Somogyi Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-02 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 37. szám
2016. OKTÓBER 2., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ 'J Az ember, aki mindenre emlékszik, és a másik, aki meg semmire Memóriazavarban halászva Tasnádi István drámaíró igencsak különleges témát választott legelső filmjéhez, amelyet ő maga rendezett. Az október 15-én a Duna Televízióban debütáló legújabb magyar tévéjáték ugyanis egy amnéziás és egy hipermnéziás emberről szól. Olyanról, aki egyre kevesebbre emlékszik, és olyanról, aki semmit sem tud elfelejteni. Lapunknak azt is elárulja, hogy ő melyiket választaná a kettő közül. Csejk Miklós- A dráma- és forgatókönyvírás, több színházi rendezés után film- rendezésre adta a fejét. Ha jól tudom, régen ápolt történetről van szó. Hány évvel ezelőtt született a sztori?- Tizenhárom évvel ezelőtt írtam meg a Memo első változatát. A forgatókönyv elég kalandos utat futott be, több rendező is foglalkozott vele, de különböző okok miatt nem jutott el a forgatásig. Három évvel ezelőtt írtam belőle egy kétfelvonásos színdarabot, amit a Szegedi Nemzeti Színházban 2013-ban mutattak be. Érdekes előadás volt, de látszott, hogy ennek a szövegnek az igazi közege inkább a film.- Sok film szól amnéziás emberről, de én még olyanról nem hallottam, hogy épp a fordítottjáról lenne szó'. Mi ez és honnan jött az ötlet?- Míg az amnézia egy zsá- ner lett a filmiparban, addig a hipermnézia teljesen egyedi történet. Amnéziás az, aki sfemmire nem emlékszik, a hipermnéziás pedig éppen ellenkezőleg: nem tud elfelejteni semmit. A filmben összekerül egy amnéziás egy hipermnéziással, ami egyrészt egy felkavaró, drámai találkozás, másrészt sok komikus helyzet is adódik belőle. A hipermnézia egy nagyon ritka betegség, összesen kettőt diagnosztizáltak belőle a 20. században. Én az egyikükről olvastam egy orvosi tanulmányt, az volt a kiindulópont. Érdekes, hogy mindannyiunkban felvetődik a kérdés, mi lenne, ha olyan jó lenne a memóriánk, hogy semmit nem felejtenénk el. Milyen jól jönne például ez a vizsgaidő- szakban. A veszélyekkel azonban nem számolunk.- Ha választani kellene, mindent megjegyző vagy mindent elfelejtő ember lenne inkább?- Most, hogy már nagyjából tudják kezelni a hipermnéziát, vagyis a mindenre emlékezést, inkább ezt választanám, mert jobban félek attól, hogy elvesztem az emlékeim, egy fontos részt magamból. A filmben megmutatjuk, hogy a túl sok emlék egyszerűen lebénít, képtelenné tesz a cselekvésre, tehát a múlt felfalja a’jövőt; Még ma sem lehet gyógyítani a hipermnéziát, de szinten tartani igen, hogy élhető legyen vele az élet.- Haumann Péter játssza az amnéziás szereplőt. Milyen volt vele dolgozni?- Ő gyerekkorom óta az egyik kedvenc színészem. Tizenéves voltam, amikor láttam őt a Madách Színházban a Doktor úrban, a mai napig emlékszem bizonyos jelenetekre. Később is mindig nagy élmény volt számomra látni őt különböző zsánerű filmekben. A forgatáson lenyűgöző volt, hogy valaki, akinek több mint százhetven leforgatott film van a háta mögött, milyen alázattal, figyelemmel és kíváncsisággal tudott jelen lenni, együtt dolgozni a fiatal kollégákkal.- Mennyire volt könnyű rendezni őt?- Alig kellett. A forgatás előtt beszélgettünk a figurájáról, any- nyi elég volt. Az olvasópróbán sokat nevettek a kollégák az ő jelenetein, utána félrevont és megkérdezte, hogy kell-e ennyire viccesnek lennie. Mondtam, hogy akkor jó, ha halálosan komolyan veszi, attól még viccesebb lesz, de több is annál. Bólintott, aztán pár nappal később, mikor a kamera elé állt, pontosan azt a figurát hozta, akit én elképzeltem. Egyszerre volt szívszorító és persze mulatságos is.- Mennyi minden maradt meg az elmúlt 25 évből személy szerint Tasnádi Istvánnak?- A legújabb kutatások szerint nincs is olyan, hogy emlékezet, hanem szubjektív emléknyomok vannak, amik valamennyit őriznek a tételes valóságból. Meg tudjuk szépíteni a múltat, de az is lehet, hogy például egyre durvább gyerekkort emlékszik magának az ember. Én is emlékszem sikerekre, bukásokra. Szakmai értelemben fontos, hogy mindkettőre emlékezni tudjunk. így nem követjük el ugyanazokat a hibákat.- Sok darabja társadalomkritikus éllel született, a független színházi közegben pedig igazi táptalajra találtak ezek a bátrabb szembenézések.- Ez így van, de az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy én nagyon szívesen dolgoztam a köny- nyebb műfajokban is, írtam operetthez dalszöveget, bábdarabot, ifjúsági rádiójátékot vagy musicalfilmet, a Made in HunNévjegy Tasnádi István 1970-ben született József Attila-díjas drámaíró. 1997-ben végzett színháztörténészként a Pannon Egyetemen. Jelenleg több egyetemen tanít kreatív írást. 1992-től publikál rendszeresen. 1993-ban jelent meg Walter Egon válogatott búcsúlevelei című verseskötete. 2000-ben Kokainfutár című drámakötete, 2004-ben Taigetosz csecsemőotthon című válogatás kötete, 2010-ben a Fédra fitnesz. 1996-ban a Bárka Színház alapító tagja volt, 2001-től a Krétakör Színházban dolgozott. f ■ 2012-től az HBO Terápia című sorozatának vezető írója, 2015- 2016-ban pedig az Aranyélet forgatókönyvén dolgozik töb- bedmagával. gáriát. Szóval kettős pályán mozog az elmúlt 25 évem, viszont ezt így érzem teljesnek. De valóban, a fő hangsúly a közéleti darabokon volt a Bárkában vagy a Krétakör Színházban.- Hogy jött a drámaírás?- Én annak idején versírással kezdtem a pályám, de úgy éreztem, hogy elfogyott a levegő a költészet körül. Olyan műfajt kerestem, ahol közvetlenül lehet találkozni a mű befogadójával. A közéleti színház abszolút ilyen.- Kedvet kapott, hogy megrendezze a második filmjét is?- Ha az ember valami teljesen újat próbálhat ki negyven éves kora fölött, az nagyon nagy élmény. Szóval nem fogok hezitálni, ha kapok egy újabb, esélyt. A szereplők régi ismerősök Játékfilmes változat készül Az oroszlánkirályból. A Disney filmstúdió Jón Favreau-t bízta meg a felújított verzió elkészítésével. A rendező korábban A dzsungel könyvét frissítette fel, a felújítás akkora sikert aratott, hogy már a folytatás is előkészületben van. Favreau úgy tervezi, hogy, akárcsak A dzsungel könyvében, nem szerepelnek majd élő vadállatok a filmben, hanem digitális technikát használnak. Az eredeti zenéjét, amely Tim Rice és Elton John dalaival vált halhatatlanná, megtartják. VR Két magyar is esélyes a Nobelre OSLO A Nobel-díjakat az október 3-ával kezdődő héten jelentik be Stockholmban, hétfőn az orvosit, kedden a fizikait, szerdán a kémiait. A szokásos menetrend, vagyis október 6-a helyett 13-án