Somogyi Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-17 / 193. szám
2016. AUGUSZTUS 17., SZERDA GAZDASÁG 7 Albérletet keres a diák - Kisebb áresés jöhet ősszel Venni vagy bérelni Védjegy a magyar sütőipari termékekre BUDAPEST Különleges jelzés alapján kereshetik a vásárlók a jövőben a hazai boltokban a magyar pékárukat. A Magyar Pékszövetség ugyanis védjegyet vezet be a magyar sütőipari termékekre. A magyar pékség elnevezésű védjegyet azokra a termékekre lehet használni, amelyek igazolhatóan magyar üzemben készültek, magyar alapanyagokból, magyar munkaerővel, s a jelzés minőségi garanciát jelent majd a fogyasztóknak, jelentette be Sep- te József, a pékszövetség elnöke tegnap az Ml-en. Szakbolthálózatot is szeretnének kialakítani a magyar termékeknek Az új védjegyet kizárólag a pékszövetség tagjai, magyar telephellyel rendelkező üzemek használhatják, és nemcsak a kenyerekre, hanem egyéb termékeken, így a foszlós kalácsokon vagy a kuglófokon is megjelenhet. Ezenkívül szeretnék elérni azt is, hogy a magyar sütőipari cégeknek legyen a védjegyes termékeket értékesítő szakbolthálózatuk is. Septe József elmondta, hogy az idei, 5,2 millió tonnás búzatermés mennyisége megfelelő, de a minősége alulmúlta a termelők várakozásait. A sütőiparnak szükséges 1,2 millió tonna jó minőségű búza azonban megvan, amiből megfelelő minőségű lisztet gyártanak majd. Hozzátette: az aratás két részletben zajlott, az esős időszak utáni termény minősége rosz- szabb lett. Információik szerint az országban 30 százalék étkezési búza és 70 százalék takarmánybúza termett idén. Az elnök kitért a sütőiparban tapasztalható munkaerőhiányra is. Állítása szerint a jelenleg mintegy 23 ezer dolgozót foglalkoztató ágazatból most közel háromezer szakember hiányzik, ezt a képzés mellett a több műszakban, nagyobbrészt éjszaka dolgozó pékek munkakörülményeinek javításával, béremeléssel lehetne orvosolni szerinte. A munkaerőhiány oka egyébként az is, hogy az alacsony bérek miatt a magyar pékek külföldre mentek dolgozni. MW/MTI Az albérletkínálat csökkenésével és a bérleti díjak el- szállásával egyre többen vágnak bele a lakásvásárlásba. A kereslet októberre némileg csökkenhet, ami enyhe áresést hozhat. Máriás Leonárd kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Most fut fel az egyetemisták lakáskeresési hulláma. A legtöbb népszerű főiskola és egyetem a fővárosba vonzza a diákokat, és sok tanuló kényszerül rá, hogy lakást béreljen. De ha sikerül is most albérletet találniuk, esélyes, hogy sokan közülük nem ütik meg ezzel a főnyereményt. A bérleti díjak aránytalanul magasak. A piacon már nincsenek 30-40 ezer forintos albérletek, mint néhány éve. Már azon sem lepődhet meg senki, ha egy kis panellakásba csak havi 100 ezer forint plusz rezsiért kölA felsőoktatási intézmények kollégiumainak díjai olcsóbbak az albérleteknél. Persze csak azok járnak jobban, akik hozzá tudnak jutni egy szobához, illetve ágyhoz. Az Eduline.hu azt írja, egy magán- és állami konstrukcióban (PPP) épült ko- lesz egyágyas szobájáért akár 30-40 ezret is elkérhetnek, míg tözhet be. Az elmúlt másfél évben ugyanis 80-100 százalékos drágulás volt az albérletpiacon. Az airbnb-zők ugyanis kiszorították a külvárosba a hosszú távú bérlőket, és bérlőként jelentek meg a piacon korábbi devizahitelesek is. Arra is komoly esély van, hogy nem talál megfelelő kiadó lakást most a fővárosba érkező első éves egyetemista. Az albérletkínálat gyenge, és a szülők kénytelenek lehetnek belevágni a lakásvásárlásba. Készüljenek fel, hogy rosszul járnak, ez nem a vevők ideje, hanem az eladóké. Hatalmas a kereslet, alku nélkül kelnek el a budapesti lakások, pedig nagyon magasak az árak - mondta a Világgazdaságnak Bállá Ákos, a Bállá Ingatlanirodák tulajdonos ügyvezetője. A lakásárakat valószínűleg továbbra is felhajtják az alacsony pénzpiaci hozamok, az évek óta elhalasztott egy régebbi épület 4 ágyas szobája kevesebb, mint 10 ezer forintból kijön. Az sem mindegy, hogy állami ösztöndíjas a diák, vagy maga finanszírozza tanulmányait. A pesti Műegyetem hallgatói állami képzésnél úgy 9-12 ezer forint közti összeget fizetnek havonta a kollégiumért, míg a kereslet, valamint az, hogy az emberek biztonságos befektetésnek tartják az ingatlant. Az is kedvez az eladóknak, hogy az emberek már kevésbé tartanak a hiteltől, a forintkamatok alacsonyak, és a törlesztőrészletek most megfizethe- tőnek tűnnek. A lakáshitelek népszerűsége megközelíti a válság előtti értékeket. Tavaly több mint 75 ezer lakáshitelt engedélyeztek összesen 361 milliárd forint értékben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lakossági lakáshitelezést elemző kiadványa szerint. Ez 2014-hez viszonyítva 2 százalékos növekedés a hitelek számát tekintve, értékben pedig 42 százalékos plusz. Idén, az első félévben folyósított lakáshitelek mennyisége több mint 50 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest Az egekbe szökött bérleti díjak miatt észszerű megoldás most ingatlant vásárolni, akár költségtérítéseseknek ez a díj 20-23 ezer forint körül van. Az ELTE kollégiumaiban 9-16 ezer forint körül mozognak a díjak, a SOTE 9-17 ezerért kínálja a férőhelyeket. Az Óbudai Egyetemen 14-22 ezer forintos díjat szabtak az államis diákoknak, a költségtérítésesek díja azonban már sokkal borsosabb, 26 hitelre is - javasolják a bankok. „A diákok számára a lakhatás kérdését mindenképp érdemes évekre előre tervezni, hiszen egy képzés időtartama három-öt év. Az albérletek árának drasztikus emelkedése miatt az ingatlanvásárlás most jobban megéri, mint kibérelni az adott ingatlant. Míg a bérleti díj fizetése havi szinten ablakon kidobott pénz, addig a kedvező kondíciókkal kínált lakáshitelek a hosszú távú értékteremtést szolgálják. Az ingatlan még mindig jó befektetés” - vélekedett a napokban például Fodor Tamás, a Sberbank Magyarország Zrt. igazgatósági tagja. A Bállá Ingatlanirodák vezetője szerint viszont a vásárlással érdemes októberig várni, ugyanis egy enyhébb áresésre, legalább az 5-10 százalékos alku visszatérésére számít őszre, azt követően, hogy levonul az egyetemistákkal érkező lakáspiaci kereslet. ezer forinttól egészen 64 ezerig terjed. A Corvinuson 9-18 ezer forint közötti havidíjra számíthatnak a hallgatók, önköltséges képzésnél 23-30 ezer forint a havi „lakbér". Az egyetemhez, főiskolához közeli albérletek érthetően sokkal drágábbak, mégis gyorsan lekötik a szobákat. HÍREK Digitalizáció az iparban BUDAPEST Az ipari szervezetek kétharmada tervez további digitalizációt a Siemens Zrt. megbízásából készült felmérés szerint. A megkérdezett vállalatok 61 százaléka már több mint 3 éve folytat fejlesztéseket, melyek közül átlagosan 90 százalék legalább részben igazolta a hozzá fűzött reményeket. Ugyanakkor a tervezett fejlesztések a megkérdezettek 27 százaléka szerint a tulajdonos vagy az anya- vállalat ellenállásába ütközhetnek. MW Jön a Nafta-Gaz Slovakia BUDAPEST Korlátozott gázkereskedelmi működési engedélyt kapott Magyarországon a pozsonyi Nafta-Gaz Slovakia. A társaságot a bécsi Nafond Holding