Somogyi Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-12 / 214. szám

2016. SZEPTEMBER 12., HÉTFŐ Bejött a papírforma a földtulajdonosi gyűlésen „Uj” vadaszok jönnek A végsőkig megy a harc? p Elkezdődött a vadászati 1 területek újrafelosztása A területen közel tíz éve va­dászó Szárszó Vadásztársa­ság, vagy a Sefag és a vele szövetkező két környékbe­li mezőgazdasági cég veze­tőiből alakult új társaság va­dászhat a következő húsz évben Balatonszárszó, Szó- lád, Balatonőszöd, Balaton- földvár, Szántód térségé­ben? Ez volt a szántódi föld­tulajdonosi gyűlés kérdése. Fónai Imre imre.fonai@mediaworks.hu BALATONSZÁRSZÓ A Szárszó Vadásztársaság tagjai már jó előre, napokkal a gyűlés előtt S.O.S.-jelzéseket adtak le, attól tartva, hogy esélytelenek lesz­nek a szántódi gyűlésen és el­veszítik vadászati jogosultsá­gukat, mert ők kevesebb föld- tulajdonos meghatalmazását tudják beszerezni, mint „befo­lyásos” vetélytársaik. A vadá­szati területek újrafelosztását a januártól hatályos, módosí­tott vadászati törvény írja elő. A Szárszó Vadásztársaság le­velet juttatott el szerkesztősé­günkbe, amiben egyebek kö­zött azt írják: a hatóság által frissen kijelölt balatonszárszói vadászterület 712 hektár bala­toni vízterületet és 230,76 hek­tár állami kezelésű erdőt is magában foglal. „A Sefag Zrt., a szóládi székhelyű Agro Ba­laton Kft. és a Balatonőszödre bejegyzett Őszöd Agrár Zrt. (e két társaságnak egy a tulajdo­nosa és ügyvezetője) a 2007-től a területen vadászó helyi föld- tulajdonos vadászok mellőzé­sével hirdetményt tettek ki a földtulajdonosi gyűlés összehí­vására azzal a céllal, hogy a va­dászati jogot a 2016 májusában a Sefag és a két agrárcég veze­tőiből és dolgozóiból megalakí­tott Völgyhíd Vadásztársaság­nak átjátsszák". „A kis szárszói vadászterüle­ten élő földtulajdonos vadász­közösség 2007 óta szakszerű­en és eredménye­sen gazdálkodott, ennek eredménye (kb. 14 millió forint) vagyoni biztosíték a területbérlet, a vad­kár és egyéb költsé­gek rendezésére” - írták. Palotai Dezső, a Szárszó Vadásztársaság elnöke azt állí­totta: összeteszik a haszonbér­leti földjeiket és tovább vadász­nak, ez volt az eredeti egyez­ség, az agrárcégek vezetői azonban végül a Sefaggal fog­tak össze, amit jól mutat sze­rintük a területért jelentkező Völgyhíd Vadásztársaság tag­névsora, is, a két agrárcég ve­zetőivel, Horváth Tamással és Bolla Sándorral, továbbá Bar- kóczi István Sefag-vezérigaz- gatóval és Iberpaker Gáborral, a Sefag szántódi erdészetének vezetőjével. - A kicsi észak-so­mogyi vadászterületet felérté­keli, hogy szomszédos a Sefag állami területeivel - így Palo­tai. - Szerintünk ez összeférhe­tetlen, habár nem vagyunk jo­gászok, mi továbbra is csak va­dászni akarunk. A szántódi földulajdonosi gyűlésen jói láthatóan elkülö­nülten ült le a két tábor, az esé­lyek pedig már akkor világos­sá váltak, amikor ismertették a szavazati arányokat. Az ag­rárcégek érdekelt­ségéhez sorolt Ke­nései Zsolt 30, az Agro Balaton Kft. 16, az Őszöd Agrár Zrt. 12 százaléknyi vokssal bírt, a te­remben helyet fog­lalók zöme 1-2 százaléknyival, így aztán nem volt meglepő, hogy 82 százalékos többséggel a Völgyhíd Vadásztársaságé lett a vadászati jog 2037. febru­ár 28-ig. Iberpaker Gábor, a Se­fag szántódi erdészetének igaz­gatója a gyűlésen és lapunk kérdésére is elmondta: az álla­mi Sefag „nem játszik”, nincs az érdekeltek között, hiszen bár a Sefag is érintett földterü­lettel, de a magyar állam nem regisztrált a gyűlésre, mert azt szeretné, hogy az érintett magán földtulajdonosok dönt­senek, nem kívánt ebbe bele­szólni. - így aztán összefér­hetetlenségről, törvénytelen­ségről sem lehet szó - jegyezte meg lapunknak. Ötszáz hektá­ron mi gazdálkodunk, így kü­lönösebb „kampányra” se volt szükség, hogy összegyűjtsük a földtulajdonosok meghatal­mazásait - mondta Bolla Sán­dor, az Agro Balaton Kft. és az Őszöd Agrár Zrt. ügyvezető­je, a Völgyhíd elnöke. - A föl­dek egy része tulajdonosun­ké, Horváth Tamásé, egy ré­szét haszonbérletben művel­jük. Azt szerettük volna elérni, hogy a területen valóban gaz­dálkodók vegyék kézbe a vadá­szatot, mert így működik jól. A Szárszó Vadásztársaság veze­tésében akad olyan, aki egyet­len hektár földdel sem rendel­kezik. Nálunk sem csak a ta­gok vadászhatnak egyébként a jövőben, hanem bárki, aki tisz­tességes és betartja a szabályo­kat. „Csupán” a helyi gazdák maradtak ki, más saját terü­leten vadászni, és más fizetni, hogy vadászhassunk - jegyez­te meg a szántódi földtulajdo­nosi gyűlés után Palotai Dezső. „Szerintünk ez így össze­férhetetlen” Tao 2 Fónai Imre imre.fonai@mediaworks.hu MEGYEI KORKÉP A jövő évi büdzsé egyik nagy nyertes ismét a sport, leg­alább 223 milliárd jut rá 2017-ben, szemben az öt évvel korábbi 65 milliárddal - számolta ki a Népszabadság. Azt is: mindez csak tízmilliárddal kevesebb, mint amennyit a középfokú oktatásra költ jövőre az ország és mint amennyi há­zi-és gyermekorvosi, illetve rendelői ellátásra jut összesen. So­rolhatnám persze tovább, hogy hol lehetne még jobb, vagy leg­alább ilyen jó helye a százmilliárdoknak, amihez hozzáadan­dó még a Tao-pénz is, így kerek a kép, az idei 64-69 milliárd­dal szemben jövőre már 81-91 milliárd forintra becsülik a cé­gek által sportra fordított társasági adót. Sorolhatnám a jó célokat, de nehéz a kevésbé hasznosak kö­zé sorolni, amit példának okáért a siófoki kézilabdacentrum­ban látok, ha körbenézek: kész a munkacsarnok és a kollé­gium, készítik elő a terepet a szivacskézilabda-csarnok- nak, befejezésre vár a sport- csarnok. Állami és Tao-pénz- ből, némi önkormányzati ön­résszel. Merthogy az állam a futball soha nem látott mérté­kű anyagi támogatása mellett ráfordult a kézilabdáéra is. Állami és Tao-támogatás nélkül hogyan épülnének ilyen létesítmények, miből futnának a bu­szok, szállítva a több száz utánpótlás korú siófoki kézilabdást? Kell-e a városnak kézilabda, versenysport, komoly létesítmé­nyek, a kérdés csak ez lehet. Az is jogos felvetés, hogy idővel mindahány csarnok városi tulajdonba megy át, önkormányza­ti feladattá téve az üzemeltetést, fenntartást, erre sem ártana gondolni már most. Felmerülhetett ez már „odafönt” is, meg is született a válasz, a Tao 2, amit építés helyett üzemeltetésre lehet majd igénybe venni. És hogy kell-e csapat, kell-e csarnok? Minarik Ede, a mo- sodás (Régi idők focija) ezt rég megválaszolta: kell egy csa­pat. Irigykedve tárgyalták a drukkerek a vasárnapi siófoki NB Il-es fociderbin, hogy mennyire ráférne a komfortosítás a siófoki stadionra is, bezzeg a Rákóczi-stadiont már kezdik felújítani... Minarik Ede rég megválaszolta: kell egy csapat Piknik Kötésén KÖTCSE Orbán Viktor minisz­terelnök nem a migránsve- szélyről, hanem sokkal inkább arról beszélt: az Európai Unió­nak olyan irányba kell változ­nia, hogy az emberek jól érez­zék magukat benne - mondta az egyik résztvevő, aki részt vett a zárt körű rendezvényen. Orbán Viktor beszéde előtt Kathy Horváth Lajos, világhí­rű roma zenész adta elő saját kompozícióját. A találkozó - melyen meg­hívottként Somogy megyéből Mátrai Márta, a parlament ház­nagya, Szita Károly kaposvári polgármester, Bogdán Imre, a kaposvári Napkerék Egyesület elnöke és Csillag Gusztáv ügy­véd az elejétől részt vett, Nesz- ményi Zsolt kormánymegbí­zott és Gelencsér Attila ország- gyűlési képviselő pedig a mi­niszterelnök-pártelnök beszé­dére ért oda - nagyon jó han­gulatú volt, elsősorban azért, mert „ültek” Orbán poénjai. A társaságnak egy Michelin csillagos szakács főzött, aki­nek kuktái között volt Mak­rai Katalin, Schmitt Pál koráb­bi köztársasági elnök felesé­ge és Kútvölgyi Erzsébet Kos- suth-díjas színművésznő. Iga­zi magyaros ételeket kínáltak: többek között halászlét, töltött káposztát, babgulyást, gulyás­levest, hortobágyi rizseshúst. A kormányzat számára na­gyon fontos az is, hogy 2024- ben Budapest rendezhesse az olimpiát. Ezt mutatja, hogy a Kötcsei Pikniken bemutatták a rendezés koncepcióját, továb­bá olimpiai bajnokokat, így Ko­vács Ágnes úszót, és Szilágyi Áron tőrvívót is meghívták a rendezvényre, s nagy szeretet­tel vették körül őket. C. A. Körképszerű kitekintés egyetlen helyszínen a kaposvári szülőknek Különóra expó gyerekeknek KAPOSVÁR A Kaposvári Ma­mi Egyesület különóra expót szervezett gyermekes csa­ládoknak a Táncsics Mihály Gimnáziumban a hétvégén. Sok szülő jött el tanácsért, hogy mit kezdjenek a cseme­téikkel az iskola után.- Gyakorló anyukaként azt látom, hogy csak kapkodják a fejüket a szülők, hová írassák be gyermeküket. A Kaposvá­ri Mami ezért ad egy körkép­szerű kitekintést, egy helyre hoztuk össze a lehetőségete­ket - mondta György-Horváth Emese, az egyesület munka­társa. - Célunk, hogy segít­sünk a gyerekek érdeklődé­sének és képességeinek leg­inkább megfelelő szabadidős tevékenység kiválasztásá­ban, legyen szó sportról, ide­gen nyelvről, zenéről, kézmű­vességről, színjátszásról, ké­pességfejlesztésről, iskolai felzárkózásról, vagy más sza­badidős tevékenységről. A rendezvényen egy he­lyen, néhány óra alatt tájéko­zódhattak az érdeklődők. Be­mutató órákon vehettek részt és feltehették kérdéseiket. Megnézhették, hogy mit tud­nak azok, akik az adott fog­lalkozásra járnak, és hogyan is zajlik egy összejövetel. A jelentkező gyermekek is be­lekóstolhattak az adott foglal­kozásba. „Rugalmas" volt a különóra- Egy szülőnek fontos, hogy a közel legyen a foglalkozás helyszíne, és egy jól bevált te­vékenységről legyen szó - ér­tékelt György-Horváth Emese. - Látni kell, mit érhet el ezzel a gyermek, és hogy hosszú tá­von mit tud ebből profitálni. Az a legfontosabb, hogy jól érezze magát a gyerek, csak utána né­zik, mennyibe kerül a díjazás. A gyerekek manapság elké- nyelmesedtek, ezért a foglalko­zást vezetők megpróbálják já­tékosan tanítani őket. A kicsik ne legyenek túlterhelve, de an­nál jobb értelmeset csinálni, mint hogy otthon a számítógép vagy a tévé előtt üljenek. K.G. Felolvasószínházi maraton a Csikyben KAPOSVÁR Felolvasószínhá­zi maratoni tartottak a Csiky Gergely Színházban. Három kortárs szerző három darab­ja került reflektorfénybe. Ko­runk kulcsszava az eladható­ság, sokféleképpen eladhatjuk magunkat, erről szól Németh Ákos Prostitúció című darabja. Naponta történhet apró megal­kuvásokkal, nem valljuk be magunknak sem. A mű négy, egymástól független jelenet­ben mutat történeteket egy vi­lágról, ahol bármi áru tárgyát képezi. A darabot Fándly Csa­ba rendezte, Hozott lélek - ez­zel a címmel jelent meg 2015- ben Háy János novellásköte- te, ebből született a szerző leg­újabb drámája. Kaposváron hangzott el először közönség előtt. Kelemen József rendezte. Benedek Albert Rátenyér című kisvárosi meséjében bemutat egy jellegzetesen mai magyar kisvárosi helyzetet. A közéleti téma iróniával teli fordulatok­kal párosul a darabban, melyet Tóth Géza rendezett .A kisvá­rosban nem épült meg időben az elkerülő út, mert a vezetés elköltötte a pénzt. A polgármester úgy dönt, hogy lerövidíti az utat a helyi temetőn keresztül... Az elő­adások után beszélgetni lehe­tett az alkotókkal és a szerzők­kel Bérezés László moderálásá­ban. K. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom