Somogyi Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-13 / 190. szám

2016. AUGUSZTUS 13., SZOMBAT Gyarapodó önkéntes pénztári vagyonok MAGYARORSZÁG Nőtt a nyug­díjpénztárak vagyona. Az Ön­kéntes Pénztárak Országos Szövetségéhez (ÖPOSZ) tar­tozó önkéntes nyugdíjpénztá­rak összesített vagyona a má­sodik negyedév végén 1095 milliárd forintot tett ki, ez 4 százalékos gyarapodást je­lent az előző év azonos idő­szakához képest. Az érintett önkéntes nyugdíjpénztárak­nak 1,06 millió tagjuk volt a második negyedév végén, így az egy főre jutó átlagos va­gyon 1,32 millió forintra nőtt, ami éves szinten 6 százalékos többletet jelent. A tagdíjakon belül az egyé­ni befizetések 11,5 százalék­kal növekedtek, de a második negyedévben a munkáltatói befizetések is 5,8 százalékkal nőttek tavalyhoz képest. Ez az ÖPOSZ szakértői szerint azt mutatja, hogy egyre több munkáltató kezdi tudatosan támogatni dolgozói jövőjét, hi­szen erre hatalmas az igény a munkavállalói oldalon. Öngondoskodás: 1,32 millió forint van egy számlán Az ÖPOSZ-tag egészség- pénztárak is jó negyedévet zártak. Az idei második ne­gyedévben az előző év azo­nos időszakához viszonyít­va 16,5 százalékkal 2,7 mil­liárd forintra nőttek az egyé­ni befizetések. Ebben az is szerepet játszhatott, hogy az egészségpénztárak többsége, élve az új jogszabályi lehető­séggel, úgynevezett egészség- és önsegélyező pénztárrá ala­kult át. Ennek köszönhetően az egészségpénztáraknál je­lenleg a tagok az egészség- ügyi és gyógyszerkiadásaik mellett már akár az iskola- kezdéssel, továbbtanulással, lakáshitelekkel és idősgondo­zással kapcsolatos önsegélye­ző kiadásokra is fordíthatják az adókedvezménnyel támo­gatott befizetéseiket, így ez a megtakarítási forma a koráb­binál is vonzóbbá vált. Bár a tagok munkáltatói­nak aktivitása éves összeve­tésben némiképp csökkent, az idei első negyedévhez ké­pest azonban 50 százalék­kal 6,5 milliárd forintra nőtt. Az ÖPOSZ szerint ha a jövő­re tervezett, magasabb adó­teher miatt a munkáltatói tá­mogatások összege lecsök­ken, ezek a milliárdok nem az egészségmegőrzést szol­gálják majd. Jelenleg ugyanis akár há­rommillió ember egészségét biztosítják az egyéni és mun­káltatói befizetésekből tör­ténő egészségpénztári költé­sek, köztük olyanokét, akik munkáltatói támogatás nél­kül nem tudnának erre a cél­ra pénzt fordítani a családi költségvetésből. H. B. Pénztárak vagyona és taglétszáma (2016. II. negyedév) Önkéntes nyugdíjpénztár Taglétszám 1,06 millió Vagyon 1095 milliárd torint Önkéntes egészségpénztár Taglétszám 849,3 ezer Vagyon 48,16 milliárd forint FORRÁS: ÖPOSZ A befektető háztartások érdeklődése töretlen Tarolt az állampapír A lakosság érdeklődése az állampapírok iránt az egész első fél évben kitartott. A be­fektetési alapok viszont már nem vonzzák a kisbefektető­ket, és tőzsdézni sem szeret­nek a háztartások. Herman Bernadett/VG kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Rendületle­nül nő a háztartások érték­papír-állománya. Június vé­gén már csaknem 8100 mil­liárd forintot tartottak a kis­befektetők értékpapírszámlá­kon, jóval többet, mint bank­betétekben. Az első fél év vé­gén 3726,5 milliárd forintnyi állampapír volt a háztartások­nál, ez csaknem 18 százalé­kos növekedés az év eleje óta, és egyúttal azt is jelenti, hogy az állampapírok lassan lekö­rözik a befektetési alapokat a lakossági megtakarításokért folyó versenyben. A kisbefek­tetők az idén a jegybank ada­tai szerint több mint 570 mil­liárd forintnyi friss megta­karítással finanszírozták az államot, ennek a négyötöde azonban rövid lejáratú forint­értékpapír volt, feltehetően nagyrészt Kamatozó Kincs­tárjegy, illetve Féléves Kincs­tárjegy. A hosszabb lejáratú államkötvények kevésbé ke­lendők, nem egészen 132 mil­liárd forintot fektettek ezekbe a kisbefektetők. Az állampapírok iránti ke­reslet egyik oka a magas ka­mat, az egyéves Kamato­zó Kincstárjegy még mindig 2,25, a Féléves Kincstárjegy pedig 2 százalékos kamatot fizet, ráadásul ebből csak a 15 százalékos kamatadót von­ják le, az ehót nem. A másik fontos tényező, hogy biztonsá­gos befektetésnek számít, rá­adásul a magas, 1, illetve 0,5 százalékos értékesítési juta­lék miatt a forgalmazó hitel- intézetek is örömmel ajánlják a befektetőknek. A bankok annyira nem ver­senyeznek már a lakossági megtakarításokért az állam­mal, hogy saját kötvényeik helyett is állampapírt árul­nak. A hitelintézeti kötvé­nyek állománya 2011-ben volt a csúcson, 780 milliárd forint körül volt a lakosságnál lévő volumen, az idén júniusban azonban már alig érte el a 250 milliárd forintot. A kisbefek­tetők az idén csaknem 70 mil­liárd forintnyi banki hitelpa­pírt adtak el, vagy lejárt náluk úgy, hogy nem újították meg. Az egyéb kötvényekért sem kapkodnak a háztartások, ami végül is érthető a tava­lyi Quaestor-botrány után. A kisbefektetőknek mindösz- sze 25 milliárd forintnyi válla­lati kötvényük van, ami nyolc­éves mélypontnak felel meg. A befektetési alapok sem olyan vonzók már, mint két-három évvel ezelőtt. Az el­ső fél évben 114 milliárd fo­rintnyi lakossági megtakarí­tást vontak ki az alapokból. Ennek hátterében a csaló­dás is állhat. A Magyar Nem­zeti Bank (MNB) adatai sze­rint a kisbefektetők az év' el­ső felében egy fillért sem ke­restek az alapokon, sőt eny­he veszteséget könyveltek el a befektetéseken. Nem min­den alapot kerül azonban a lakosság. A szerény hozamot produkáló pénzpiaci alapok­ból valóban gyorsan szökik a pénz, június végén már keve­sebb, mint 500 milliárd forin­tot tartott ilyen értékpapírok­ban a lakosság. Az ingatlan- alapokba ezzel szemben dől a pénz, a háztartásoknak hama­rosan több megtakarításuk le­het ezekben a konstrukciók­ban, mint pénzpiaci alapban. Háztartások értékpapír-állománya (milliárd forint) 8200 14—2015. január 2016. Június—M VS-SRAFIKA FORRÁS: MNB Nem fogadták meg a tanácsot Tőzsdézni továbbra sem szeret­nek a kisbefektetők, a háztar­tások részvényállománya 310 milliárd forint körül stagnált az egész fél évben. Akik mégis részvényben tartották a pénzü­ket, nem jártak rosszul, hiszen több mint 21 milliárd forintnyi árfolyamnyereséget tehettek zsebre hat hónap alatt. A lakos ság ennek ellenére 30 milliárd forintnyi tőzsdei papírtól szaba­dult meg. Az „adj el májusban’’ klasszikus tanácsot nem fogad­ták meg, a legtöbb részvényt ugyanis márciusban adták el a kisbefektetők, majd utána in­kább megint bevásároltak. Kár lenne érte: megszűnhet a málnatermesztés Magyarországon Se munkáskéz, se haszon BUDAPEST Félő, hogy eltűnik a málna a piacról, a termelők sze­rint ugyanis egyre kevésbé éri meg a nagy kézimunkaerő-igé- nyű tevékenységgel foglalkozni - írta meg a Magyar Idők. Csiz­madia György, a Zöldség-Gyü­mölcs Terméktanács alelnöke elmondta: töredékére csökkent a málna hazai termőterülete, és a következő években vélhetően megszűnik a hazai termesztés. Az Agrárgazdasági Kutató ada­tai szerint a kilencvenes évek elején még 27 ezer tonna mál­na termett évente Magyarorszá­gon, a teljes megtermelt meny- nyiség mára másfél-kétezer tonnára csökkent. Nincs, aki foglalkozzon a korábban házak Hatszázért tudják eladni kilóját, így viszont kész ráfizetés mellett termesztett növénnyel, és a nagyobb ültetvényekre sem találnak munkást. A dolgo­zók bére egyre nagyobb arányt képvisel a termék árában, ezzel csökkentve a jövedelmezőséget. A málna kilója 600 forintért ér­tékesíthető, ebből 200 a betaka­rítási költség, miközben a szer- beknél, románoknál, ukránok­nál fillérekért dolgoznak az ül­tetvényeken. Ha duplá áron le­hetne eladni a szamócát, akkor megérné, de ennyiért nem ve­szik meg. A probléma más nagy kézimunka-igényű gyümölcs­nél jelentkezik, ezért ezek a nö­vények a szakember szerint el­tűnhetnek a magyarországi ha­zai termőterületekről. MW Varga bízik az idei 2,5 százalékos növekedésben BUDAPEST A GDP 2,6 százalék­kal nőtt a második negyedév­ben az elő­ző év azo­nos idősza­kához vi­szonyítva az első ne­gyedévi 0,9 százalékos emelke­dés után. Az előző negyedévhez mérten 1,1 százalékos a javulás - jelentette a KSH. A növekedés­hez a legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások járultak hozzá, de az ipar és a mezőgaz­daság most nem fékezte, hanem támogatta a növekedést. Az épí­tőipar ugyanakkor továbbra is lehúzza a GDP-t. Az év első felé­ben 1,7 százalékos volt az emel­kedés a nyers, és 1,5 százalé­kos a naptárhatással kiigazított adat szerint. Varga Mihály nemzetgazda­sági miniszter kijelentette: be­igazolódott, hogy az első ne­gyedévi visszaesés átmene­ti volt, a gazdaság növekedési lendülete továbbra is tart, és ha nem történik váratlan esemény, a tervezett 2,5 százalékos növe­kedési ütem tartható. Hozzátet­te, jó remény van arra, hogy a második fél évben a dinamika erősebb legyen. A 2,6 százalé­kos második negyedévi ütem jóval meghaladja a várakozá­sokat, a szaktárca ugyanis 1,9- 2 százalékkal, a piaci elemzők pedig 2,1 százalékkal számol­tak. MTI/MW Bele kell húzni Virovácz Péter, az ING vezető elemzője kifejtette: akár az elő- rejelzett 2,2 százaléknál is ked­vezőbb lehet az idei év átlagos teljesítménye, bár ahhoz, hogy a kormányzat által várt 2,5 százalék elérhető legyen, az év második felében átlagosan 3,2 százalékos - kiemelkedő - nö­vekedés lenne szükséges. Ürmössy Gergely, az Erste veze­tő elemzője a részletek megis­meréséig fenntartja korábbi, 2 százalékos éves GDP-növe- kedési előrejelzését, de most úgy látja, ha a német gazdaság jól teljesít, magával húzhatja a magyart is. ________GAZDASÁG 7 V arga Mihály Búza, árpa, repce: rekordhozam DEBRECEN Rekordhozamot ért el az őszi búza, az árpa és a rep­ce - közölte a pénteken kezdő­dő hajdúböszörményi Hajdúsá­gi Expót megelőző sajtótájékoz­tatón a földművelésügyi tárca parlamenti államtitkára. Nagy István elmondta: a nyári beta­karításé növények aratása befe­jeződött, az ország kenyeréhez szükséges gabona 2016-ban is biztosított: Őszi búzából 5,1-5,2 millió tonnát takarítottak be, ami 10 százalékkal meghalad­ja az elmúlt öt év átlagát. A hek­táronkénti 5,4 tonnás búza, az 5,2 tonnás árpa és a 3,2 tonnás repcetermés egyaránt rekord­nak számít - tette hozzá. MTI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom