy tízből ki­lenc dohányosnak tüdőrákja lesz” - idézte Mike Pence-t, Donald Trump alelnökjelölt- jét a 24.hu. EZ IS A „SZÉP ÚJ VILÁG” része? Mostantól nem káros a do­hányzás? HÍREK Eredményesen zárult a gyakorlat CSURGÓ Gyakorlatot rendez­tek a sportcsarnokban a he­lyi és a nagyatádi tűzoltók. A feltételezés szerint villám csa­pott az épületbe, s ennek kö­vetkeztében a megsérült mű­szaki berendezésekből füst áramlott, amely gyorsan ter­jedt a légtérben, később tűz- ütött ki, a nézőtéren eluralko­dott a pánik. H. M. Sakkversennyel zárult a program KAP0SVA1 A hétvégi Böször­ményi Nagy Géza és Kiss Zol­tán emlék sakkversennyel le­zárult a Táncsics Gimnázi­um három napos rendezvény- sorozata, mellyel a tanintéz­mény fennállásának 210. év­fordulóját ünnepelték meg. A rendezvény művészeti felelő­se a gimnázium tanára, Sár- közy Andrea volt. . H. M. Tisztújításon az érdekvédők BUDAPEST A választmányi ér­tekezleten tisztújítást tartott a fővárosban a Szolidaritás Autó­busz-közlekedési Szakszerve­zet. A régi-új elnök a kaposvári Dobi István, régiós - Somogy, Tolna, Baranya - elnöknek a nagyatádi Katona Lászlót vá­lasztották meg. Az érdekvédel­mi szervezet nyolc megyében működik, s mintegy 1500 fős tagsággal rendelkezik. H. M. Eltüntették a járdahibákat HETE: ; Befejezték a Rákóczi ut­cai járda építését a szakembe­rek. Korábban sok helyen jár­hatatlanná vált a bitumenes szakasz, ezért közel 500 mé­ter hosszúságú területet letér- kövezték. A fejlesztés költsége 3 millió forint, s ha az időjárás engedi, a következő napokban az orvosi rendelő parkolóját is rendbe teszi a kivitelező. H. M. Téli faluszépítési akció SIMONFA Csaknem négy hek­tárnyi külterületi út és partol­dal tisztítását végzi 15 helyi közmunkás. A munkát novem­ber végéig folytatják. H. M. A somogyi cégvezetők szerint is szükség van az emelésre Nagyot nőhet a minimálbér ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY - Szinte mindenhol bért kell emelni - mondta la­punknak Tajnafői István, a ka­posvári Kapos járműgyártó- és Javító Zrt. elnöke, aki szerint ezt az országos és a somogyi át­lagkeresetek közötti jókora kü­lönbség is erőteljesen indokolja. A kormány 15 százalékos mini­málbér-növelési javaslatát elfo­gadhatónak tartja, bár nyilván lesznek olyan cégek, ahol nem könnyű végrehajtani egy ilyen. mérvű emelést. A szakember hangsúlyozta: náluk nem mini­málbért keresnek a fizikai dol­gozók, s a mininálbér emelése miatt nem kell elküldeniük dol­gozókat, s nem maradnak el fej­lesztéseik sem. Lackovics Sándor, a magyar- atádi Barátság mezőgazdasági szövetkezet elnöke rámutatott: nem mellékes, hogy egy vállal­kozás melyik gazdasági ágban próbál érvényesülni. - Kemény feltételek között termeljük ki a bevételt, amit aztán fel tudunk osztani - emelte ki. - Nekünk akkor is utalni kell, ha rossz évet zárunk. Ez az idény sem ar­ról híres, hogy kiugróan magas terményárakat kaptunk volna... Az elnök szerint nem lehet to­vább halogatni az élő munkaerőt terhelő magas költségek csök­kentését, s fontos változást hoz­hat a négyszázalékos munka­adói járulékcsökkenés. Az a jö­vőre nézve újabb biztatást jelent, hogy 2018-ban is további két százalékponttal mérséklődhet a munkáltatói járulék. A meg­takarításokat bérfejlesztésre le­het fordítani, s azzal Lackovics is egyetért: a mezőgazdaságban erre égetően szükség van.