Somogyi Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-17 / 193. szám

g GAZDASÁG-KÖZÉLET 2016. AUGUSZTUS 17., SZERDA Feketelista: egy tárnoki asszony a NAV-lista élén BUDAPEST Júliusban 4823 név szerepelt az adóhatóság (NAV) be nem jelentett alkalmazotta­kat foglalkoztató adózóinak lis­táján. A NAV honlapján közzé­tett táblázatban mindenféle te­vékenységi kör megtalálható: pékség, tüzép, könyvesbolt, szo­ciális szövetkezet, építőipari, fu­varozó, kereskedelmi társaság. Egyesek többször is kiérdemel­ték, hogy a listára kerüljenek. Régi és új bűnösök is vannak raj­ta. Az adóhatóság ezeket az ada­tokat, feltéve, hogy az adózók a közzététel alapjául szolgáló jog­sértést nem követték el ismétel­ten, a közzétételtől számított két év elteltével törli. Többször is szerepel a listán a miskolci Food-Fruit Kft. (14 alkalom), a budapesti Szabó és Társai Bt. (7 alkalom) vagy a dunaharaszti Helács Hungária Kft. (7 alkalom). A magánsze­mély foglalkoztatók között is ta­lálni többszörösen bűnbe eső­ket, egy tárnoki asszony 21 al­kalommal vezet. MW Fehérítené a gazdaságot a többség BUDAPEST A magyar lakosság jelentős többsége támogatja a szürke- és feketegazdaság elle­ni kormányzati akciókat, de az ehhez szükséges infrastruktú­rát nem tartja minden terüle­ten kellően kiépítettnek. Ez de­rül ki a Nézőpont Intézet ked­den publikált közvélemény-ku­tatásából. A kutatás szerint leg­többjükkel (59 százalék) a vizs­gált szektorok közül például a vízvezeték-szerelésnél, kőmű­vesmunkánál, takarításnál for­dult elő, hogy nem kapott szám­lát, nyugtát. A kiskereskede­lemben 53, a vendéglátásban 19 százalékos a nyugtaadás el­mulasztása. Közölték: a csalá­sok visszaszorítására az online eszközök alkalmazását megfe­lelőnek tartják az emberek, így például elégedettek az elektro­nikus pénzforgalom bővítésé­vel is. A válaszadók 53 százalé­ka azt mondta, az elmúlt egy év­ben előfordult vele, hogy szere­tett volna, de nem tudott bank­kártyával fizetni. MW A kormány nem tett le az olcsóbb internetezésről Vágni fogják az áfát Bár Brüsszel megtámad­ta Magyarország internet- áfa-csökkentési szándé­kát, a kormány kitart ígére­te mellett. A nagy multina­cionális cégek sem ússzák meg az adófizetést. Diószegi József kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYAROSZÁG Az internetszol­gáltatás áfakulcsa 2017. janu­ár 1-jén 27-ről 18 százalékra csökken, tehát a kormány ál­láspontja világos, határozott és egyértelmű - válaszolta a Vi­lággazdaságnak a témáért fe­lelős Digitális jólét program tit­kársága annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság elutasítot­ta Magyarország ezzel kapcso­latos kérését. Ennek kapcsán Tuzson Bence, a miniszterel­nöki kabinetiroda kormányza­ti kommunikációért felelős ál­lamtitkára korábban úgy fogal­mazott, hogy Brüsszel megtá­madta Magyarország internet- áfa-csökkentési szándékát, ve­szélybe került ez a törekvés. A kormány azonban-kitart. Arra alapoz, hogy Pierre Mos- covici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez intézett válaszle­velében jelezte: támogatja a kor­mány tervét, hogy lendületet adjon a digitalizációnak, hiszen ez egybevág Brüsszel szándé­kával, az egységes digitális pi­ac kialakításával. Ügyanakkor Moscovici elismerte, a hatályos EU-s áfairányelv keretei között a kormánynak nincs lehetősé­ge az internetáfa