Somogyi Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-13 / 190. szám

g BELFÖLD-KÜLFÖLD 2016. AUGUSZTUS 13., SZOMBAT Továbbra is kritikus pont az egyházak lajstromozása BUDAPEST A magyar kormány megpróbálta megváltoztatni az egyházügyi törvényt, de a két­harmados jogszabály elfogadá­sához az ellenzék nem járult hozzá - ezt közölte Kovács Zol­tán kormányszóvivő az ame­rikai külügy vallásszabadság helyzetéről készített jelentésé­re reagálva. Mindazonáltal ér­tékelte, hogy a jelentés kiemeli: Magyarországon vallásszabad­ság van. Az amerikai jelentésben az áll, hogy a magyar alaptörvény biztosítja a vallásszabadságot, beleértve a vallás megváltozta­tásának és gyakorlásának sza­badságát. Tiszteletben tartja az országban létező valamennyi vallási hagyományt. Gondosko­Az egyházügyi tör­vény „a társulási jogot is megsérti” dik az állam és az egyház szét­választásáról. Szerepel benne az is: az Alkotmánybíróság több határozatában is alkotmányelle­nesnek minősítette, vagy az Em­beri jogok európai egyezményé­vel ellentétesnek találta a val­lásról szóló törvény bizonyos cikkeit. Az Emberi Jogok Euró­pai Bírósága pedig 2014-es ha­tározatában kimondta, a tör­vény sérti a vallásszabadság ér­telmében fennálló társulási jo­got. Ennek ellenére nem von­ták vissza azt az intézkedést, amelyben törölték a több mint 350 magyarországi egyház ko­rábbi lajstromba vételét. Megjegyezték azt is: a mig­rációs válság miatt a muzul- mánellenesség nőtt hazánk­ban. Az antiszemitizmus ellen a kormány zéró toleranciát hir­detett, és átvette a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövet­ség soros elnöki tisztségét, em­lékeztet a jelentés. IV1W Üvöltözés a Quaestor felszámolói gyűlésén Elúszik a remény is? Elszabadultak az indulatok a pénteki Quaestor-gyűlé­sen, ahol a felszámolócég munkatársai tartottak volna tájékoztatót. Annyit azért sikerült megtudni, hogy a Quaestor Financial Hrurira károsultjai várhatóan már egy fillérhez sem jutnak a felszámolásból. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST Lökdösődés és üvöl­tözés közepette félbeszakadt a Lurdy Házban a Quaestor Hrurira felszámolói gyűlése, a felszámoló Vectigalis Zrt. képviselői végül távozni kény­szerültek a mintegy száz Qu­aestor-károsulttal teli terem­ből, tapasztalta a Népszabad­ság tudósítója. A gyűlés szer­vezői készültek a parázs hely­zetre, mivel három biztonsá­gi ember és három mentős is a helyszínre érkezett. A felfo­kozott hangulatot érzékelte­ti, hogy a Vectigalis képvise­lői testi épségüket féltve nem mertek névvel és arccal nyi­latkozni a médiának. Minden idők talán legna­gyobb értékű magyarországi pénzügyi botránya tavaly ta­vasszal pattant ki. A mintegy 32 ezer károsult összesen 150 milliárd forintját veszítette el, miután hamis kötvénykibocsá­tás is történt hatalmas érték­ben. A cég bedőlése végül a va­lós kötvénycsomag értékét is le­nullázta. A jogszabály hatmilliós ér­tékig szavatolta a befektetések értékét, ám vannak, akik en­nek a többszörösét elbukták. Elsősorban nem nagy pénzű családokra kell gondolni, vol­tak, akik minden megtakarítá­sukat, ingatlanra, továbbtanu­lásra gyűjtögetett forrásaikat itt tartották. Az indulatok azután szaba­dultak el, miután a Vectigalis képviselője arról tájékoztatta az egybegyűlteket, hogy a fel­számoló az adós Quaestor Hru­rira semmiféle iratanyagát nem kapta meg. Az egyik felszámo­ló újságírói kérdésre elmondta: az anyacég Quaestor Financial megtagadta a tájékoztatást. Ezt követően a Vectigalis a Főváro­si Főügyészséghez fordult, ám az ügyészség azt mondta a kije­lölt felszámolónak: a bíróságon vannak a kért iratok. A Vectiga­lis ezután a bírósághoz fordult, ám eddig nem kapott választ. A felszámolásra kijelölt 180 nap szeptember közepén jár le. Ha addig nem kapnak iratokat a Hruriráról, akkor a felszámoló nem tehet mást, el kell rendel­nie az egyszerűsített felszámo­lást. Ez annyit jelent, hogy a ká­rosultak igényeit nem tudják a cég vagyonából rendezni. A tüntetők közül Kálmán-Pi- kó István elmondta, az egysze­rűsített eljárás azt fogja jelente­ni, hogy az eddigi kártalanítá­son felül semmire sem számít­hatnak. A tömegben többen is elmondták, hogy a Quaestor­nál befektetett pénzüknek ke­vesebb, mint a felét kapták visz- sza. Egy fiatalembernek 18 mil­lió forintja ragadt benn, mind­össze hatmilliót kapott vissza. Mások is hasonló arányról szá­moltak be. A hangulat az eddig Quaes­tor-tüntetésekhez hasonlóan feszült volt. „Börtönbe!”, „Bitóra velük!” - kiabálták sokan. „Nem akarom magukat ál­tatni” - mondta a felszámoló arra utalva, hogy a károsultak nemigen látnak pénzt az eljá­rás végén. „Maffia” - skandálta a tömeg, belefojtva a szót a felszámolóba, aki végül az indulatokat látva kollégáival együtt biztonságis kísérettel távozott. A flashmob szónokai azt ki­fogásolták, hogy a felszámo­ló többek között azzal indokol­ja az egyszerűsített lezárást, hogy sem a rendőrségtől, sem az ügyészségtől semmiféle ira­tot nem kaptak a Quaestor va­gyonállományára vonatkozóan. A károsultak szerint viszont még a nyilvánosan elérhető cé­ges beszámolókból is kiderül, hogy a Hruriának csaknem 60 milliárdos követelése volt a cégcsoport másik tagjával, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-vel szemben. A Vectigalis- nak jogi eszközökkel kellene kikényszeríteni a dokumentu­mokat, illetve a pénzt, mondják a szószólók. Kétszázmilliárd forintos kártétel Tavaly márciusban robbant ki Magyarország történetének egyik legnagyobb pénzügyi bot­ránya, a Quaestor-ügy. A csalá­si ügyben 208 milliárd forint kár érte a Quaestortól kötvényt vásárló 32 ezer ügyfelet, és az összegből áprilisig 87 milliárd forintot térített meg a Beva. A veszteség nagyobb része, mintegy 150 milliárd forint na­gyon egyszerű módon keletke­zett: a cég fiktív, azaz hamis köt­vényeket értékesített. Ugyanak­kor 58 milliárd forintnyi valós kötvény árát is magával rántotta a csődöt jelentett cég. A törvény szerint a Beva ügyfe­lenként hatmillió forintig téríti meg a befektetők kárát. Külügy: nem tudni magyar sérültről THAIFÖLD/HUAHIN 27 regiszt­rált magyarról tud a Külügymi­nisztérium (KKM) Thaiföldön, eddig sem a helyi hatóságok­tól, sem a hozzátartozóktól nem kaptak bejelentést arról, hogy a robbantásos merényleteknek van-e magyar sérültje - közöl­te. A konzuli védelemre regiszt­ráltakat bangkoki nagykövetsé­günk felhívta. Akiket nem ér­tek el, újra megpróbálják elérni. Csütörtökön két robbantásos merényletet követtek el Huahin tengerparti üdülőben. Egy nő meghalt, húsznál többen meg­sebesültek, köztük külföldi tu­risták. Pénteken újabb robbanás volt a közelben, a merényletnek egy halálos áldozata és három sérültje van. Virágcserépbe rej­tett és mobiltelefonnal működés­be hozott bombák robbanhat­tak. Pénteken még a Huahintől 400 kilométerre délre lévő Surat Tani tartományban is robbantot­tak, egy nő itt is meghalt. Ezek a területek nem tartoznak a ma­gyar turisták kedvelt céljai kö­zött. MTI/MW Véradásra szólít fel a vöröskereszt BUDAPEST Nyáron 20-30 száza­lékkal kevesebben adnak vért, ezért véradásra hív a Magyar Vöröskereszt. Augusztus végéig 560 esemény közül lehet válasz­tani. Naponta 1800 véradót kel­lene toborozni ahhoz, hogy ren­delkezésre álljon a kórházi el­látáshoz szükséges vérmeny- nyiség. A pontos helyszínek és időpontok a http://veradas.hu/ adj-vert/veradasok weboldalon, vagy a Véradás-Vöröskereszt in­gyenesen letölthető mobil appli­kációval érhetőek el. MTI HIRDETÉS HIRDETÉS Egyre több földet vesznek az arabok BOSZNIA-HERCEGOVINA/SZARA- JEVÓ Arab cégek egyre több földet és ingatlant vásárolnak fel Bosznia-Hercegovinában. A hirtelen megnövekedett ke­resletre a rendőrség és a hír­szerzés is felfigyelt - közölte a helyi média pénteken. Az arab vásárlók nagyobb területeket vesznek - legalább 4000 négy­zetmétereseket - főleg a fővá­rostól nem messze fekvő Ha- dzici, Trnovo és Ilidza kirán­dulóhelyeken, de Szarajevóban is. Hadziciban kuvaitiak egész településrészeket, pihenő- és rekreációs központokat építet­tek már ki. A tömeges felvásár­lások miatt a hatóságok vizsgá­latot rendeltek el. Arab országok állampolgá­rai a boszniai törvények sze­rint nem vásárolhatnak lakó- ingatlant és földet az ország­ban. Helyettük Bosznia-Her­cegovinában bejegyzett kül­földi tulajdonú cégek teszik ezt meg, amelyek milliókkal rendelkeznek - mondta Slo­bodan Ujic, a boszniai idegen- rendészet igazgatója, hozzá­téve, hogy az ellenőrzések so­rán kiderült: ezeknek a cé­geknek a többsége pénzmo­sással foglalkozik. A 108 külföldi tulajdonú vállalatból 71 kuvaiti, 13 lí­biai, 10 szíriai és 2 katari ér­dekeltségű. Az elmúlt öt hó­napban tíz külföldi állam­polgárt utasítottak ki a bosz­niai hatóságok az országból. MTI/MW Szarajevó is kedvelt célpont

Next

/
Oldalképek
Tartalom