ismerteti a Svéd Akadémia az irodalmi kategória nyertesét. Két magyar is van az irodalmi Nobel-díj esélyesei között. Az angol Ladbrokes fogadóiroda egyelőre Krasznahorkai Lászlót a 9. helyre, Nádas Pétert pedig a 11. helyre teszi az esélyesek listáján. VR MÜPA: Sinfonietta ősbemutató BUDAPEST Indul a Zuglói Filharmónia Stephanus bérlet-sorozata a MÜPÁ-ban. Jövő vasárnap az idei első ' hangversenyen, egy kortárs fiatal zeneszerző, Virágh András Gábor Sinfonietta című műve hallható, majd Liszt Ferenc Haláltánc című darabjában szólót játszik Kocsis Krisztián zongorán, végül Franz Schubert VII. (C-dúr) szimfóniája hangzik el. VR Ludas Matyi történetét dolgozták fel a Fővárosi Nagycirkusz sztárjai Döbrögi itt megint pórul jár BUDAPEST „Megújítani szeretnénk a cirkuszművészetet, de úgy, hogy-közben a klasszikus cirkuszt is megtartjuk, nem akarunk színházat csinálni a cirkuszból” - hangsúlyozta Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója, a Ludas Matyi című új előadás premierje kapcsán. Az elmúlt időszakban bemutatott öt műsorból négy klasszikus cirkuszi produkció volt, ez az egy, a történetmesélő cirkusz kísérleti előadás. A műsor elsősorban az iskolás korosztálynak szól, mert azt szeretnék, ha felnőne egy olyan új generáció, aki meglátja és megérti az egyes cirkuszi műsorszámok mögött rejlő tartalmat. A darab örök, a feldolgozás változik. Különös látványvilág. „Ahogy meg kell tanítanunk a gyerekeket Bartókra, hogy megértsék a komoly zenét, úgy meg kell tanítanunk a cirkuszművészetre Is, hiszen sokkal több van a cirkuszban, mint egy szórakoztató látvány. Majdnem minden trükknek és műsorszámnak üzenete van" - magyarázta a direktor. Az előadást Fazekas Mihály műve alapján Fekete Péter írta és rendezte, népzenei elemekkel átszőtt, mégis tipikusan cirkuszi zenéjét Szakái László, a Fővárosi Nagycirkusz zenekarának vezetője szerezte. A Ludas Matyit egy hónapon át hetente nyolc alkalommal láthatja a közönség a cirkuszban. Csejk M. Előkerült két ellopott Van Gogh-festmény AMSZTERDAM Hosszú nyomozás után előkerült a nápolyi maffia raktárából a 2002-ben az amszterdami Van Gogh Múzeumból ellopott két világhíres Van Gogh-kép - jelentették be az olasz hatóságok. Az egyik festmény egy 1882-ben készült tengeri látkép, a másik pedig, amely 1884-ben készült, a ne- unenl templomot elhagyó református gyülekezetei ábrázolja, és Van Gogh az édesanyjának festette. 1885-ben, apja halála után átdolgozta a képet, így a festmény érzelmi értéke miatt is egyedülálló. A képek a 14 éves távoliét ellenére meglepően jó állapotban kerültek elő a Van Gogh Múzeum tájékoztatása szerint. A szakértői vizsgálatok minden kétséget kizáróan megállapították, hogy a festmények eredetiek. Azt viszont nem tudják, hogyan és hol tárolták az elmúlt 14 évben, de az biztos, hogy nem megfelelő körülmények között. A festmények keretét eltávolították, és a tengeri látkép bal alsó sarka megsérült, de a másik kép egyelőre sértetlennek látszik. A két képet a tetőn keresztül bejutva lopták el a 2002-ben a múzeum kiállítóteréből. A lopás komoly műtárgybiztonsági aggodalmakat vetett fel, mert a képek, amelyeket az állam kölcsönzött az intézménynek, nem voltak biztosítva. VR § A forgatáson Tasnádi István (középen) instruálja a színészeket 1 Jelenetek egy forgatásról