csökkentésé­re, de a bizottság változtatna, és rugalmasabb szabályozást akar kidolgozni - közölte a program titkársága. Arra nem adtak vá­laszt, hogy a kormány miként akarja január elejéig keresztül­vinni szándékát, ha csúszik a szabályozás. A hazai jogszabályok adot­tak, hisz az Országgyűlés elfo­gadta az áfacsökkentésről szó­ló törvénymódosítást, ami 2017. január 1-jétől kilenc százalék- pontos mérséklést hoz. (Az ed­digi legalacsonyabb áfakulcs 20 százalékos volt.) Az áfacsökken­tés megközelítőleg 8-10 százalé­kos fogyasztói árcsökkenést je­lent - tette hozzá a titkárság, amely kitart korábbi elképzelő­se mellett is: ha a magyar gaz­daság teljesítőképessége enge­di, 2018. január 1-jétől 5 száza­lékra csökkenhet az internete­zés áfája. Az alacsonyabb áfa jö­vőre 14 milliárdos költségveté­Internet-előfizetések száma (millió darab) 2011 FORRÁS: KSH si kiesést okozna, vagyis ennyi pénz marad az emberek zse­bében - mondta korábban De­utsch Tamás miniszterelnöki biztos. (Ez az összeg elenyésző a 3542 milliárd forintos teljes áfa­bevételi tervhez képest, ennek a 0,39 százalékáról van szó.) A kormány amellett is kitart, hogy megadóztassa a Google, a Facebook és a hasonló oldalak üzemeltetőit. A titkárság azt kö­zölte a Világgazdasággal, hogy a helyzet jövőre biztosan meg­változik: jelenleg a globális in­ternetes cégek a magyarországi gazdasági tevékenységük után - több milliárd helyett - kere­ken nulla forint adót „fizetnek”. Hogy mennyi lesz az adófizeté­si kötelezettségük, azt a titkár­ság nem kívánta megbecsül­ni, „de adózni fognak” - hang­súlyozták. Ennek jogalapját a reklámtörvény módosítása ad­ta meg. A jövő januárban élet­be lépő rendelkezések verseny­semleges szabályozást teremte­nek a magyar és a külföldi in­ternetes vállalkozásoknak. A reklámadótörvény módo­sítása mellett további intézke­déseket is terveznek a verseny- semlegesség elvének érvénye­sítésére - tette hozzá a Digitá­lis jólét program titkársága. Újabb vizsgálat indult az ORÖ ellen BUDAPEST Vizsgálja az adóhi­vatal, hogy az Országos Ro­ma Önkormányzat (ORÖ) va­gyont mentett-e ki, tudta meg a Magyar Nemzet. A szerve­zet ugyanis annak ellenére ad­ta át ingatlanjait a Farkas Fló­rián elnöksége idején alapított szövetkeizetnek, hogy az Emmi 1,6 milliárd forint visszafizeté­sére kötelezte. Az ügyben a Fi- desz-tag Tényi István tett felje­lentést a RomNet portál cikke után. Ott számoltak be az esetle­ges vagyonkimentésről, amely­ről a képviselők döntöttek is az ORÖ kisvárdai májusi közgyű­lésén. Ott szavazták meg: az eredetileg a roma felzárkózta­tást szolgáló Híd a munka vilá­gába programban vásárolt in­gatlanvagyont átadják a foglal­koztatási szövetkezetnek. A Híd a munka világába prog­ramot ért, visszaélésekről szóló vádak miatt az Emmi szerződé­seket bontott, és a teljes támoga­tást visszaköveteli. MW Dupláznák a vasárnapi bérpótlékot BUDAPEST Az MSZP ismételten törvénymódosítást kezdemé­nyez, hogy a kereskedelmi dol­gozók vasárnapi bérpótlékát emeljék 50-ről 100 százalékra. Lukács Zoltán parlamenti kép­viselő tegnap azt mondta, a kor­mány mindeddig azzal hárítot­ta a bérpótlék emelését, hogy ar­ról először a munkaadóknak és a munkavállalóknak kell meg­egyezni. Ez nemrég meg is szü­letett, a kabinet azonban tovább­ra sem akar tudomást venni ró­la - hangsúlyozta. Hozzátette, a munkaadók és munkavállalók megállapodása 90 százalékban megegyezik az MSZP korábbi és jelenlegi javaslataival. A két oldal érdekképviselői ugyanis a 100 százalékos va­sárnapi bérpótlék mellett meg­egyeztek abban is, hogy egy dol­gozó évente csak 12 vasárnap kötelezhető munkavégzésre, a gyermeküket egyedül nevelők pedig egyetlenegyszer sem - fejtette ki Lukács Zoltán, és fel­szólította a kormányt, fogadja el a fenti javaslatokat. MTI Egyre több szülésznő, szakápoló, védőnő próbál külföldön szerencsét Főleg a fiatalabbak mennek MAGYARORSZÁG A béremelés ígérete ellenére rekordot dönt a külföldre távozó szülésznők és orvosok száma - írta meg a Blikk az Egészségügyi Nyilván­tartási és Képzési Központ ada­taira hivatkozva. Leginkább a 40 év alattiak vállalkoznak ar­ra, hogy máshol keressék a boldogulásukat. A motiváció ugyanis csak egyrészt anyagi természetű, mert akár a hazai fizetés hatszorosát is megkeres­hetik, másrészt viszont a külföl­dön dolgozók sokkal jobb és biz­tonságosabb munkakörülmé­nyekről is beszámolnak. Példá­ul arról, hogy az egészségügyi védőfelszerelésekkel nem kell spórolniuk. A távozók körében a legnépszerűbb célállomások: az Egyesült Királyság mellett Né­metország, Svédország, Auszt­ria és Írország. Szakértők szerint nem az el­vándorlás a fő oka, de jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy nem­csak orvosból van egyre na­gyobb hiány, hanem szakápo­lóból, szülésznőből, védőnő­ből egyaránt. Mindez lassan az egészségügyi ellátás megfele­lő működését is akadályozhatja. A kormány béremeléssel pró­bálja az egészségügyi dolgozó­kat Magyarországon tartani. Mint azt lapunk tegnap meg­írta, szeptember elsejétől az egészségügyi rendszerben fog­lalkoztatott szakdolgozók jelen­tős részénél az alapbér 25-35 százalékkal nő, ami nettó ösz- szegben 25-38 ezer forintos bér­emelést jelent. A változó illet­mény további 15-35 százalékát jelenti az alapilletmény-emelés­nek. Ez így összesen akár nettó 40-50 ezer forint többletet is je­lenthet. Szintén idén ősszel 107 ezer forintos alapbéremelést kap­nak az orvosok és a gyógyszeré­szek, akiknek jövő novembertől további 100 ezer forinttal emel­kedhet a fizetése. A védőnők esetében azonban nem ilyen egyértelmű a hely­zet, pedig ők is a legrászorul­tabbak közé tartoznak. Nekik 30-35 ezer forintos fizetéseme­lést ígért a kormány, de ennek csak töredékét kapták meg tény­legesen a dolgozók, ezért ősszel sztrájkra készülnek a szférá­ban, mint lapunk is megírta. A problémát az okozza, hogy a kormány nem közvetlenül a védőnők bérét emelte meg 30- 35 ezer forinttal, hanem a védő­női tevékenységre jutó finanszí­rozást. Az Országos Egészség- biztosítási Pénztár a pluszpénzt a szolgáltatóknak utalja. A jog­szabály szerint azonban ennek csak 12 százalékát kötelesek ki­fizetni a védőnőknek. Mindez a gyakorlatban a remélt fizetés- emelésnek kevesebb mint 10 százalékát jelenti, körülbelül 2500 forintot. Csejk Miklós A külföldön munkát vállaló magyar orvosok és ápolók száma (2009-2015) A külföldi munkavállaláshoz hatósági bizonyítványt kérő orvosok és ápolók száma Magyarországon: 2009 2010 ápolók: 419 orvosok: 887 2011 2012 2013 2014 2015 (Az Egészségügyi engedélyezési és Közigazgatási Hivatal nyilván­tartása szerint) Forrás: EEKH/MTVA Sajtó- és fotóarchívum /MTI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom