Somogyi Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-16 / 192. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. AUGUSZTUS 16., KEDD Egyre nehezebben teremtik elő a forrásokat a beruházásokhoz Fejlesztenének, de miből? ► Folytatás az 1. oldalról A K&H nagyvállalati növekedési index kutatási eredményei alap­ján a kétmilliárd forintnál na­gyobb éves árbevételű vállalatok beruházási szándékánál nem lát­ható egyértelmű trend, sokkal in­kább a hektikusság jellemző. Ha­bár továbbra is a technológiai fej­lesztések állnak az élen, ez elma­rad a korábban jellemző 30 szá­zalékos aránytól. Kapacitásbőví­tésekben jelenleg a nagyvállala­tok 15 százaléka, míg az értéke­sítés fejlesztésében közel min­den tizedik cég gondolkodik. Székelyfi József, az Iposz kapos­vári elnöke rámutatott: a nehe­zen behatárolható fejlődési pá­lya, a bizonytalan jövő, az üzle­ti életben tapasztalt bizonytalan­ság a kkv-szektoron kívül a na­gyobb társaságokat sem kíméli. Ezek tudatában számos cég pél­dátlan pechszériaként érezheti, ha hosszabb időn át nem jut elég forrás a korszerűsítésre.- Bele akarunk húzni a beru­házásba, ehhez azonban a nye­reséget kell növelni: szeretnénk megteremteni az ehhez szüksé­ges biztos hátteret - emelte ki Tallián Attila, a segesdi Ferro- kov Kft. ügyvezető igazgató­ja, aki szerint az alacsony hoz­záadott értékű termékek mel­lett nélkülözhetetlen a nagyobb eredménytartalmú termékek piacra dobása. Épp ezért céloz­zák meg a nagyvállalatok szá­mára nyújtott állami lehetősé­get, ennek keretében nagyjá­ból 400 millió forintot kíván­nak technológiai, valamint gépi beruházásra költeni. A 280 főt foglalkoztató társaság minden­esetre már teljes erőbedobással készül a jövőre, folyamatos mu- nakrendben dolgozó horgany­zó üzemi műszakvezetőt és két acélszerkezeti művezetőt keres. A felmérés kitért: a vállalatve­zetők nyilatkozatai alapján a külső finanszírozás igénybevé­tele a cégek többségére nem jel­lemző, beruházásaikat főként saját forrásból kívánják megol­dani. Gerber András, a Kapos­vári Videoton igazgatója ezt úgy kommentálta: idén már túl van­nak egy nagyjából 600 milliós forintos fejlesztésen, az év hát­ralévő részében 100-200 millió forint körüli összeget szánnak beruházásra, ennek kétharma­da saját forrás. H. M. MEGKÉRDEZTÜK EGYED TIBOR KAPOSVÁRI YBL-DÍJAS ÉPÍTÉSZMÉRNÖK:- Döcögő nagyvállalati beru­házások helyett örülnék, ha arról szólna a hír, hogy újra emelkedik ez a mutató. Ez több szempontból lényeges a hazai gazdaságnak, hiszen ha nő a társaságok bevétele, ak­kor több adót és járulékot fi­zetnek, s vélhetően a koráb­binál több dolgozót alkalmaz­nak. Az utóbbi hetekben gyak­ran lehetett hallani a nagy ha­zai autóipari beruházásról, ám ezzel együtt lényegesnek ér­zem, hogy a kiemelt fejleszté­seken kívül a kis- és közepes vállalkozásoknak is lehetősé­gük nyíljon az értékteremtő projektek beindítására. JUHASZ PAL HETESI ÜGYVEZE­TŐ IGAZGATÓ: - Nálunk nem várható csökkenés a fejlesz­tésben, tudatosan költünk be­ruházásra, a trend esetünk­ben kiválóan nyomon követhe­tő. Évről évre jelentős forrást csoportosítunk át erre a terü­letre, tisztában vagyunk az­zal, hogy a versenyképesség növelése, a hatékonyságja­vítása alapvetően ettől függ. Ebben az iparágban aki nem költ a technológiai megújulás­ra, akár néhány hónapon be­lül vészesen lemaradhat, ami pedig könnyen egyet jelent­het azzal, hogy az adott társa­ság végérvényesen kiszorulhat a meghatározó nemzetközi pi­acokról. HANDÓ JÁNOS PATCAI VÁL­LALKOZÓ: - A fejlődés min­dig beruházást igényel, a pénz­ügyi feltételeken kívül kiszá­mítható gazdasági környezet­re is szükség van. Szerintem ahogy számos nagycégnél, úgy a kkv-szektorban is akadozik időnként a fejlesztési hajlan­dóság, noha ennek komoly kö­vetkezményei lehetnek. Sok olyan cég lehet, amelyik kerüli a kockázatot, mivel nem látják, világosan a jövőt, s azt, hogy miként térül meg a befektetett pénz. Valós, adófizető munka­helyek kellenek a gazdaság­ban, hogy a termelésben és a szolgáltatásban minél több embert alkalmazzanak, ez vi­szont beruházásfüggő. GERBER ANDRÁS, A KAPOS­VÁRI VIDEOTON IGAZGATÓJA:- Nyáron adtuk be pályázatun­kat, több mint 170 millió forin­tot akarunk majd beruházásra elkölteni. Ebből az összegből hűtéskapacitást kívánjuk nö­velni, s a teljes hűtésrendszer korszerűsítésén túl logisztikai, illetve árukezelési fejlesztést is végrehajtunk. Saját forrás­ból és beruházási hitelből sze­retnénk megoldani az előttünk álló feladatot, melynek kezdé­si időpontja bizonytalan, ám a szándék biztos. Cégünk ver­senyképességét mindenáron javítani akarjuk, vállalkozá­sunk nem csupán a hazai, ha­nem uniós piacon is bővíteni akarja részesedését. FELÜTÉS Mellékhatások Tízezrek tiltakoztak a Fü- löp-szigetek egykori elnöké­nek újratemetése ellen. Fer­dinand Marcos uralma ide­jén az országban soha nem lá­tott infrastrukturális beruhá­zások kezdődtek, az elnök és családja 5-10 milliárd dollárt sikkasztott el. Magyar Idők EGYES helyeken a fejlődés mel­lékhatása a korrupció... K.G. HÍREK Látogatóban a testvértelepülésen MERNYE Hat fős küldöttség utazott az erdélyi testvérte­lepülésre, Csíkkarcfalvára. A két község 1993 óta áll egy­mással kapcsolatban, a mos­tani öt napos út során több programon vettek részt a mernyeiek. H. M. A vihar kárt okozott a napraforgóban GYÉKÉNYES A napraforgó kö­zelgő desszikálására készül­nek a helyi mezőgazdasági zrt. dolgozói. A feladatot 180 hektáron végzik majd el, a munkálatok költsége hektá­ronként csaknem tízezer fo­rint. Az agrártársaság koráb­ban jó, hektáronként 3,5-4 tonnás hozamra számított, ám a vihar komoly kárt oko­zott, így pillanatnyilag 2,5-3 tonna körüli eredményekkel kalkulálnak. H. M. Igényesen újítják fel a járdákat IVSÖSDf ‘ A közmunkaprogram keretében legyártott térkő­vel burkolják le a Vörösmarty utcát: 350 méternyi terület újul meg. Minden évben rend­be tesznek egy-egy utcát, az utóbbi időszakban négy sza­kaszt korszerűsítettek a Rákó­czi és a Petőfi utcában, a mun­kálatokban jelenleg 15 köz­munkás kapcsolódik. H. M. Harminchatan adtak vért SZABÁS Harminchétén je­lentkeztek véradásra Szabá­son, a szociális otthonban 36 önkéntestől vehettek vért az egészségügyi szak­emberek, három személytől először. G. A Június végéig nem a Balatont választották a biztonságos helyet kereső turisták Alig több a külföldi a magyar tengernél ► Folytatás az 1. oldalról BALATON A Balatonnál összes­ségében a külföldi vendégéj­szakák 1,3. százalékkal nőttek az első félév során, a hazai for­galom 13,4 százalékkal emelke­dett, így együttesen 9,2 száza­lékkal jobb a mutató a tavalyi­nál. A KSH adataiban egyébként csak a kereskedelmi szálláshe­lyek szerepelnek, például a fize­tővendéglátók nem. A balaton- tipp.hu szerint a Törökország, Egyiptom és Franciaország he­lyett új célpontokat választó tu­risták miatt is Horvátország­ban közel tíz százalékkal nőtt a külföldiek által eltöltött ven­dégéjszakák száma. A balatoni régióban a román vendégek 21, a szlovákok 32, a csehek 18, az ukránok 36 százalékos növeke­dést produkáltak június végéig, ugyanakkor ló százalékkal ke- vesébb a francia, 14-gyel a hol­land, két és féllel a német, négy százalékkal az orosz. A balatoni kempingekben ugyanakkor idén több német vendég nyaralt - derül ki a ti­zenhárom tóparti egységet mű­ködteti Balatontourist adataiból. Feleannyi nyaralójuk volt Né­metországból, mint belföldről. Hollandok a kempingekbe is ke­vesebben jöttek, úgy látszik, vé­get érőben a Balaton reneszán­sza Hollandia népe számára... Fónai Imre A Balaton nyerheti Maximum egy bécsi szeletet le­het olcsóbban kifogni, de a sör, a kávé, a fagyi, a pizza, a hambur­ger, a leves, a benzin egyaránt drá­gább az Adrián, mint a Balaton­nál. A nyári szezonok örök kérdé­sét most a Kisalföld című megyei lap tette fel: a Balaton olcsóbb, vagy az Adria? A válasz most is ugyanaz, mint korábban:, a horvát tengerparton többe kerül a nyara­lás. Augusztus 20-a után a bala­toni szállásárak sok helyen 25-30 százalékkal csökkennek, Horvát­országban alig ismert az utószezo- ni kedvezmény - írja a lap, megje­gyezve, hogy a szállásárakban nin­L____________________________ az árversenyt csen perdöntő különbség. A ma­gyar határtól Splitig közel tízezer forintot kell kicsengetni a sztráda­kapuknál. A bolti árak is drágáb­bak odakint, igaz. a különbség nem jelentős. Egy liter tej az Ad­rián 260, egy kiló kenyér 340 fo­rint. Étterembe térve egyértelmű a horvát tengerpart árfölénye, vagy­is a Balaton árelőnye. A magyar tenger árait Győrffy Árpád, a bala- tontipp.hu szerkesztője gyűjtötte. A Somogyi Hírlap megjegyzése: a Balatonnál se mindegy, hol isszuk a sörünket, hiszen például Siófo­kon is akad, ahol 7-800 forint egy korsó, akár csak az Adrián. _________ ­S ok a víz a tómederben A Balaton átlag vízszintje 116 centiméter volt hétfőn, ilyen ma­gas értékre szezon végén a szak­emberek sem igen emlékeznek. A nyár 124-es vízállással indult, az új vízszintszabályozás következ­tében ugyancsak rekord magas vízállással, s ez a nyár lényege­sen csapadékosabb tavaly. Egész évben a magasan tartott vízszint volt egyébként a Jellemző, márci­usban tetőzött 131-gyel. A víz hét­főn 21 fokos volt, nagy kérdés, felmelegszik-e még ezen a nyáron 25 fok közelébe? A gazdák és a polgármester vérét vették HATVANÖTÉN vállalkoztak vér­adásra, közülük kilencen elő­ször - összegezte a siófok-ki- liti gazdanapra kitelepült vér­adást Varga László, a Vöröske­reszt területi munkatársa. Si­keres volt tehát az önkéntesek és a vöröskeresztes alapszer­vezeti tagok toborzása. Szá­mos gazda, valamint Lengyel Róbert polgármester is a vé­rét adta, további érdekesség, hogy hárman „megfutamod­tak”, vagyis először regisztrál­tak, ám még az orvosi vizsgá­lat előtt távoztak a helyszín­ről. A legközelebbi kitelepülé- ses véradást augusztus 20-án délután a Rózsakertben tart­ják a siófokiak. F. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom