Somogyi Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-12 / 214. szám
4 BALATONFENYVES 2016. SZEPTEMBER 12., HÉTFŐ Gróf Széchenyi Imre szőlőmunkásokat telepített le százhúsz éve Fenyves ünnepe a szüret A százhúsz esztendővel ezelőtti első szüretre is emlékeztek a szombati bala- tonfenyvesi szüreti mulatságon. Balatonfenyves a létét egy mezőgazdasági katasztrófának, a túlparti, badacsonyi szőlőket az Amerikából behurcolt filoxéra által elpusztított, majd éppen itt újra életre hívott szőlőkultúrának köszönheti. Munaktársunktól Az akkori problémát gróf Széchenyi Imre agrárpolitikus úgy oldotta meg, hogy a déli parti homokturzásokra (ezen ugyanis nem élt meg a kórokozó szőlőgyökértetű) telepítette a szőlőtőkéket, valamint annak megművelőit, a Zala megyei elszegényedett szőlőmunkásokat, vincelléreket, munkát, házat is adva számukra.- Ekkor, az 1800-as évek utolsó évtizedeiben itt nálunk csak a déli vasút pályája, na és az annak karbantartására, továbbá működtetésére hivatott épületek, és létesítmények álltak először időleges, majd egész évben itt tartózkodó pionérokkal - emlékeztetett Lombár Gábor ba- latonfenyesi polgármester. - Aztán jöttek a kisebb-na- gyobb földtulajdonosok, akik látva ennek a területnek a varázsát, báját, flóráját, és faunáját, vagy vállalkozásokba kezdtek, mint Stadler, a jelenleg már a BKV üdülőjének nevezett nyaralóját használva bázisnak (aki még hibrid tyúkfarmot is működtetett). Vagy csak ennek a csodálatos környezetnek főként nyári áldását használva nyaralót építettek, mint például Kacs- kovics alispán, Mohar tanár úr, vagy Földváry tanácsos, és még sorolhatnánk hosz- szasan. Egyházközséget, Fürdőegyesületet alakítottak, templomokat, partvédelmet építettek, iskolaépítésben segédkeztek.- Európa világháborúban égett, amikor Fenyves derék üdülőpolgárai partvédelmet építettek - így a polgár- mester. - Ebben főként Bakay Árpád nyugalmazott honvéd százados, valamint Szabó Antal nagykanizsai sport-, és fegyver-nagykereskedő jeleskedtek. Ehhez is gyűjtöttek, s a vízhez lejutás, és a kabinállítás szolgalmát biztosították cserébe. S virágosítottak „sza- maras Guszti”, tisztességes nevén Neuzil Gusztáv vezérletével. A háború után sajnálatos módon mint minden polgári „csökevényre”, így az egyesületekre is szomorú idők jártak. Az ötvenes évek helyi, és nem helyi adminisztrációja nem tudott mit kezdeni az olyan szerveződésekkel, amelyeknek a vezérkarában nemesek, és a „nagyon veszélyes” értelmiségiek voltak. Meg se szüntette ezeket, csak egyáltalán nem vett tudomást róluk. Közben pedig úgynevezett tanácsokat alakított, és végezte a dolgát, illetve végezte volna, ha tudta volna, hogy mi is az... Oszvald Marika Kossuth-díjas színművész, operetténekes jj is fellépett a nagy sikerű fenyvesi prgramsorozatban B A zenészek, köztük a harmonikás jó hangulatot varázsoltak Kisbíró dobolta ki és hívta a rendezvényekre az embereket A legfiatalabb csikós... Az asszonyok helyben termett finom szőlővel kínálták meg a rendezvényekre ellátogatókat Lombár Gábor polgármester ünnepi köszöntőjében - hiszen a százhúsz éves, huszonöt esztendeje önálló Fenyves életében valóban ünnep a szüret - többek között arról is beszélt: a Balaton földtörténeti szempontból nem egy idős képződmény a maga valamivel több mint húszezer évével, községük meg csupán százhúsz, mégis sokat jelent ez nekik.- Hogy mit is jelent ez számunkra? - tette föl a kérdést Lombár Gábor. S meg is válaszolta: mindent. Mert nekünk Fenyves jelenti a szőkébb otthonunkat, melyhez a ragaszkodásunk így érthető. Nyugdíjasklub a szervezők között Igen aktívak a fenyvesi civil szervezetek, a szüreti mulatságot például a Nyugdíjas Egyesület és a Turisztikai Egyesület szervezte, bonyolította. Nemrég adták át a helytörténeti kiállítást, a Mari-Etta gyűjteményt. amelyben számos kordokumentum emlékeztet a falu elmúlt 120 évére. A kiállítást fenyvesi nyaralótulajdonosként Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke nyitotta meg. A harmadik legnagyobb kiterjedésű település a déli parton Balatonfenyvest mindig valahová hozzácsapták, vagy Keresztúrhoz, vagy Máriához, de leginkább Fonyódhoz - emlékezett a fenyvesi polgármester a háború utáni időkre. Péter Józsefnek, az első tanácselnöknek köszönhető mégis a villanyhálózat, vízvezeték. az iskola. A Bala- tonnagybereki Állami Gazdaságban közben több mint ezer ember dolgozott. Fonyód gyarmatának erezték sokan Fenyvest, és milyen jó, hogy így éreztek, hisz megindult a nyolcvanas években egy önállósodási törekvés, mely a második helyi népszavazás során 1991 május 12-én beteljesült, érvényes. és eredményes szavazást produkáltunk, melynek következményeként az akkori Köztársasági elnök. Göncz Árpád Balatonfenyvest önálló településsé községi státusszal megalakította 1992. január 1-i hatállyal- idezte föl Lombár Gábor. Balatonfenyves ma a Balaton déli partjának harmadik legnagyobb területű települése, valamivel több mint 5100 hektár területen, melynek nagy része külterület. maga a Nagyberek, s megmaradt nekünk például Imremajor. Csatornázás, telefonvonal-építés, gázvezeték, sportcsarnok, strandi üzletsorok, utak, járdák, sétálóutca, parkok, emlékhelyek, a megye egyik legszebb, legjobb óvodája és iskolája is - íme. az elmúlt huszonöt év vázlata.- Sikerült Fenyves, de az egész Balaton egyik legnagyobb turisztikai attrakcióját megmenteni, melynek köszönhetően ma is menetrend szerint napi öt vonatpár közlekedik. Dolgozunk az Imre- major-Csisztafürdó közötti vonal felújításán - magyarázta Lombár Gábor. - Majdnem két évtizednyi előkészítés után felépült nem égé szén másfél év alatt a Fenyves Yacht Club, a vitorláski" kötő komoly lépés a minőségi turizmus felé. Meg kell jegyezni: komoly eílenszéiben készült el a beruházás, de most az ünneplés ideje van... Az oldal megjelenését támogatta BALATONFENYVES KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 8646 BALATONFENYVES, KÖLCSEY U. 27.