- Ha nem így lesz, akkor ki vállal munkát 10-15 év múl­va az agráriumban? - tette fel a kérdést, s ezzel a már ma he­lyenként krónikus munkaerő­Télre megválnak a dolgozótól, tavasszal visszaveszik Lackovics Sándor átérzi a me­zőgazdasági dolgozók olykor kiszolgáltatott helyzetét, hi­szen a speciális foglalkozta­tás következtében számos he­lyen télen megválnak a dolgo­zóktól, munkanélküli ellátást kapnak. A magyaratádi cégnél azonban a következő tavaszig is állományban maradnak az alkalmazottak. - Megbecsül­jük munkatársainkat - húzta alá a cégvezető. - A cég sikere alapvetően rajtuk múlik: hajói dolgoznak, akkor - ha az időjá­rás és a piac is kedvezően ala­kul abban az esetben kedve­ző évet zárhatunk. Értékes gé­pekkel dolgozunk, s nem mind­egy, hogy miként bánnak a jár­művekkel a munkások. Nálunk szemlátomást a csapat úgy tö­rődik mindennel, mintha a sa­játja volna. Szerintem a bérek alakulása ezzel a ténnyel is ösz- szefügg: ha valakit megfizet­nek, az minden bizonnyal job­ban törődik a céges felsze­reléssel, mintha a legalacso­nyabb összeget kapnák. hiányra célzott. Jelzésértékű­nek tartja, hogy hosszú évek óta náluk sem volt gyakorlaton fő­iskolás, egyetemista. Sokan ele­ve az alacsony bérek miatt tá­volodnak el a mezőgazdaságtól. A sütőiparban már hosszabb ideje tetten érhető a folyamat, állapította meg Tóth Tamás, a toponári Deseda pékség veze­tője. A jól képzett, gyakorlott munkaerő megtartása érdeké­ben az év elején 20 százalék kö­rüli béremelést hajtott végre, s ez érezhetően javított a helyze­ten. A 2017-es 15 százalékos mi­nimálbér-emelés szerinte meg­valósítható, bár számos, első­sorban kisvállalkozás esetében komoly fejtörést okozhat a kivi­telezés.- Jó az irány - utalt béreme­léssel kapcsolatos bejelentés­re Keszthelyi László, a Magyar Számviteli Szakemberek Egye­sületének megyei alelnöke, aki szerint épp ideje változtatni a meghonosodott állapotokon. Ha ugyanis a környező országok előírásait vesszük alapul, ak­kor egyértelműen látszik: Ma­gyarországon a legmagasab­bak a béreket terhelő közter­hek. Szerinte a munkaadói já­rulékcsökkentés nyomán már rövid távon, akár a jövő év má­sodik felében kedvező változá­sokat lehet tapasztalni makro­gazdasági szinten. Szulimán József, a kaposvá­ri Borostyán Mezőgazdasági Áruház tulajdonosa amondó: a minimálbér-emelés a termelé­keny, folyamatosan nagy meny- nyiségű megrendeléssel rendel­kező vállalkozásoknak vélhető­en kisebb gondot jelent, mint a kis- és középvállalkozói szek­tornak. A keresetnövekedés ré­vén emelkedik a belső fogyasz­tás, ám azt nehéz megjósolni, hogy a multik vagy a helyi ke­reskedések húznak ebből első­sorban hasznot. H. M. Ritka pillanat: rövid időre előkerülhettek a hálók Újra vízen a halászok Ritkán lehetett ilyet fotózni a Balatonon az elmúlt három évben: munkában a halászok BALATON Újra halásztak a Ba­latonon a halászok! A tihanyi Gardafesztivál apropóján kap­tak erre engedélyt - tudósított a Balatontipp.hu informáci­ós portál. Ahogyan megírtuk, a közelmúltban a balatonfü­redi horgászkonferencián be­szélt arról Bitay