Somogyi Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 35. szám
2016. SZEPTEMBER 18., VASARNAP SZTORI g Az egyetemet hagyta ott, hogy először csak konyhalány legyen Wossala Rozina fanatikusan szeret enni és inni is, néha mégis beéri egy szendvicscsel, ha éhes. A gasztronómiából a kultúra és az étkezés kapcsolata érdekli a legjobban. Sajnálja, hogy versenyzőként nem nyerte meg a Konyhafőnököt, most mégis úgy érzi, övé lett a főnyeremény azzal, hogy helyet kapott az új széria zsűrijében. Fábos Erika- Hivatalosan mit csinál egy gasztronómus?- Leginkább fanatikusan szeret jókat enni és inni. Egy ilyen képzés elvégzése után rengeteg irányba indulhat az ember a gasztronómia területén. Én a vendéglátásban éreztem magam a legjobban, mert itt a szakma minden ága ötvözve van. Egyszerre lehet az ételekkel, alapanyagokkal, koktélokkal és borokkal foglalkozni, számomra megunhatatlan világ ez.- Azt olvastam, hogy Olaszországban végzett. Itthon nincs hasonló képzés?- Tíz éve végeztem, és akkor még nem volt. Sokat haladt azóta a magyar oktatás. Idén végre kijön egy igazán jó, szakemberek által megírt tankönyv is, és egyre többen azon dolgozunk, hogy legyen megfelelő utánpótlás az országban. Egyelőre sajnos hatalmas a munkaerőhiány. számomra, hogy miért tud ösz- szeveszni egy ligúriai és egy toszkán azon, kié a jobb olívaolaj, vagy hogy miért esznek a norvégok elviselhetetlenül büdös halat. [Wossala Rozina a [műsorban Fördős Bí Zével (középen) és Sárközi Ákossal HHB szakérthet i- Mi az, ami mindenképpen kell ahhoz, hogy valaki megnyerje ezt a versenyt?- Kreativitás, kitartás és alázat. Nagyon szeretném, ha a műsor emelné az otthoni étkezések színvonalát, ha csak egy kicsit ünnepélyesebbek lesznek a vacsorák, vagy kerül egy-egy új alapanyag az asztalra az otthonokba, elértük a célunkat.- Meddig tart egy ilyen képzés és mit oktatnak egy gasztronómusnak?- Három évet jártam az egyetemre, ahol a kötelező elméleti és gyakorlati órákon túl nagyon sok borral kapcsolatos órát vettem fel. Kötelező volt fél évet konyhán tölteni, de tanultunk alapanyagismeretet is, illetve azt, hogy a mezőgazdaság milyen kulturális hatással van egy-egy régióra. Nagyon sok izgalmas óránk volt, de én mindig a tankonyhát élveztem a legjobban.- Hogyan dőlt el, hogy ezt akarja tanulni?- Gyerekkorom óta sokat főztem, rengeteg sikerélményem volt. Szerintem egy fiatalt leginkább a pozitív visz- szacsatolással lehet ösztönözni a tanulásra, bennem elég hamar megszületett a vágy, hogy mindent meg szeretnék kóstolni a világon és megismerni más országok kultúráját a gasztronómián keresztül.- Az, hogy szakács legyen, eszébe sem jutott?- De igen, sőt dolgoztam is konyhán egy keveset. Először amikor otthagytam a gazdasági egyetemet, nem árultam el a szüleimnek, hogy mindezt azért tettem, hogy konyhalány legyek egy steakhouse-ban.- A gasztronómiából az evés a legfontosabb az ön számára?- Az a vicc, hogy ennek semmi köze a táplálkozáshoz. Az teljesen másról szól, amikor az ember a szükségleteit elégíti ki. Ugyanúgy eszem egy szendvicset, ha éhes vagyok, de nem kezdem el atomjaira bontani, hogy megfelelő mennyiségű vaj van-e benne. A gasztronómia és a kultúra kapcsolata a legérdekesebb- Habár ez mintha mostanában változna, de sokkal kevesebb női séf van, mint férfi. Ön szerint mi ennek az oka?- A konyha egy nagyon kemény világ, egész nap megy egymás igazi férfias heccelése, ez majdnem olyan, mintha egy focicsapatot egész napra az öltözőbe zárnának. Ezt szerintem hosszú távon kevés nő bírja, és hát azért ez tényleg egy nagyon kemény fizikai munka.-Önnek miért nem sikerült nyerni?-Túl nagy hangsúlyt fektettem magára az ételre a döntőben, és beáldoztam érte a csapatszellemet. Nagy tanulság volt ez nekem, és sokat segített, hogy később ilyen helyzetben helyesen tudjak dönteni.- Mit gondol, mi most a legnagyobb trend a gasztronómiában?- Kezdünk kijönni a tradicionális fine dining korszakból, és egy kicsit már a vezető éttermek is lazábbra veszik a figurát. Tálalásban van most elvadulva a világ, és a meglepő, mégis jól működő párosítások felé megy. Utoljára egy konzervdobozban tálalt kaviár- mártásos rántott csirkecombra mosolyogtam hatalmasat. Meglepő, de működött! Huszonkét év után is börtönben marad Bene László, mert nem bánta meg egykori rémtetteit Még mindig veszélyes lehet a skálás gyilkos? BENE LÁSZLÓ, akinek négy gyilkosság szárad a lelkén még 65 évesen, 22 év börtön után is súlyos veszély jelenthet a társadalomra - legalábbis ezt tükrözi az a bírósági döntés, miszerint a skálás gyilkos feltételesen sem szabadulhat. A testület szerint ugyanis Bene. több olyan nyilatkozatot tett, amelyekben nem bánta meg a tetteit. De vajon egy idősödő, évtizedek óta a legszigorúbb rend szerint élő ember - még ha gyilkos is - ennyire veszélyes lehet? Abban nem lehet vita, hogy Bene igazi gyilkológép volt a kilencvenes évek elején. 