Somogyi Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-30 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 40. szám
2016. OKTÓBER 30., VASÁRNAP SZTORI g A téli és a nyári időszámítás mellett lehetne egy harmadik út: egy új időzóna Nagyon utáljuk állítgatni az órát Ma megint egy órával többet alhattunk, hajnalban ugyanis egy órával vissza kellett állítani az órákat, megkezdődött a téli időszámítás. Régóta tart a vita, hogy ez vajon megéri vagy sem, az azonban egy felmérésből biztosnak látszik, hogy a magyar emberek többsége nem szereti. Fábos Erika IDŐSZÁMÍTÁS Öt megkérdezett közül négy szerint az óraátállítást jelenlegi formájában el kell törölni, derült ki az egyik utazási portál, a Szallas.hu friss kutatásából, amelyben csaknem 6000 fő vett részt. Az ellenzők táborának kétharmada a fix nyári időszámítás híve, 23 százalékuk a téli időszámításra állna át, míg 13 százalékuk az időzónaváltást támogatná, vagyis a greenwichi középidőhöz nem 1, hanem 2 órát adna. A válaszadók fele a biológiai egyensúly felborulását, valamint a nehézkes átállást említi elsődleges problémaként. A téli időszámítás ellenzőinek fő érve a korai sötétedés: 10 emberből 4 számára a korai órákban jelentkező sötétséghez rossz közérzet társul, a résztvevők kétharmada pedig ilyenkor munka után már nem is nagyon megy a szabadba. A Magyar Villamosener- gia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) évek óta méri és elemzi az óraátállítás körüli napok „fogyasztási adatait. Ezekből látszik, hogy az óraátállítással évente mintegy 100-120 ezer megawattóra villamos energiát spórolunk, ami megfelel egy közepes magyar város éves fogyasztá sának. Az óraátállítás haszna a környezetvédelemben is látható: az ala- csonyabb fogyasztás kevesebb káros- anyag-kibo- csátással jár. Persze hátrányai is vannak, amelyek elsősorban inkább a napi tevékenységek, leginkább a munka hatékonyságán látszik, állítják szakértők. De hogy melyik „ér” többet, nehéz eldönteni, egyelőre nem látszik olyan akarat, hogy elhagyjuk az évi kétszeri óratekerge- tést Magyarországon. Van egy magyar mérnök vezette kis csoport hazánkban, amely évek óta próbál azért lobbizni, hogy Magyarország váltson időzónát, és a már említett felmérésből az látszik, van foganatja, hiszen a megkérdezettek 13 százaléka tudja, miről van szó, és támogatja a „GMT+2-t Magyarországnak!” mozgalom elképzelését. Herman Gáw ^tszer/ óraátállítás hasznát soka" bor mérnök, a mozgalom kezdeményezője már négy éve foglalkozik azzal, hogy meggyőzze a közvéleményt és a döntéshozókat arról, nem jó dolog egy adott időzóna keleti sávjában élni. Állítja: ha Magyarország is a kelet-európai időzónába (UTC+2 zóna) tartozna, mint Finnország, a balti államok, Ukrajna, Románia és Törökország, akkor ugyan decemberben és januárban még sötétben indulnánk el otthonról munkába, iskolába, viszont tavasztól ősz végéig hosszabbnak tűnne a nappal. Számokban kifejezve: télen a mostaninál 78-cal több olyan napunk lenne, amikor csak 7 óra után kelne fel a nap, cserébe viszont nyáron 65 olyan napot kapnánk pluszban, amikor még este 8 óra után is világos van. Az új időzóna Herman Gábor és a mozgalom szerint 6,8 milliárd forint energiamegtakarítást jelentene, ami 4 fős családonként 2680 forint évente. Ráadásul a kevesebb energiaszükséglet kevesebb szén-dioxid-ki- bocsátást eredményez. Az emberek ébredése közelebb kerülne a napkeltéhez. Egy világos órával hosz- szabb lenne minden este. Plusz 67 olyan napot kapnánk, amikor 20 óra után sötétedik (101 helyett 168 ilyen lenne). A több napfény egészségessé, jókedvűbbé tesz, ami hosszabb távon megjelenik majd az egészség- ügyi kiadások csökkenésében is, illetve a depressziós betegségek és