Márton Örs ál­lamtitkár: a három éve életbe lépett halászati tilalmat nem oldják fel, ellenben rendezvé­nyekhez kapcsolódva látvány­halászatokra engedélyt fognak adni. így történt a tihanyi Gar­dafesztiválon is, ahol az utolsó pillanatban engedélyezett röp­ke halászat megtekintésére több 'hajó is indult a tihanyi kikötő­ből. A Balatoni Halgazdálkodá­si Nonprofit Zrt. halászai a helyi történetekben jó gardafogó hely­ként számon tartott, a rév köze­lében található Tihanyi-kút he­lyett a móló és a rév között fél­úton, a Somosi szabadstrand előtt próbálkoztak a látványha­lászattal - írta a Balatontipp.hu. Előbb egy halászladikból leen­gedték a vízbe a 250-280 méter hosszúságú hálót, majd a „há­lós bárkában” álló halászok kézi erővel elkezdték behúzni. Mintegy negyven garda - eny- nyit látott az információs portál tudósítója Tihanyban. A feszti­vál hagyományainak megfelelő­en ugyanis megáldották az elő­zetesen „bekészített” gardát a ti­hanyi apátságban, majd a beir­dalt halat nyárson megsütötték. Ennél persze jóval több süllő, ke­szeg, kárász, pisztráng és hekk jutott a halkóstolóknak - igaz, nem a Balatonból... F. I. Negyvenéves a nagyatádi kórház NAGYATÁD 1976-ban adták át a nagyatádi kórházat, mely 702 ággyal és 800 dolgozóval fe­lelt Nagyatád, Csurgó és Barcs térségének ellátásáért. Orbán Csaba főigazgató helyettes a hétvégi jubileumi ünnepsé­gen arról beszélt: új lendüle­tet hozott a kétmilliárdos be­ruházás-sorozat, s annak is örülhetnek, hogy tavaly ismét beindult a nővérképzés, mely hozzájárul az utánpótlás biz­tosításához és a fiatalításhoz. Küzdelmes évtizedeken, több nehéz időszakon van túl a nagyatádi intézmény, 2007- ben több osztály is megszűnt, helyette jött létre a Hospice és a Mozgásszervi Rehabilitációs osztály. Jelentősen csökkent az aktív ágyak száma. 2012-ben a bezárt a Traumatológiai és Ne­urológiai osztály, csökkent a reumatológiai osztály ágyszá­ma. Helyettük indították a ge­riátriai osztályt. 2013-ban a magyar állam visszavette a kórházat, kifizet­te a követeléseket, majd több­ször konszolidálta. 2014-15- ben mintegy 2 milliárd forin­tos pályázati pénzből megin­dult a kórház felújítása. A kór­ház szomszédságába került a volt ötvöskónyi pszichiátriai és rehabilitációs osztály. A já­róbeteg szakrendelések leköl­töztek az első emeletre. Húsz szakmában működik járóbe­teg ellátás. Megújult a kardi­ológia, a gasztroentorológia, a központi labor, az intenzív osz­tály, a központi műtő és a radio­lógiai osztály. Új, korszerű mű­szerekkel tudnak dolgozni. Je­lenleg 481 dolgozót, 61 orvost, 263 szakdolgozót foglalkoztat a kórház, ahol 117 aktív és 251 krónikus ágyon gyógyítják a nagyatádi, a csurgói és a bar­csi térségek lakóit. A főigazgató helyettes mel­lett Pósa István orvosigazgató és Szentgróti József gazdasági igazgató segíti a továbbiakban a nagyatádi kórházvezetést. Pósa István orvos-igazgató elmondta: váratlanul érte a fel­kérés, abban a hitben vállalta el, hogy fejlődő pályára tudják állítani a kórházat. Elsőrendű célnak tartja a orvosi kar pro­filjának szakmai megőrzését és fejlesztését. Györke József « k I Ideje már. hogy növekedjenek (ppt a bérek, nagy a lemaradás **'" Sí,:,:; .

Next

/
Oldalképek
Tartalom