Somogyi Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-02 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 37. szám

A Szent Korona teljességgel egyedi Európa uralkodó í 1 jelvényei között A Szent Korona több titkát megfejtették a legendákat is vizsgáló kutatók 2016. OKTÓBER 2., VASÁRNAP SZTORI g Az egyik legősibb korona a miénk A Szent Korona a magyar történelem egyik legfonto­sabb tárgya, így mindent felderítettek már a történe­téről - gondolhatnánk, de ez nincs így. Most egy egyórás ismeretterjesztő film is készült azokról az információkról, amelyek­ről eddig nem tudhattunk. Fábos Erika EREKLYE A Szent Korona és koronázási kincseink nyo­mában című ismeretterjesztő film a magyarság első számú ereklyéje és legfőbb nemze­ti kincse, valamint a magyar felségjelvények és királykoro­názásaink történetének eddig ismeretlen részeivel ismerteti meg a nézőket. „A Szent Korona tisztelete vitathatatlan és mind a mai napig töretlen - mondta Pálffy Géza történész, a kutató cso­port vezetője. - Sorsa nem­csak tükröződik a magyarság sorsában, de több mint ezer év alatt Magyarország történe­tének és államiságának leg­főbb szimbólumává is vált. Az átlagember joggal gondolhat­ná, hogy az ereklye históriáját már teljesen feltárták a szak­emberek. Eddigi kutatásaink egyértelműen bizonyították, ez egyáltalán nincs így.” Ez indokolta, hogy négy év­vel ezelőtt á Mágyar Tudo­mányos Akadémia támogatá­sával létrehoztak egy olyan csoportot, amelyik a korona újabb kori históriájával kap­csolatban folytat kutatásokat. A „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport, azóta számos kiemelkedő felfedezést tett és ‘ több új tárggyal is gazdagítot­ta az ismert koronázási kin­cseink számát. Előkerült pél­dául a legrégebbi koronás or­szágzászló 1618-ból, az első budai koronázás magyar kirá­lyi udvarmesteri pálcája, egy elveszettnek hitt koronázási jelvény és az utolsó pozsonyi szertartáson, 1830-ban hasz­nált koronázási cipellő is. „Több eddig ismeretlen in­formációt sikerült feltárnunk a Szent Korona történetéről - mondta Pálffy Géza. - Arra vagyok a legbüszkébb, hogy a legkorábbi hiteles ábrázo­lásának keletkezéstörténetét sikerült megfejtenünk. Ezzel megoldottuk koronánk egyik fél évszázados rejtélyét. So­kan ugyanis úgy vélték, hogy a korona legkorábbi autenti­kus képe egy Fugger-króni- kában maradt fenn, és annak köszönhetően keletkezett, hogy 1440 és 1463 között a Szent Koronát bir­tokló III. Frigyes császár az is­mert bankárcsa­ládnak elzálogo­sította a felségjel- vényt. Sőt, az in­terneten még az is gyakran olvasható, hogy az ábrázolá­son Szűz Mária látható. A ku­tatásaink szerint, ebből sem­mi nem igaz. A koronánk el­ső hiteles ábrázolása 1554 és 1559 között Augsburgban ke- ferkeTCTt, mégpedig egy FfffcíP hői kapott, igen alapos elő­Lakatosok miatt ferde a kereszt A korona nem volt a Fuggerek birtokában A magyar korona különleges ismertetőjegye, a ferde ke­reszt egy szerencsétlen bal­eset eredménye - legalábbis ezt látszanak bizonyítani a leg­utóbbi évek kutatásai. A koro­nát 1638-ban, Mária Anna ki­rályné koronázásakor kellett volna kivenni egy erős ládából, de rossz kulcsot hoztak Bécs­kép alapján, amely az 1551 óta ott őrzött eredeti kincsről készült. Azaz a koronánk so­hasem volt a Fuggerek birto­kában. Végül az ábrázolás kö­zepén nem Szűz Mária, ha­nem egyértelműen a trónon ülő, könyvet tartó, szakállas Krisztus alakja látható.” A filmet készítő testvérpár, Bárány Krisztián és Bárány Dániel, mind az öt magyar koronázóvárosba, valamennyi ko­ronázótemplom színhelyére és a Szent Korona leg­fontosabb őrzé­si helyeire, össze­sen közel húsz helyszínre kí­sérték el a szakértőket. Kide­rül az is, hogy az ismert koro­názóvárosokon kívül Sopron­ban is koronáztak királyokat. „Ellentétben Pozsonnyal és Székesfehérvárral, ahol mes- terségeserrépítették~féf a ko­ronázódombot, Sopron váró­bői. A ládát ügyetlen lakato­sok. kapkodva, erőszakosan, fölülről törték fel. ekkor érhet­te a Szent Koronát az a bal­eset, amelyben elferdült a ke­reszt, és megsérültek a pán­tok. Az 1620-as évek előtt ké­szült ábrázolások mindegyikén például a korona keresztje füg­gőlegesen volt látható. sában erre nem volt szükség, mivel a város felett magasodó Bécsi-domb erre kiválóan al­kalmas volt - mondta Pálffy Géza. - 1625. december 8-án, délben III. Ferdinánd itt vá­gott a koronázási karddal a négy égtáj felé, amellyel jelez­te, az országot mindenáron védelmezni fogja, bárhonnan is érné azt támadás. A koro­nával kapcsolatos nagy adós­ságunk az is, hogy szinte fel­dolgozatlanok a korona fősze­replései, vagyis a koronázá­si szertartások. Ennek prózai oka van, ezekről - lévén Po­zsonyban volt a legtöbb cere­mónia - nem magyar, hanem szlovák munkák keletkeztek, hiszen azokat az ottani tör­ténészek írták le. A magyar Szent Korona teljességgel egyedi Európa uralkodói jel­vényei között amiatt is, hogy a kontinens egyik legősibb és leghosszabb ideig használt koronázási ékszere.” — Elon Musk kamaszként is újító volt, ma már saját űrhajóval a Marsra vágyik Milliárdos zseniből modem Kolumbusz CSODABOGÁR Minden kornak megvannak a maga elvitatha­tatlan lángelméi, mint New­ton vagy Edison, s napjainkban sincs ez másként. Bizton állíthat­juk, hogy korunk zsenije a 45 éves amerikai milliárdos Elon Musk, aki nem min­dennapi ötlettel hívta fel magára ismét a fi­gyelmet. Ő immár arról beszél, hogy az emberiség gya­korlatilag belak­hatná a szomszéd bolygót, a Marsot, s olyan jövőképet fest, amelyben 100-200 főt szállí­tó űrhajók landol­nak a vörös boly­gón. A bolygóközi kiruccanás pedig már a tehetősebb földlakóknak sem lenne elérhetetlen szó rakozás. Rosszul teszi, aki Musk merész elképzelése­it megmosolyogja - pedig so kan vannak ilyenek. Gondol­junk csak Jules Verne-re, aki évtizedekkel előre jósolta meg a tengeralattjárók, űrhajók vagy a repülőgépek eljövetelét. S míg a francia író inkább csak a kép­zeletben alakította a jövőt, Musk a világ egyik legnagyobb újítója. Arról pedig már nem is beszél­ve, hogy micsoda út áll mögötte! A csodabogárról már 12 éve­sen eldőlt, hogy zseni: ekkor ké­szített el egy játékprogramot, amelyet 500 dollárért adott el. Nem meglepő, hogy hamar szűk lett neki szülőhazája, a Dél-afri­kai Köztársaság, s már 17 éve­sen Kanadába költözött - bár nagyban motiválta, hogy elblic­celje a sorkatonai szolgálatot. Fi­zikát és közgazdaságtant tanult, két diplomát is szerzett, majd az USA-ban folytatta tanulmánya­it, de a neves Stanford Egyetem­ből két nap után elege lett. Állí­tása szerint azért, mert már ak­kor nagyban gondolkozott: az emberiség jövőjét befolyásoló problémákkal akart foglalkoz­ni - és persze idővel megolda­ni őket. És nem is épített légvárakat. 24 évesen megalapította az in­ternetes Zip2 vállalatot, amelyet alig 4 évvel később már 341 mil­lió dollárért (92 milliárd forint) passzolt tovább. Ismét mert nagyot álmodni: létrehoz­ta az internetes kereske­delemre szakosodott, pénzügyi szolgálta­tást nyújtó PayPal-t. Természetesen ez is arannyá vált a ke­zei között: újabb három év, s a vál­lalkozást társai­val már 1,5 mil­liárd dollárért (400 milliárd fo­rint) adták el. Innen már nem volt megál­lás. Megalapította a TeslaMotors autó­gyártót, amely a jö­vő elektromos kocsi­jait jegyzi. Valamint a SpaceX-et, ami az űrre­pülés költségeinek lefara­gását tűzte ki célul, s a rend­szeresen visz műholdakat a vi­lágűrbe - magán- és kormány­zati megrendelésekre. S meg is érkeztünk Musk legnagyobb ál­mához, a Mars-utazáshoz - ami­vel a vállalkozó nemcsak a leg­nagyobb tudósok közé kerülne, de felülmúlná az Amerikát felfe­dező Kolumbuszt is. A SpaceX Musk tervei sze­rint 26 havonta indítana űrha­jót a Marsra - ekkor van ugyan­is viszonylag közel egymáshoz a két bolygó. Ehhez persze még számos „problémát” kell megol­dani. A mai kalkuláció szerint egy ember eljuttatása 10 milli­árd dollárt (2700 milliárd forint) is felemésztene - ezt a költséget redukálná 200 ezerre (54 millió forint) az üzletember. így már egy módosabb amerikai család is kiruccanhatna a Marsra, s ha megtetszik nekik, akár új hazát is találhatnának. Az út jelenleg legalább 9 hónap lenne, első lé­pésként ezt háromra csökkente­nék. Az úttörőknek persze nem lenne még leányálom az uta­zás: senki nem garantálja, hogy egyben meg is érkeznek majd. „Az űrhajósok az életüket vi­szik vásárra, ez elkerülhetetlen. Tehát, aki kész akár meghalni is, az pályázhat az útra”, mondta a tervről Musk, ám szerinte ka­landvágyé jelentkezőkben így sem lesz majd hiány. De mi a jövőgyártó üzletember távlati terve? Még megélné, ami­kor az ember birtokba veszi boly­gószomszédunkat. Szerinte akár 40 év is elég, hogy 100-200 főt szállító, a két bolygó között ingá­zó rakéták szállítsák a népet, s a marsi kolónia népessége megha­ladja az egymillió főt. S hogy mindezt mennyire gondolja komolyan Musk? 2018- ban már el is indul a SpaceX első marsi küldetése, ez már szinte bizonyos. Igaz, a Red Dragon űr­kapszula embereket nem szállí­tana, csak tesztelné a leereszke­dést és a landolást. Az első em­bereket viszont már 2024-ben útnak indítanák, bár a cégvezér is elismeri: ez csak akkor lehet­séges, ha minden zökkenőmen­tesen halad majd. M. L. HfA SpaceX rendszeresen [teljesít űrbéli küldetéseket^

Next

/
Oldalképek
Tartalom