ellenőrzi. Korlátozott gázkereskedelmi engedélyt azon külföldi földgázipari vállalkozás kaphat, amelyet az EU vagy az EGT valamely államában már nyilvántartásba vettek, és ott jogszerűen kereskedik gázzal. MW Visszalépett a Nyíregyházi Erőmű BUDAPEST A Nyíregyházi Erőmű földgáz-kereskedelmi engedélyét az Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal visszavonta, mert a társaság már nem kereskedik gázzal, nem tartozik a rendszerirányítónak, az engedély visszavonása pedig nem veszélyezteti az ellátásbiztonságot és a földgázpiac működését. MW Fontos az eszközgazdálkodás BUDAPEST Az ABB által megkérdezett, közel 200 nagy, nemzetközi vasút-üzemeltető cég felső vezetőinek többsége azt válaszolta, hogy az információtechnológia és az üzemeltetéstechnológia egyesítésével támogatott eszközgazdálkodásjelentősen hozzájárul cége pénzügyi céljainak teljesítéséhez. Mintegy 88 százalékuknál elsődleges az eszközgazdálkodás, kétharmaduknál pedig az elmúlt 12 évben megnőtt az eszközgazdálkodás fontossága. Az ABB a világ vezető energetikai és automatizálási vállalata. MW Jóval olcsóbb a kolesz az egyetemistáknak, de nem könnyű bejutni Felmérés: a magyarok már 26-45 éves korukban kötnek életbiztosítást - a jövőre is gondolnak Segíthet az ügyfélnek a jó pénzügyi tanácsadó MAGYARORSZÁG Az életbiztosítással rendelkező magyarok többsége már 26 és 45 éves kora között megkötötte biztosítását - derült ki a 4Life Direct Kft. most publikált, 200 fős kutatásából. A pénzügyi szolgáltatásokat kínáló nemzetközi vállalat megbízásából a Trend International Kft. piackutató cég 2016 júniusában végzett felmérést az 50 és 70 év közötti, átlagos vagy annál magasabb jövedelmű lakosság körében. A mostani kutatás során többek között arra keresték a választ, hogy a magyarok kötnek-e életbiztosítást, milyen okból, és hány éves korukban. Szakszerű információkat tud adni a pénzügyi tanácsadó A felmérés alapján a válaszadók 45 százaléka rendelkezik életbiztosítással, közülük a legtöbben (31 százalék) 26 és 35 éves koruk között kötötték meg az életbiztosítást. Okként 36 százalékuk egy pénzügyi tanácsadóval történő megismerkedést jelölt meg. 27 százalékuk egyéb pkokból döntött a biztosítás megkötése mellett: például hogy gondoskodjon a családtagjairól, de gyakori a házasság, az ingatlanvásárlás, gyermek és unoka születése, valamint a munka, a befektetési és nyugdíjtakarékossági célú életbiztosítás megkötése is. Az életbiztosítással rendelkező válaszadók többsége - 45 százaléka - Budapesten él. , A felmérésben a megkérdezettek 12 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendelkezett életbiztosítással, de ma már már nincs neki. Ezek a válaszadók legtöbben (48 százalék) szintén 26 és 35 éves koruk között kötöttek életbiztosítást. 32 százalékuk azért döntött a biztosítás megszüntetése mellett, mert túl drágának találta azt, a válaszadók több mint fele viszont egyéb okokból, például mert lejárt a biztosításuk, vagy lakásvásárlási vagy egyéb családi takarékossági célból szüntették meg a biztosítást. MW Akik kihagyják A felmérésből kiderül az is, hogy a válaszadók 43 százaléka ném rendelkezik élet- biztosítással, közülük legtöbben (32 százalék) azt jelölték meg oknak, hogy túl drágának találják általában a biztosításokat. Az ilyen biztosítással nem rendelkező válaszadók 13 százaléka úgy gondolja, nincs szüksége életbiztosításra. Érdekesség, hogy az életbiztosítással eleve nem rendelkező válaszadók több mint fele budapesti lakos, míg 22 százalékuk vidéken, községekben él.