bűncselekmények számának csökkenésében. Napfény hatására növekszik az emberek produktivitása, ez pedig növelheti a GDP-t. Ahogy az is, ha az egy órával hosszabb estéken többet kirándulva, többet költve nőne a turisztikai szektor árbevétele is. Az elmélet jól hangzik, már csak egy szakértői bizottság, benne kutatókkal, közgazdászokkal, csillagászokkal kellene, hogy megerősítsék. Ha szerintük is pozitív lenne a váltás, még két év legalább kell az átállás megtervezéséhez. Úgy tűnik, az embereket már nem kell meggyőzni, legalábbis a felmérés szerint 80 százalékuk nem szereti állítgatni az órát. 1980 óta tekerjük az órát oda-vissza Benjamin Franklin már 1784- ben felvetette, hogy a nyári korábbi felkeléssel spórolhatnának a gyertyákon. William Willett 1905-ben a mostaninál kevésbé drasztikus ötlettel állt elő: azt javasolta, hogy április négy vasárnapján 20-20 perccel állítsák előre az órát, majd szeptember négy vasárnapján vissza. Az angol parlament komolyan foglalkozott is a javaslattal, de sok ellenzője volt, főleg a mezőgazdasággal foglalkozók közt, ezért mégsem vezették be. A nyári időszámítást először az első világháborúban alkalmazták ténylegesen, hogy üzemanyagot takarítsanak meg. Elsőként Németország vezette be, majd csatlakozott Nagy-Britannia és az USA, valamint sok más ország. A háború végével azonban visszaálltak a szokásos időszámításra, és csak a második világháborúban vezették be ismét. Magyarországon 1954 és 1957 közt az elektromos kapacitási nehézségek miatt alkalmazták, majd 1958 és 1979 között szünetelt a nyári időszámítás. 1980-ban vezették be újra, energiamegtakarítási céllal. Már csaknem kétszáz iskolában része az oktatásnak ez a tantárgy, boldogságórákban világelsők vagyunk A boldogságból senki nem tud megbukni A boidogságórák hozzájárulnak a diákok lelki fejlődéséhez, erősítik az önbizalmat, a kitartást és fokozzák a koncentrációt is Idősebbek is elkezdhetik! Vannak olyan tevékenységek, amelyek alkalmasak arra. hogy visszaadják az életkedvünket és boldogabbnak érezzük magunkat. Ilyen a kacagás, a kocogás. a lazítás, az érintés és az, ha segítünk másokon. • A kacagás előszobája a mosoly. Ha szélesen mosolygunk, agyunk örömközpontja azt üzeni a testünknek: örülj! A nevetés innen már csak egy lépés, ami növeli a szervezet ellenálló képességét, és csillapítja a fájdalmakat. • A kocogás olyan módosult tudatállapotot alakít ki. ami megakadályozza az elme szorongásközpontjának működését. Ilyenek még a bemelegítő gyakorlatok. a nagy ívű, lendületes mozgások, mint például a karkörzés. • A nyugodt környezetben végrehajtott lazítás során elernyed- nek az izmok, és könnyebben felidézhetjük kellemes, boldogító élményeinket, amik ugyancsak megnyugtatnak és jókedvre derítenek. • A simogatás, az érintés megnyugtat. Hatására testünk boldogsághormont termel, ami aktiválja az immunrendszerünket. • A másokon való segítés pedig felvidít, és igazán jó érzéssel tölt el minden segítőt. Ugyancsak tudományosan igazolt dolog, hogy ez nem csupán a kedvünknek, az egészségünknek is jót tesz. GONDTALANUL Tudják, mi az a hálamese vagy a panaszmentes verseny? Olyan feladat, amit a boldogságórákon adnak fel az iskolában. Igen, a matek és a kémia mellett már ilyen is van. Ráadásul még matekból is jobbak lesznek tőle a diákok, azonkívül, hogy bizonyítottan növelik az önbizalmat, fokozzák a kreativitást és a koncentrációs képességet. Egyre több iskolában alkalmazzák sikerrel a boldogságórákat, amelyeken a diákok csoportosan és egyénileg ismerik meg a boldogság fő összetevőit. Hasonló kezdeményezések világszerte léteznek különböző formákban, még akár iskolai keretek között is, de Magyar- országon van a legtöbb olyan diák, aki