Somogyi Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-25 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 36. szám

2016. SZEPTEMBER 25., VASARNAP SZTORI g A Viszkis szerint zsiványság ma is van benne, de már tudja, mit kockáztat A börtön megmentette magától Lassan véget ér az Ambrus Attila életéről szóló film for­gatása. A Viszkisről, a magyar bűnügyi bulvár egyik legiko- nikusabb alakjáról Antal Nim­ród forgat, aki ezért érkezett haza Hollywoodból. A film sze­rinte olyan lesz, amilyen Ma­gyarországon még nem ké­szült. Az igazi Viszkis csak annyit kért, hogy jó legyen. Fábos Erika AKCIÓFILM „Szerintem akkor lesz jó a film, ha se hőst, se már­tírt nem csinál belőlem, és hite­lesen megmutatja azt az életutat, amit bejártam - mondta Ambrus Attila. - Eleinte furcsa volt, nehe­zen barátkoztam meg az ötlettel, hogy film készül rólam. De volt időm megszokni, hiszen Antal Nimród több mint két évig írta a forgatókönyvet, és ez alatt az idő alatt rengeteget beszélgettünk. A gengsztertörténetek általában sikeresek, és mivel nagyon szim­patikus az egész stáb, nagyon szurkolok, hogy ezt a fil­met is szeressék majd a nézők. Igazi, látvá­nyos akciófilm lesz, sok érzelemmel. Amennyit eddig lát­tam belőle, nagyon tetszett. Igaz, sokkal brutálisabb így, kívül­ről nézni ezt a helyzetet. Nyilván ez nem az én dolgom, hiszen a filmkészítéshez laikus vagyok, de ha lesz olyan üzene­te ennek a mozinak, hogy abból á mélységből, amiben voltam, fel lehet állni, ha ennek köszönhe­tően lesznek, akik időben elgon­dolkodnak, vagy a börtön után erőt ad számukra, hogy ne kerül­jenek vissza a zsiványok közé, akkor azt mondom, hogy megér­te. Az nagy tanulság, hogy hon­nan hova juthat az ember, ha nem figyel eléggé. Hogy milyen pici dolgokon is múlhat az élet, hogy elég néhány rossz döntés, rossz közeg vagy egy kevés nagy- ravágyás, és vége mindennek.” Ambrus Attila 13 évet ült bör­tönben, négy éve szabadult, fel­számolta régi életét, és azóta kerámiákat készít. Vásárok­ban árulja a portékáját, be­járja az egész országot, most éppen Budapestre, a Vásárcsarnokba, a Ma­gyar napok fa készül, ott fog árusítani. Az embe­rek szívesen veszik a munkáját, és aki nem vásárol, azok közül is sokan kérik, hadd készítsenek egy fényképet vele. Azt mond­ja, ő maga is sokat gondolkozott azon, vajon mi az oka, hogy az emberek ennyire elfogadóak a fi­gurájával. „Szerintem ebben sokat nyom a latba, hogy mindig vigyáztam, hogy emberéletben ne tegyek kárt, és megbűnhődtem azért, amit tettem - mondta Ambrus Attila. - Alapvetően viszont ta­lán nem is csak nekem szól ez az elfogadás, benne le hét az igazságszolgál­tatás kritikája is. Az, hogy sokkal nagyobb gazembe­rek elkerülhetik a büntetést, az, hogy a káposztatolvajokat példá­san megbüntetik, de az igazi bű­nözők futhatnak. Nemcsak a va­gyon elleni dolgokról beszélek. Volt olyan zárkatársam, aki em­bert ölt, sőt az emberölés minősí­tett esetét követte el, mégis előbb szabadult, mint én.” A Viszkis azt mondja, az a fo­lyamat, amíg a film forgatókönyve ké­szült, úgy hatott rá, mint egy terápia. Sok min­dent megértett a saját életéből. Ezért írta a Haramia című köny­vet is. Minden eszközzel próbál­ta feldolgozni a bűnös szakaszát az életének. Arra is volt stratégiá­ja, hogyan tudja túlélni a bezárt­ságot. „Tizenhét évet kaptam, na­gyon megviselt. Ha években kez­dek számolni, talán ép ésszel át sem vészelem. Úgy döntöttem, olimpiai ciklusokban gondolko­zom. Nem mindegy, hogy három­A Viszkis rablóként elhiresult Ambrus Attila nehezen barátkozott meg az ötlettel, hogy film készül róla, de aztán maga is benézett a forgatásra olimpiányi időt, vagy 13 évet kell kibírnom. Miután beláttam, hogy csak rajtam múlik, hogy jö-' vök ki a börtönből, egy ilyen in­gerszegény közegben, bezárva, nagyon fontos volt, hogy legyen célom, a hétköznapokban siker­élményem. Ezért kezdtem el ta­nulni. Diplomát szereztem és ke­ramikusnak tanultam. Egyfoly­tában tanultam és rengeteget fu­tottam, tudtam, csak úgy tudom kibírni, ha szellemileg és fiziká­lisán is formában maradok." Ambrus Attila azt mondja böl­csebbé is.tették a börtönévek, vallásos előtte sem volt és azóta sem hívő,, de a sorsa meg van ír­va, ebben erősen hisz. „Hiszem, hogy ha az ember gonosz, azért csak gonoszság jár cserébe, hogy mindent visz- szaad az élet. Miközben bűnös életet éltem is, tudtam ezt. Olyannyira tud­tam, hogy az is vüágos volt közben a számom­ra, hogy már csak két út van előttem. Vagy meg­halok, vagy rácsok mö­gé kerülök. A börtön engem megmentett sa­ját magamtól. Nemcsak bűnös, de beteg ember is voltam. Játékfüggő. Érez­tem, hogy lassan elfogy az út, amin járok, mert letérni nem tudtam róla. Ma élem az átla­gos életemet, néha szárnya­lok, néha nem, de boldog vagyok, hogy sikerült új­rakezdenem.” Évtizedek kellenek az igazi rutinhoz, nem a szerencsén múlik a siker, de azért az sem árt, ha van Világbajnok lett a magyar horgászválogatott Kevés pecásból is sok a jó nálunk • Hazánkban, hivatalosan 360 ezren horgásznak, kétez­ren versenyeznek is, de mivel ez az átlagember számára nem egy egyéni sport, hanem kikap­csolódás, sokszor jelent csalá­di programot. Ezért úgy számol­nak, hogy Magyarországon egy­millió ember rendszeres kap­csolatban van a horgászattal. Ez azt jelenti, hogy a lakosság 3-5 százaléka horgászik komolyab­ban, ami átlagosnak mondható. • Horgászni Magyarországon megközelítőleg 130 000-140 000 hektár vízterületen lehet. • Egy évben 4 tonna halat zsák­mányolnak a magyar horgá­szok. Ennek a mennyiségnek a nyolcvan százaléka a horgász­szervezetek hasznosításába tar­tozó vizeken kerül horogra. Leg­többet pontyból, süllőből és kő- süllőből, valamint csukából és harcsából fognak ki. • A skandináv országokban van a legtöbb horgász, Finnország­ban például - a rengeteg tó mi­att - a lakosság 40-50 százalé­ka. Franciaországban 3-4 millió ember horgászik, de Anglia és Olaszország is horgásznemzet. VERSENYHORGÁSZAT Tizenhá­rom évet vártunk rá, hogy el­mondhassuk: a magyar horgá­szok a legjobbak a világon, miu­tán 34 ország pecásait győzték le a hétvégi világbajnokságon a bulgáriai Plovdivban. Sokan nem is gondolnák, hogy a hor­gászat, ha versenyszerűen űzik, egyáltalán nem békés és nyu­galmas, hanem kemény fizi­kai erőpróba, és az evezés és az úszás után ez az egyik legered­ményesebb magyar sportág. Tény, hogy a magyar ver­senyhorgászok mindig is elis­mertek voltak, amióta pedig a magyar úszózó csapat Szlová­kiában aranyérmes, Nagy Atti­la egyéni Európa-bajnok, Wal­ter Tamás pedig háromszoros egyéni világbajnok és Euró­pa-bajnok lett, nagyhatalom­nak számítunk. Az angolok a legjobbak, de az olasz és ma­gyar csapat is rendszeresen felkerül a dobogóra. Tavaly is ezüstöt szereztünk, de nyer­nünk 2003 óta nem sikerült. A 13 évvel ezelőtt győztes csa­patban pedig senki nem volt a mostaniak közül, úgyhogy nagy öröm az aranyérem. „Egy világbajnokságon 35-40 országgal kell versenyezni, és a csapatok közül 8-10 olyan van, amelyiknek mindig reális esé­lye van nyerni - mondta Wal­ter Tamás. - A magyar csapat is ezek közé tartozik, de az el­múlt években csak dobogóra ju­tottunk, a legmagasabb fokára sajnos nem. Az európai eredmé­nyek egyébként nagyjából a vi­lágszínvonalat jelentik, hiszen itt a legerősebb ez a sportág. Sokszor egy Európa-bajnoksá- got nehezebb megnyerni, mint a világbajnokságot.” A magyar versenyhorgászat igen sokat fejlődött az elmúlt években, talán csak az evező­sök, a vízilabdázók és az úszók eredményei szárnyalják túl azt a mennyiségű világbajno­ki arany- és ezüstérmet, amit a horgászok nyertek. A világ- versenyek két fordulóból állnak és négy órát kell horgászni egy­huzamban a kisorsolt helyeken. Az ötfős csapatoknak azonban lehetőségük van már napok­kal előtte megismerni a pályát. Több kategória is van, a magyar csapat most a királykategóriát nyerte meg, az édesvízi, úszós versenyt, amit már 63 éve ren­deznek. „Ezek a világversenyek úgy kezdődnek, hogy öt napon ke­resztül hivatalos edzések van­nak a versenypá­lyán. Ezek leggyak­rabban evezős ver­senyekre kialakított vizek. Ilyenkor azt próbáljuk kitapasz­talni, hogy azon a vízen, ahol a verseny van, mi­lyen távolságban, mélységben érdemes etetni, milyen szere­lékkel és csalival a legeredmé­nyesebb a horgászat. A mostani világbajnokságon pontyot és ká­rászt lehetett fogni. A végső sor­rendet az határozza meg, hány gramm halat fogott a csapat, de az is számít, hogy az egyes szek­torokban milyen eredmény szü­letett. Mi most nyolc pontot ver­tünk rá a második helyezettre.” A versenyen igen szigorú sza­bályok vannak. Minden előírás szerint zajlik: a bot hossza, az etetés távolsága, de még a moz­gás is korlátozva van. Egyszerre egy botot lehet hasz­nálni egy horoggal, és az etetőanyagok mennyiségét is elő­írják. Ha hihetetlen is, de még dopping- ellenőrzés is van, itt azonban éppen nyugtátokkal és a koncentrációt fokozó sze­rekkel lehetne javítani az ered­ményt, ezért azt keresik az el­lenőrök. „A természettel való azono­sulás és a szerencse is nagyban befolyásolja az eredményeket - mondta Walter Tamás. - Nem véletlen, hogy a világversenye­ket általában nem a fiatalok, hanem a rutinosabb verseny­zők nyerik. A szerencse persze fontos, de azért nem véletlen, hogy a legjobbak közé egyéni­ben rendszerint ugyanaz a 8-10 horgász kerül. Egy ilyen ver­seny nagy fizikai és pszichikai igénybevétel, egy-egy horgász, akár 400-500 halat is megfog egy fordulóban. Ezúttal a nagy meleg és a szélcsend volt a ki­hívás, 30-35 fokban versenyez­tünk és fejenként 5-7 kiló halat fogtunk. Ha hűvösebb lett volna az idő, ennek a duplája is jöhe­tett volna.” Fábos Erika Hihetetlen, de ebben a sportban is van dopping

Next

/
Oldalképek
Tartalom