Somogyi Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-16 / 192. szám
2016. AUGUSZTUS 16., KEDD MEGYEI KÖRKÉP j Átfúj a s el a házikon ► Folytatás az 1. oldalról Ezt a rossz állapotú házat is csak állami otthonteremtési kedvezménnyel és rokonoktól kapott kölcsönökkel tudták megvenni. Az 1975-ben készült családi ház az akkori idők technikai fejlettséget tükrözi. - Azóta sem történt fejlesztés rajta. Én két ajtót cseréltem ki, ez háromszázezer forintomba került, egy fél év alatt tudtam összespórolni rá az ősz- szeget ■ - mondta a kadarkúti László. - A teljes nyílászárócsere, a tető és a külső falak szigetelése még hátravan, nem is tudom, hogyan találok forrást rá. Éppen ezért nagyon szívesen részt vennék energetikai felújítási programban, de csak a feltételek ismeretének függvényében. Tartok attól, hogy sajnos nem felelnénk meg, hiszen már felvettünk otthonteremtési támogatást, és nem tudom, hogy jogosultak vagyunk-e újabb kedvezményre. Ha azt kívánnák tőlünk feltételül, hogy meghatározott időn belül önerőből mi áll- juk a felújítást, és az állam majd utólag megfinanszírozza, arra képtelenek volnánk. Kis keresetűeknek erre nincs lehetősége.- Vidéken óriási szükség lenne erre a programra, már ha jól működne, hiszen a családi házak többsége az 1980-as években épült, és nem a hőszigetelésről híresek - mondta Nyitrai István, Bőszénfa polgármestere. - Ennek többek között én is a szenvedő alanya vagyok. Emlékszem, akkoriban a nyílászárók eleve nem voltak jó minőségűek, és ezek többsége mára már elhasználódott, elöregedett. Az 1980-as években sok nagy alapterületű ház épült a falvakban, és nem azért, mert a lakók nagyzolni akartak, hanem mert hasonló típustervek közül választhattak a tanács építési osztályán. Most viszont probléma lehet ez, mert a pályázatok kiírásakor maximum 135 négyzet- méteres alapterületű házakban gondolkodtak. így sokan kiszorulhatnak a támogatási körből.- Pedig nagyon hasznos volna, hiszen ezeknek a 30 éves házaknak más az energiaigényük, most pedig szigetelés híjáh a levegőbe engedjük a meleget - folytatta Nyitrai István. - A fűtés költségei is óriásiak. 15 ezer forint egy köbméter fa, húsz köbméter is elfogyhat télen, így 300 ezer forintba kerülhet a fűtés, és a fára nincs állami támogatás. Ez nagyon megterheli a családokat, nem tudni, meddig bírják.- Itt vagyunk a Zselic közepén, lehetne fával fűteni, ehelyett orosz gázzal fűtünk, olyan paraméterekkel, hogy képtelenség jól hasznosítani - tette hozzá Bőszénfa polgármestere. A lakossági fagyűjtés szinte megszűnt a környéken, az erdők kezelője aprítékként elszállítja a hasznosítható fát a hőerőművekbe. Egy jól működő energetikai felújítási program segítségével sokat spórolhatnak az emberek, és az utcakép is megújulhatna. De elképzelhető, hogy önkormányzati ráhatás kell, hogy megmozdítsa a helybelieket, hogy csatlakozzanak a programhoz, még akkor is, ha előnyös lehet számukra. K. G. Ma sem tudni poi Fiatal korom a zene bűvöletében telt. Énekeltem kórusokban, s játszottam több hangszeren, a legtovább, tizennégy évig hegedülni tanultam. Az volt ráírva a hangszerem hasába ragasztott cédulára: Stradivári. Ez persze olyan, vagy még olyanabb, mintha az összes autón az lenne a márkajelzés: Ferrari. A szocialista rendszerben persze ezt meg lehetett csinálni, mint ahogyan a kínaiak manapság is ellopnak és lemásolnak minden technikát, mondván: nekik sem fizettek soha a porcelán és a puskapor után licencdíjat... Persze az én „Stradivárim” nem úgy szólt, mint az igaziak, ebben benne van készítőjének kevesebb tehetsége és az enyém is. Igaziból ötven „működőképes” van mindössze a világon, s közülük számosat széfben őriznek, vagy -kiállításon, vastag üvegfalon át tudunk rácsodálkozni (millió dollárokat érnek ezek a kényes, vékonyfalú fahangszerek). Igazi szenzáció, hogy három igazi Stradivári most egyszerre él Kaposváron, ez jelzi a fesztivál rangját is, hiszen a hangszereket a fellépő művészek hozták magukkal, akiknek nap mint nap a zenei-lelki társuk. Antonio Stradivári az olasz- országi Cremonában született, az első csodálatos hangú mesterhegedűt valószínűleg 1667ben készítette, az utolsót 1730 táján. A mintegy 1100 közül sok saját névvel büszkélkedik, így például Baráti Kristóf hegedűművész-művészeti vezető (Chicago jóvoltából) az 1703-ban készült Lady Harmsworthon játszik. Egy másik fellépő, Kirill Troussov hangszerét egy esztendővel korábban alkotta meg Stradivári, ennek neve azért Brodszkij, mert ő (keresztneve Adolf) adta elő először, ezen a hangszeren Csajkovszkij egyetlen hegedűversenyét 1881-ben. (Egyébként rengeteg zseni, így többek között Beethoven és Brahms is egyetlen hegedű- versenyt írt, s Csajkovszijhoz hasonlóan D-dúrban, talán mert ez a két keresztes hangfekvés kényelmes, az előadónak.) A harmadik csodán Eduard Wulfson tart majd bemutatót, aki a Stradivári Társaság igazgatója, szakterülete a hegedűk tanulmányozása. Máig tart egyébként a vita, hogy mitől olyannyira egyedi, utánozhatatlan a Stradivá- ri-hegedűk hangzása. Sokáig tartotta magát az a vélemény, hogy a titokzatos összetételű lakk (benne a Sikerért jól megdolgozó gombákkal) hozta a világhírt. A legújabb kutatások szerint azonban van legalább még egy ok: Stradivári - aki ha tehette, mindig maga választotta ki a hegedűinek való fenyőfákat - hibátlan alapanyagra bukkant. Az úgynevezett kis-jégkorszakban (a mester születése előtt mintegy 250 évvel) ugyanis a legegészségesebb fákban sűrűn, szabályosan, hibáktól mentesen nőt- tek-alakultak ki az évgyűrűk. Mindez ma már inkább érdekes, mint fontos. A lényeg: karnyújtásnyi közelségbe hozták, így könnyen megnézhetjük 'a három hangszert, melyek története külön-külön is megtöltene egy vaskos könyvet. Sőt, meg is hallgathatjuk, hogyan szólnak, évszázadok litkát-üzenetét hozva Kaposvárra. Czene Attila Olcsó vagy képzett Barta Zsolt zsolt.barta@mediaworks.hu P ék, hentes, boltos, villanyszerelő, szobafestő, orvos, ápolónő számítástechnikai szakember. Néhány azon hivatások közül, ahol egyre nagyobb problémát jelent a munkaerőhiány. A minap nyilatkozták a pékségek vezetői, hogy alig találnak a kemencék mellé embert. Talán egy béremelés megállíthatja az elvándorlást ebből a szektorból. Lehet, nem tudom. Az viszont jól látszik, hogy Magyarországon megdőlt a rendszerváltás óta élő tévhit: olcsó munkaerővel kell becsábítani a működő tőkét. A magyar olcsó munkaerő egy ideig elviselte az alacsony fizetéseket, majd elhagyta a Kárpát-medencét. A képzett olcsó orvosaink külföldön rendéinek, a nővérkék szintén ott cserélgetik az ágytálakat, henteseink német vágóhidakon dolgoznak, a boltosaink, péke- ink is külföldön vállalnak munkát, négyszeres fizetésért. Egyre több elemző írja, hogy egy országnak nem annyira az olcsó, mint inkább a magasan képzett, kreatív munkaerőre kell építeni. A minap röppent fel a hír, hogy az Apple egyik kínai beszállítója, a Foxconn Technology Group elbocsátott 110 ezer dolgozójából 60 ezret, akiknek a munkáját mostantól ipari robotok végzik. Az is friss hír, hogy egy világhírű sportszergyártó az amerikai Atlantába telepíti a teljesen robotizált cipőgyárát. Ezentúl nem fog óránként két dollárt fizetni távol-keleti munkaerőért, hanem oda viszi a gyárát, ahol a kereslet és a robottechnika továbbfejlesztésének legalkalmasabb helye van. Ezek után érdemes lenne legalább egy kávé mellett elgondolkozniuk a döntéshozóknak arról, hogy az olcsó vagy inkább a képzett magyar munkással marad versenyképes az ország. Talán egy béremelés megállíthatja az elvándorlást ebből a szektorból HÉTKÖZNAPI TÖRTÉNETEK Sorscsapás, magány SOMOGY Kitépett papírlapokra írta meg sorsát lapunknak küldött levelében egy idős asszony, aki egy Kaposvárhoz közeli faluban él. A nyilvánosságtól és a jó emberektől remél segítséget, utolsó szalmaszálként.- Hét éve meghalt a férjem, két évre rá baleset ért otthon, eltört a lábam. A sok sorscsapástól, a magánytól és bezártságtól kikészültem, kórházba kerültem. Sajnos el kellett adnunk a házunkat, mert nem tudtuk fenntartani: sok a kiadás, a nyugdíjam meg kevés - panaszolta az idős nő, aki csak járókerettel tud közlekedni. Egyetlen fia támogatja. A fiának három szakmája van: vízvezeték-szerelő, targoncás és kertész. Ennek ellenére közmunkásként dolgozik öt hónapot, utána meg munkanélküli segélyt kap, 22 ezer forintot. A pénzükből a helyi szőlőhegyen vettek egy présházat. Közben a hölgy idősek otthonába került, és már nagyon régen volt otthon, a fia sem tud eljönni hozzá, hogy meglátogassa. Ez a helyzet nagyon megviseli.- Sajnos a megvásárolt présház olyan rossz állapotban van, hogy félő, hamarosan összedől. Senki sem segít a fiamon, az emberek a saját vagyonukkal törődnek. A szegény emberrel nem foglalkoznak. A ruháim tönkrementek és a fiam ruhája is. Bútorunk nincs. Szegény fiam már enni valót sem tud venni magának - kesergett az idős asszony. K. G. Ságváron gyakorolták: mi van akkor, ha nincs áram SÁGVÁR A Balaton Rádióamatőr DX Klub, mint a Vas megyei Őrség-Goricko-Raab Mentőcsoport híradós alegysége rádiós felkészítő gyakorlatot tartott Ságváron. Bartha Lászlótól, a néhány éve megszűnt zamárdi S.O.S. rádiós segélyhívó alapítvány egykori elnökétől tudjuk: rendkívüli helyzetekkor, amikor például megszűnik az áramellátás, a rádiósok ma is összeköttetést tudnak teremteni. A gyakorlat során két különböző teljesítményű áram- fejlesztő és napelemek alkalmazásával biztosították a híradós rendszerek működését. Különböző antennákat és rádiós berendezések is telepítettek a szakértők. F. I. Árvíz érkezik, sok uszadék vándorolhat a Dráván DÉL-SOMOGY Jelentős, 35 és 90 milliméter közötti csapadék esett, a Dráva osztrák vízgyűjtőjén, ezért a lehullott eső hatására árhullám indult el a folyó felső, osztrák szakaszán. A Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint 1-1,5 méteres vízszintemelkedés várható a folyó magyar szakaszán is. A szakhatóság arra figyelmeztet: a hirtelen áradás a magyar szakaszon a folyó sebességét megnöveli, a víz felszínén jelentős uszadék vándorlás alakulhat ki. Ez a folyón túrázókra fokozott veszélyt jelenthet, akiket arra kérnek, hogy eszerint válasszák meg túráik időpontját és irányát, valamint fokozottan figyeljenek. A következő napokban csapadék az előrejelzések szerint nem valószínű. J. G.