részt vesz ebben a programban, boldogságórákban már világ elsők vagyunk. Ránk is fér, boldog órák számában ugyanis a legtöbb felmérés szerint elég rosszul áll hazánk. „Személyes indíttatása volt annak, hogy elkezdtem azzal foglalkozni, mitől lehet boldogabb az ember élete - mondta Bagdi Bella, a program ötletgazdája és kidolgozója. - Húszévesen egy hátizsákkal érkeztem Magyarországra Erdélyből, és pár év alatt olyan mélypontra jutottam lelkileg, hogy azzal muszáj volt kezdenem valamit. Önsegítés közben találtam rá és kezdtem el foglalkozni a pozitív pszichológia tudományával. Ebből évek alatt megszületett egy 10 hónapos tréning a boldogságról. Felnőtteknek tartottam és sok pedagógus volt közöttük, akik egyre arra biztattak, készítsek hasonlót gyerekeknek is. Boldogságkutatók tapasztalatai alapján a Jobb Veled a Világ Alapítványnyal egy teljes programot dolgoztunk ki iskolák számára. Ehhez idén már több mint háromezer pedagógus csatlakozott, a Boldog Iskola címet eddig csaknem kétszáz iskola nyerte el, továbbá Böjté Csaba gyermekotthonaiban is elindultak a boldogságóráink. Adataink szerint 50-60 ezer diák vesz részt jelenleg boldogságórákon Magyarországon.” Azt pedig már több vizsgálat is bizonyítja, hogy a boldogságórák csökkentik a tanulók szorongását, miközben erősítik az önbizalmukat. így nemcsak kiegyensúlyozottabbá válnak a gyerekek, de az iskolában is jobban teljesítenek. A 2015- 2016-os tanévben az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratóriuma tudományos vizsgálatot végzett a boldogságóra program hatékonyságával kapcsolatban. Prof. Oláh Attila, a kutatócsoport vezetője úgy összegezte, hogy a boldogságórák hozzájárulnak a diákok pozitív lelki fejlődéséhez, erősítik az önbizalmat, a kitartást, fokozzák a koncentrációs képességet, fejlesztik a gondolkodást és a kreativitást. A boldogságórákon a boldogságkutatók által a leghatékonyabbnak bizonyult boldogságfokozó technikákat ismertetik meg a diákokkal. A10 téma a következő: a hála gyakorlása, az optimizmus gyakorlása, a társas kapcsolatok ápolása, a jócselekedetek gyakorlása, a célok kitűzése és elérése, megküzdési stratégiák, apró örömök, megbocsátás gyakorlása, testmozgás és a fenntartható boldogság stratégiái. „Azért, hogy egyértelmű legyen, mekkora szükség van minderre, idén elkészítettük az ELTE Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportjával közösen Magyarország boldogságtérképét is - mondta Bagdi Bella. - Elég, ha az eredményeire gondolunk: a válaszadók csupán 12 százaléka nyilatkozott úgy, hogy eléri a mentális egészség csúcsállapotát. Nemzetközi összehasonlításban ezzel az európai mezőny végén vagyunk. Persze, gondolhatjuk, hogy van ennél fontosabb gondunk is, de ez ennél sokrétűbb problémára világít rá. A boldogság ugyanis nem csupán egy egyéni helyzet, meghatározója a mentális és ezen keresztül a testi egészségünknek, az életkedvünknek, a munkavégzésünk hatékonyságának - tehát akár gazdasági vonatkozásai is vannak, de az mindenképpen, hogy milyen hangulatban telik az életünk közösségi szinten. Van tehát hova fejlődni, a jó hír pedig, hogy képesek vagyunk fejlődni. A boldogságszintünk, a mentális egészségünk alakulása a saját kezünkben van. A boldogság nagyon sokféle szinten gazdagíthatja az életünket. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek gondok az életünkben. Egy boldog ember nem attól boldog, hogy gondtalan, hanem attól, hogy képes megküzdeni azokkal a helyzetekkel, nehézségekkel az életében, amelyek boldogtalanná is tehetnék. Ezt megtanulni pedig sosem késő, igaz, minél korábban kezd valaki hozzá, annál hosszabban teremt magának egy élhetőbb életet.” Fábos Erika Aki boldog, azért boldog, mert gondtalan
