Somogyi Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-25 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 36. szám
MENTŐK A HÉT TEMAJA 2016. SZEPTEMBER 25.. VASARNAP Hiába hisszük az ellenkezőjét, a skizofrének között kevesebb a gyilkos, mint az egészségesek között. A veszélyt azok jelentik, akik betegek, de nem kezelhetők BETEG. TEHÁT NEM BÜNTETHETŐ Több európai országban is van lehetőség arra, hogy a veszélyes, pszichotikus betegeket akaratuk ellenére is kezeljék. A szakértők szerint ehhez nálunk nem csak a jogi, hanem az intézményi feltételek is hiányoznak. Igaz, nem ők, hanem a személyiségzavaros és depressziós betegek jelentik a nagyobb veszélyt. Pont ők azok, akik közül legtöbben nem jutnak orvosi kezeléshez. Fábos Erika PSZICHIÁTRIA Az elmúlt hónapban három skizofrén beteg felett ítélkezett a bíróság. Közülük két beteget kényszergyógykezelésre küldtek, egyiküket szabadon engedték. Azért, mert ó' csak fenyegetőzött a gyilkossággal, nem volt elég erőszakos és veszélyes ahhoz, hogy akarata ellenére kezeltessék. Azt a 36 éves skizofrén férfit is felfüggesztett büntetéssel engedte el két éve a bíróság, aki tavaly két adóhivatali ellenőrre támadt és egyiküket meg is ölte. Két éve még nem tudták megállapítani róla, hogy az elmeállapota miatt támadt, akkor csak életveszélyesen megsebesített egy férfit, most ami kor már ölt is, kényszergyógykezelésre küldték. Veszélyes elmebetegek? Az eset tavaly februárban történt: a kispesti férfi agyonszurkált egy NAV-ellenőrt, kollégáját pedig életveszélyesen megsebesítette. A túlélőt vesén, az áldozatot torkon szúrta. A vérző nyakú férfi úgy is menekült, de támadója utolérte, és a két késsel felváltva vagdalkozva lemészárol ' *-m Útbaigazító tábla V« az OPNI elhagyott épületénél * Nem elég agresszív, hazamehet A múlt héten Székesfehérváron engedte el a bíróság azt a férfit, aki régóta terrorban tartja a szomszédjait, az utcán pedig válogatás nélkül támad emberekre. Kényszergyógykezelésre mégsem tudták küldeni. A bíróság ugyan megállapította, hogy elmebeteg, ezért nem büntethető, ahhoz azonban nem volt elég agresszív, hogy orvosi intézetbe küldjék. Ez ugyanis „csak személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekmény” elkövetőjével szemben rendelhető el. A gyógykezelés után gyakran nincs tovább 2013 óta szigorodott a törvény. Azóta a bent lévők egy része akár élete végéig bezárva maradhat. Aki azonban nem olyan súlyosságé bűncselekményt követett el, vagy 2013 előtt került oda, azt legkésőbb akkor ki kell engedni, ha letelik annyi év, amennyi börtön- büntetést legfeljebb kaphatott volna, ha épelméjűként ítélik el. Ha ekkor még nem gyógyult, civil pszichiátriára kerül. Sokan emlegetik, hogy az OPNI bezárása óta több a közveszélyes, elmebeteg bűnelkövető, de Hamuba János azt mondja, mióta bezárt az intézet, azóta sem kerül hozzájuk több beteg. Az IMEI-ből szabadulok majdnem fele végül pszichiátriai betegek otthonába kerül, a többiek újra haza kerülnek. tani kell attól, hogy újra hasonló bűnt követ el, de az is feltétel, hogy ha épelméjű lenne, akkor egy évnél hosszabb szabadság- vesztés várna rá, azért amit elkövetett. „Az itt kezeltek 80 ta az adóellenőrt. A szakértők megállapították: a támadó elmebeteg, paranoid skizofréniában szenved, azért támadta meg a behajtókat. Állapotát évek óta ismerték is az orvosai, mivel azonban visszautasította a kezeléseket, veszélyeztető tünetek hiányában hazaengedték. Az egészségügyi törvény kimondja: a pszichiátriai betegnek is vannak személyiségi jogai, ilyenkor nem lehet visszatartani. Sőt, azt is megtiltotta orvosainak, hogy rokonait felvilágosítsák az állapotáról, így még a vele együtt lakó szülei sem tudták, hogy fiuk elmebeteg. Látták, hogy furcsa, tűrték a bántalmazást, igaz, akarata ellenére ők sem tehettek volna semmit. A kényszergyógykezelésre küldött két elkövető közül a másik dührohamában majdnem megölt egy rendőrt. Az ő családja tudott a betegségéről, de hiába vitték orvostól orvosig, nem volt betegségtudata és nem szedte a gyógyszereit. Külső segítség pedig nincs az ilyen élethelyzetbe jutott családok számára. On- és közveszély kell a kényszerhez A hazai jogszabályok jelenleg csak azt engedik, hogy ha a beteg ön- és közveszélyes állapotba kerül, akkor a rendőrök erőszakkal bevihetik a pszichiátriára. Az orvosok megkezdik a kezelését, beállítják a gyógyszereit, aztán, ha elmúlt a veszélyeztető állapot, kiengedik. A bíró ugyan előírhatja, hogy a betegnek kötelezően meg kell jelennie a pszichiátriai gondozóban vagy az osztályon, de nem vehet igénybe kényszerítő intézkedést. Arra csak súlyos, személy elleni erőszakos bűncselekmény esetén kerülhet sor. Azért gyilkoltak, mert betegek Mindkét kényszergyógykezelésre ítélt elkövető az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe került. Ide akkor kerül egy elkövető, ha kóros elmeállapota miatt nem büntethető, de személy elleni erőszakos bűncselekményt követett el vagy közveszélyt okozott és tarszázaléka skizofrén és 60 százalékuk gyilkosság vagy annak kísérlete miatt kerül ide - mondta Hamula János, az IMEI főigazgatója. - Azt azonban nem kell feltételezni, hogy aki skizofrén, az automatikusan bűncselekményt követ el. Tízezer skizofrénre öt-hat bűncselekmény jut, ami alacsonyabb, mint az átlagpopuláció kriminális magatartása. Személyiségzavarok miatt sokkal gyakrabban követnek el bűncselekményt, de az nem számít elme- betegségnek. A börtönben lévők több mint 20 százaléka személyiségzavaros.” Évente 25-30 új páciens érkezik az intézetbe. Akik viszont innen kikerülnek, mindössze 4 százalékos arányban követnek el újabb bűncselekményt, ami ugyancsak töredék a börtönből kikerült rabokhoz képest. Az IMEI lakóit félévente felülvizsgálják. Ilyenkor megjelennek a bíróságon, ahol azt mérlegelik, hogy fennáll-e a veszélye újabb bűncselekmény elkövetésének. A bíró döntését az IMEI-ben készített ösz- szefoglaló egészségügyi jelentés segíti, mely vagy javasolja, vagy nem javasolja a kényszergyógykezelés megszüntetését, de mindig a pszichiáter szakértők véleménye a mérvadó. Az itt alkalmazott edukációs terápia során a beteg megtanulja a betegségét, rájön arra, hogy a gyógyszer hatására a (kórost kivettük) hallucinációk megszűnnek. Arra kell garanciát találni, hogy a betegségtudat azután is megmaradjon, hogy elhagyja az IMEI-t. Ennek érdekében a környezetét is felkészítik és a betegnek is megtanítják, mikor kell segítséget kérnie. Már veszélyes a pénz és a szakemberhiány Több európai országban is van lehetőség arra, hogy a veszélyes, pszichotikus betegeket akaratuk ellenére is kezeljék. A szakértők szerint ehhez nálunk nem csak a jogi, hanem az intézményi feltételek sincsenek meg. Az egészségügyi ellátórendszer jelenleg nem alkalmas az ilyen betegek kezelésére, és a hazai szabályozásban is komoly hiányosságok vannak, ezért mindkét területen komoly átalakításokra lenne szükség. A Magyar Pszichiátriai Társaság tavasszal kiadott állás- foglalása szerint az elmúlt években nem következtek be olyan változások, amelyek gondok felszámolását jelentenék. Egyre súlyosabb, az alaptevékenység ellátását veszélyeztető helyzet alakult ki a pszichiátriai ellátás minden területén, az ország minden régiójában, főleg a budapesti intézményekben. A szakember- hiány súlyosan veszélyezteti már a betegek és a szakmában dolgozók biztonságát is. Az életkori tendenciákat is figyelembe véve a helyzet további romlása várható, ami a rendszer küszöbön álló összeomlásával fenyeget. A pszichiátriai betegségek fekvő-, és főként járóbetegek ellátására az OEP által meghatározott finanszírozás elégtelen. Az összegekből a pszichiátriai ellátó helyeket nem lehet fenntartani. Ez fő oka annak, hogy az intézmények, jelentős, krónikus finanszírozási deficittel, látják el feladataikat és annak is, hogy embertelenül lepusztult körülmények jellemzik az intézményeket. A depressziósok nagy része nem jut orvoshoz A mentális ellátásba történő befektetés, több költség-haszon elemzés alapján, társadalmi szinten többszörösen megtérülő befektetés. A mentális zavarok a tartós munkaképesség-csökkenés második leggyakoribb okai hazánkban, így a pszichiátriai okokból a termelésből kieső munkaerő az ország GDP-jének akár 4-6 százalékos kiesését is eredményezheti. A szakemberek szerint a jelenlegi helyzet már nem eredeztethető az OPNI kilenc évvel ezelőtti bezárásából, annál inkább az OPNI bezárását megelőző és követő szükséges fejlesztések hiányából. A pszichiátriai gondozók túlterheltsége miatt a kevésbé súlyos betegek nem mindig jutnak el szakorvoshoz. Az országban élő. nagyjából 60 ezer skizofrén beteg nagy része gondozás alatt áll. De nem mindenki jut el orvoshoz, akinek szüksége lenne rá, például a depressziósok nagy része. Félünk tőlük, mert nem ismerjük őket Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja, Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban címmel végzett kutatást a témában. Légmán Anna szociológus ennek eredményéről azt mondta: a jellemző társadalmi viselkedés a pszichiátriai betegekkel szemben Magyarországon az elutasítás, létük tagadása, a tőlük való félelem és a velük kapcsolatos pontos információk hiánya. A médiában alapvetően nincsenek jelen, „láthatatlanok” a pszichiátriai betegnek diagnosztizáltak. A különböző filmektől, televíziós sorozatoktól eltekintve többnyire csak akkor válnak szereplővé, a szakemberek, főleg pszichiáterek elemzésének tárgyává, amikor erőszakos bűncselekményt követnek el. Róluk beszélnek, de nélkülük. Őket magukat általában nem szólaltatják meg. Mindez összemossa a pszichiátriai betegnek diagnosztizál- takat a bűnelkövetőkkel, ezzel növelve a tőlük való félelmeket. „Az intézménycentrikus, szegregáló ellátás helyett sokkal inkább az egyéni szükségletekre és erőforrásokra - egyén, család, környezet - építő, közösségbe integrált megoldások volnának ideálisak - mondta Légmán Anna. - Fontos volna az utólagos korrekció mellett a prevenciós programok megerősítése is.”
