Somogyi Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-11 / 161. szám
2016. JÚLIUS 11., HÉTFŐ GAZDASÁG-BELFÖLD 'J A kis cégek alig tudják növelni ipari termelésüket Húzóerő a multiknál Dél-Alföld: reggel indul a roham a hűtőkért MAGYARORSZÁG Hétfőn a dél-alföldi, kedden az észak magyarországi régióban indulhat a roham a kedvezményes hűtőgépcserére. Az Otthon melege pályázaton előnyben vannak a nagycsaládosok és nyugdíjasok, elsőként ők adhatják be támogatási kérelmeiket elektronikus úton. Érdemes résen lenni, mert gyorsan elfogy a keret. A támogatás mértéke az új hűtő vagy fagyasztó árának 50 százaléka lehet. Azzal a kitétellel, hogy a támogatás összege A+ energiaosztályú készülék választásánál maximum 25 ezer, A++-nál 35 ezer, míg A+++-S nagygépnél legfeljebb 45 ezer forint. A nyugat-dunántúli régióban 18., a déliben 19. lesz a következő akció. MW Életbiztosítás, csakis etikusan BUDAPEST Előnyösek az ügyfeleknek a Nemzeti Bank által meghirdetett etikus életbiztosítás új ajánlásai. A nemzetközi tapasztalatok szerint az ügyféltájékoztatás és az átláthatóság javításának köszönhetően nő az ügyfelek tájékozottsága, jobban eligazodnak majd a biztosítótársaságok ajánlatai között, és jóval elégedettebbek lesznek a biztosítókkal is. Az MNB bevonta a Mabiszt az etikus életbiztosítási koncepció kialakításába. 2017. január 1-jén lépnek életbe az MNB befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításokról szóló ajánlásai. Az ajánlások kidolgozója, a 4Life Direct Kft. 2012-ben kezdte meg tevékenységét Magyar- országon, a Red Sands Biztosítócsoport függő ügynökeként Minél több formában, minél több fórumon informálja az ügyfeleket a választott termékről, így a vásárlásról meghozott döntés teljes körű tájékoztatás és pénzügyi mérlegelés eredményeként születhet meg. A cég az ügyfelek kényelme érdekében SMS-t is küld, és a komplett biztosítási csomagot elektronikus levélben és futárral is eljuttatja a címzetteknek. MW A nagyvállalatok ipari termelése dinamikusan nő, míg a kicsiké alig bővül. Az kiderült, hogy a magyar cégek növekedését nem a magas kamat hátráltatta, a gazdaságpolitikai bizonytalanság viszont visszafogja a termelés bővítését. Uornyák József kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Hiába dübörög a magyar ipar, a kisebb vállalatok ebből alig éreznek valamit. A tavalyi 7,5 százalékos termelésnövekedés ugyanis úgy jött ki, hogy az 50 főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató cégek termelése mindössze 1,7 százalékkal bővült - derült ki a KSH adataiból. A közepes vállalatoké (50-250 főt foglalkoztatók) 4,8 százalékkal, míg a nagyvállalatok 9,5 százalékkal tudták bővíteni termelésüket. Utóbbi nem is meglepő, hiszen a magyar ipart leginkább a multik, a nagy autógyárak húzzák, a kicsik azonban kevésbé tudnak bekapcsolódni a bővülésbe. „A nagyobb vállalatok már hosszú ideje gyorsabban nőnek, mint a nagyszámú mik- rocéget is magában foglaló kkv-k” - mondta a Világgazdaságnak Palócz Éva. A Ko- pint-Tárki vezérigazgatója kiemelte: míg a nagyvállalatok jellemzően külföldiek, addig a kkv-k hazai cégek, s ezek növekedési képességének és hajlandóságának korlátossága a magyar gazdaság egyik legnagyobb rejtélye és problémája. „Sokáig azt gondoltuk, hogy alulfinanszírozottak a magyar cégek - vagyis alapvetően pénzügyi korlátja van a növekedésnek -, de ez már nem igazán áll fent” - hangsúlyozta a kutató. Amíg tíz százalék feletti kamattal lehetett hitelt felvenni, addig azt gondoltuk, hogy ilyen magas