1996- ban kapott életfogytig tartó szabadságvesztést, mert társával, Donászi Aladárral számos rablást hajtott végre, s négy embert öltek meg. Ők követték el a budai Skála áruház pénz- szállító autója elleni támadást, s kivégezték a 23 éves egyetemista kísérőt. Legkorábban 20 év után szabadulhattak volna. Donászi időközben öngyilkos lett, Benét pedig 2014 májusában szabadlábra helyezhették volna, de magatartása ekkor nem győzte meg a bíróságot. Ez történt most is, bár idén március 1-én a bíróság első fokon már feltételesen szabadon bocsátotta volna a férfit, mivel az elítélt egyre jobban viselkedett. Csakhogy ahhoz, hogy valakit végleg, vagy feltételesen szabadlábra helyezzenek, három dolgot mérlegelnek. Hogy az elítélt kifogástalan magatartást tanúsított-e, feltételezhetően törvénytisztelő életmódot tud-e folytatni és hogy a büntetés elérte-e célját, vagyis megbánást tanúsít és tisztában van azzal, hogy mit követett el. „Utópia, hogy valaki jobb állapotban kerül ki egy börtönből, mint ahogyan bement, az elzártság mindenkit megvisel” - mondta Végh József kriminálpszichológus, aki sokáig dolgozott elítéltekkel. Azt mondja, a börtönben a rabok nagyon erősen szocializálódnak az ottani viszonyokhoz, önállótlanná válnak, hiszen sosem ők hoznak döntéseket és a világ is elmegy mellettük, amíg be vannak zárva. Amióta Bene börtönbe került rengeteg idő telt el, ráadásul életkora sem teszi egyszerűbbé ezt a helyzetet. Az látszik rajta, hogy nem épült le és ha nagyon erősen akarja, sikerülhet számára az új életkezdés, de ez mindig nagyon nehéz, hiszen rengeteg változással kell szembenézni szabaduláskor. Ez azok számára megy a legnehezebben, akik minden kapcsolatukat elveszítik a külvilággal, ha zsarolják őket a múltjukkal, ha nincs olyan szeretet kapcsolat az életükben, amiben bízhatnak. Bene motivációját az adja, hogy szeretné eltemetni az édesanyját, akit elhamvasztottak, de a temetését addig nem tartják meg, míg nem szabadul. Ha előbb nem, 2019-ben ki kell, hogy engedjék. Benének eleve rosszul állt a szénája, mert a kutatások bizonyítják: a rabok 60 százaléka már azelőtt kirekesztett volt, hogy lakat alá került. Ezt pedig erősíti a bebörtönzés: az emberi kapcsolatok meglazulnak, és további diszkriminációval kell szembe nézni annak, aki szabadul. A visszailleszkedés ezért nem megy könnyen, főleg évtizedek után. Bene Lászlón kívül egyébként jelenleg nincs olyan „hosz- szú idős”, azaz életfogytiglan- ra ítélt bűnöző, akinek feltételes szabadlábra helyezése szóba jöhetne a közeljövőben. A következő években két elítélt büntetése is letelik, ám őket más-más okokból, de nem engedik el. Balogh Lajos, a százhalombattai rém, négy nő meggyilkolása miatt van a rácsok mögött. 2020-ban feltételesen kerülhetne szabadlábra, de mivel Balogh rátámadt a társaira, öt évvel kitolták ezt az időpontot. Magda Marinko, a „délvidéki terminátor” pár év múlva szintén szabadulhatna, de akkor átadják a szerb hatóságoknak, s hazájában más bűncselekményekért azonnal el is ítélik majd. F. E. A legveszélyesebb magyar gyilkosok A legrégebben Bői Gyula ül börtönben a ténylegesen életfogytiglanira ítélt elítéltek közül hazánkban. A férfi hat- és kilencéves gyerekeit, valamint az édesanyjukat ölte meg: álmukban, baltával csapott le rájuk, ő volt az első, akire ezt a büntetést szabták ki. Rajtuk kívül például, a „balás- tyai rém" néven elhíresült Szabó Zoltán a Csillag börtön lakója, aki négy nőt ölt meg. A csavargóként élő Pápics Ferenc azért került oda, mert szódásüveggel agyonvert egy 85 éves asszonyt, aki rajtakapta azon, hogy a kamrájából élelmiszert akart lopni, aztán néhány héttel később korábbi munkaadóival is végzett. Bódi Zsolt, miután este összeveszett a barátnőjével, besétált egy gyorsétteremben az Oktogonon és közvetlen közelről fejbe lőtt két huszonéves fiatalt, egy harmadikat pedig mellbe. Ezután távozott a helyiségből, és az utcán hasba lőtte negyedik, 17 éves áldozatát. Tényleges életfogytos a mezőtúri kettős gyilkosság elkövetője, Kun Tamás, a csepeli kettős gyilkosság egyik tettese is. Oda került Szita Bence mindhárom gyilkosa, ahogy Bán- dy Kata gyilkosát is örökre bezárták. Tényleges életfogytiglani büntetést kapott a romagyilkosságok három vádlottja is.