kamatot nem is lehet kitermelni, most viszont 2-3 százalékon lehet hitelt felvenni, a jegybank növekedési hitelprogramjának kihasználtsága mégis elmarad a várakozásoktól. A növekedési különbségeket a kis- és nagyvállalatok között az is magyarázza, hogy a gazdasági növekedés az elmúlt években jellemzően exportorientált volt. Márpedig a magyar kkv-k az exportból nem igazán tudják kivenni a részüket - folytatta Palócz Éva. A kkv-k nem mindig rendelkeznek olyan termékekkel, amelyeket el tudnak adni a nemzetközi piacokon, de ha van is ilyen termékük, akkor sem beszélnek idegen nyelveket, és nem ismerik a nemzetközi piacokat. A nagyvállalatok súlya az ipari termelésen belül évek óta 70 százalék felett alakul - derül ki a KSH adataiból -, és egyre inkább növekszik. Tavaly már a kibocsátás 74 százalékát adták. A termeléssel összehasonlítva az ipari exportban a nagyvállalatok koncentrációja még erőteljesebb, a kivitel négyötödét a 250 főnél nagyobb létszámú vállalkozások adták, amelyek csaknem 10 százalékkal növelték külpiaci eladásaikat. „Nem ^magyar sajátosság, hogy a hazai cégek termelése lassabban nő, de kétségtelen, hogy a helyzet nálunk kiélezettebb, mint az EU átlagában” - mutatott rá Palócz Éva. Kiemelte, hogy a hazai cégeknek nem a keleti nyitás lenne a megoldás, hanem a környező piacokon kelléne megjelenniük. „A multiknak nincs szükségük arra, hogy a magyar kereskedőház Szingapúrba - vagy bárhova máshova - támogassa az exportjukat, a kis cégek pedig tömegével sosem fognak tudni a távol-keletre exportálni” - vélekedett. Az 50-249 fővel működő, közepes méretű cégek részesedése az exportból 15 százalék, az 5 és 49 fő közötti körbe tartozó vállalkozásoké 5,3 százalék volt tavaly. Palócz Éva szerint a gazdaságpolitikai bizonytalanság sem kedvez annak, hogy a kisebb magyar cégek nagyra nőjenek. Habár az iparban nem jellemző, hogy a kormány újraosztja a piacokat, vagy államosításokba kezdjen, az elmúlt évek tapasztalatai alapján a magyar cégek nem akarnak akkorává nőni, hogy láthatóvá váljanak a politika számára- hangsúlyozta a Kopint-Tárki vezére. A gazdaságpolitikával szembeni bizonytalanság tehát inkább arra ösztönzi a cégeket, hogy kicsik maradjanak, s ha pedig nőni kezdenek, akkor szétdarabolják a vállalatot- fejtette ki. Megjegyezte azonban azt is, hogy vállalatirányítási stratégia is meghúzódik e mögött: a kkv-kat vezető tulaj-- donosok ugyanis nem tudnak nagyvállalatot vezetni. Az ipari termelés létszám-kategóriánként (százalék, 2015) 8 9 18 L * «5 M Él A ■ 5-49 fő □ 50-249 fő B3 250 fő és a felett VG-grafika Forrás:KSH Fél év alatt 1,33 milliárd euró értékű befektetés jött BUDAPEST A tavalyi rekordév után idén az első fél évben is jelentősen nőtt a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) támogatásával Magyarországra érkező külföldi beruházások száma, a beruházások összértéke eléri 1,33 milliárd eurót - jelentette ki Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár. Most már inkább a munkaerő-hiányra kell választ találni, míg 2010 előtt a tömeges munkanélküliség okozott problémát. Ésik Róbert, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) elnöke kiemelte: az első fél évben 38, az egy évvel korábbinál 27 százalékkal több pozitív befektetési döntés született a támogatásukkal, amelyek nyomán 8529 új munkahely jön létre a következő években. Hat új befektető választotta az országot, 32 esetben újrabefektetési döntés született - a vállalatok nagy része kedvező helyszínnek találta Magyarországot. A legtöbb, 8 projekt az Egyesült Államokból érkezett, az volt az első év, amikor Németország a második helyre került 7 projekttel. Továbbra is járműipar dominál, 15 projektet ebben a szektorban valósítanak meg a 38-ból, valamint a munkahelyek számában és a befektetett tőke nagyságában is az első. Az az élelmiszer- ipar a második; az exportnál itt minél magasabb feldolgozottságra kell törekedni. A második fél évben 169 vállalattal tárgyalnak, csaknem 5 milliárd eurónyi működőtőke jöhetne Magyarországra. Meg kell jegyezzük, mértékadó közgazdász elemzők szerint aggályos, hogy a beruházásoknál már jóideje meglehetősen alacsony a meghatározó külföldi működőtőke aránya a magyar gazdaságban. MW Tudta-e? A HIPA az egyedi kormány- döntéseken alapuló támogatási rendszer kezelő szerve, amely évi 10-13 milliárd forint befektetési célelőirányzattal gazdálkodik. Az első fél évben 25 olyan projekt volt a 38-ból. amit egyedi kormánydöntéssel támogatnak, az átlagos támogatási arány 16 százalék volt. A kalákázóknak maguknak kellene vállalniuk a felelősséget - Kikalkulálta a díjakat az EVOSZ Kötelező biztosítás drágíthatja az építést MAGYARORSZÁG Szeptembertől várhatóan az építészeknek és a kivitelezőknek is kötelező felelősségbiztosítást kell majd kötniük a 300 négyzetméter alatti lakóépületek építésénél. Az építési törvény júniusi módosítása előírja a kormánynak, hogy dolgozza ki ennek a szabályozását, és már el is kezdődött a jogalkotási munka. A háttérben az áll, hogy a 300 négyzetméter alatti lakóingatlanok körében januártól nem kell építési engedélyt kérni, csak bejelentési kötelezettséget kell teljesíteni. Mivel ezzel az építésügyi hatóságot lényegében kivonták a rendszerből, az egyszerű bejelentés beveAz Évosz szabaddá tenné a biztosítóválasztást zetése jelentősen átrendezi az építéssel kapcsolatos felelősségi rendszert, és megnöveli az építészeti műszaki tervező és a kivitelező felelősségét. Éppen ezért az említett törvénymódosítás szerint „a szakmai garanciák megtartása, a tervezői-kivitelezői felelősség érvényesülése érdekében” kormályrendeletben kell előírni a kötelező felelősségbiztosítást. „Egy Nyugat-Európában már régóta természetesnek számító intézményről van szó, amelynek hasznosságában senki sem kételkedik - mondta a Világgazdaságnak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke, aki azért arra számít, lesznek feszültségek a bevezetésnél, mivel a piacon a hazai mikro- és kisvállalkozásoknak a projektek 60 százalékánál még írásos szerződésük sincs. Koji László szerint kérdéses, hogy a csupán 3-4 százalékos jövedelmezőséget elérő építési vállalkozások be tudják-e építeni áraikba a kötelező biztosítás díját, amely egy 100 milliós ingatlannál havi 50 ezer forint körül alakulhat. Az ÉVOSZ szakértői véleményt készített, amelyben többek között azt javasolja, hogy a tervező és a kivitelező külön-külön rendelkezzen felelősségbiztosítással, mivel mindketten csak a saját tevékenységi körükben tudnak felelősséget vállalni, és eltérő időben is lépnek be a lakóingatlan megvalósítási folyamatába. A szervezet szerint a kivitelezői körben a fővállalkozó (generálkivitelező) számára legyen kötelező a felelősségbiztosítás. Ott, ahol házilagos („kalákás”) kivitelezést választ a tulajdonos, a felelősséget is neki kelljen vállalnia, illetve ő gondoskodjon a harmadik fél részére okozott károk rendezéséről. Azt is szeretnék elérni, hogy projektbiztosítással vagy éves kereten belül egyaránt lehetséges legyen és szabad legyen a biztosítóválasztás. M. E.
