Somogyi Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-11 / 161. szám
g KÖZÉLET - BELFÖLD 2016. JÚLIUS 11., HÉTFŐ Törzskarton: mindenről tudnia kell a háziorvosnak Lakhatási szegénység: még a csők sem segített Jobban jár a tehetős Párbeszédet sürgetnek egy jobb lakáspolitika kialakításáért „Egy-egy jó intézkedéssel sa hozzátette: lenne a közpon- gyors változásokat lehetne el- ti költségvetésben megfelelő érni” - fogalmazott Ától Do- forrás, csak át kellene struk- rottya. A szervezet munkatár- turálni a kiadási tételeket. A múlt évben 161 milliárd forintot tettek ki a lakhatással összefüggő költségvetési kiadások. A lakástámogatások tételen belül a legjelentősebb részösszeg a lakástakarékok támogatására ment (47 milliárd Ft). Ezt döntően a jobb anyagi helyzetben lévők tudják igénybe venni. Több mint 40 milliárd forint lakáshitel-támogatással a hitelképes háztartások lakászerzé- sét támogatja az állam. Emellett a devizahitelesek árfolyamrögzítéséhez kapcsolódó állami támogatás mintegy 10 milliárdot vett igénybe. Ez is a jobb flzetőképességűeknek tudott támogatást nyújtani. A csok-kérelmekre és az új rendszer beindítására 9,9 milliárdot költött az állam. Összesen tehát 107,4 milliárd forintot, az összes központi lakhatási kiadás több mint kétharmadát szánta olyan támogatásokra, amelyeket döntően a jobb anyagi helyzetűek tudtak igénybe venni. Ráadásul ezek legnagyobbrészt az ingatlan-tulajdonszerzést ösztönzik. 53,6 milliárdot költött az állam olyan lakhatási támogatásokra, amelyeknél a szociális szempont játszik jelentős szerepet. A Elabitat tanulmánya sze: rint a 2015-ös intézkedések az érezhető lakáspolitikai akarat ellenére számos család helyzetén inkább rontottak. A központi lakásfenntartási támogatás és adósságkezelési szolgáltatás kivezetése, a települési támogatások bevezetése az előnyökből sokat megszüntetett. Kováts Bence, a szervezet munkatársa kiemelte, a legszegényebbek jártak rosszabbul a normatív lakásfenntartási támogatás tavalyi megszüntetésével. Gúzsba köt a magántulajdon, több bérlakás kellen BUDAPEST Szeptembertől új típusú törzskartont vezetnek be a háziorvosi és a házi gyermekorvosi körzetekben, abból a célból, hogy átfogó képet adjon a magyarok egészségi állapotáról a kormányzatnak. A rendelettervezet szerint a kérdéssor nem csak a fizikai állapotra vonatkozik, a lelkiállapotot és a társadalmi-gazdasági státust érintő kérdések is szerepelnek benne. De felméri majd alkoholfogyasztási, táplálkozási és dohányzási szokásaiinkat is, ahogy a családi kortörténet is része lesz. Mikor és milyen krónikus betegségek fordultak elő a családban, volt-e valakinek daganatos megbetegedése, és ha igen, hány éves korban, illetve hogy allergiát, cukorbetegséget vagy magas vérnyomást diagnosztizáltak-e? - sorjáznak a kérdések. Az ezekre való hajlam ugyanis öröklődhet. A törzskarton külön rákérdez az apa, anya, testvér, gyermek és unokatestvér betegségeire is, hogy ezzel is segítse a páciensnél a rizikó megállapítását - mondta el a Magyar Nemzetnek Pó- ta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. Az újabb rendelettervezet szerint a háziorvosi praxisok megkapják a korábban ígért mégiscsak tízmilliárd forintos támogatást, amit júliustól kezdenek kifizetni, januárig visz- szamenőleg, ami havonta körülbelül plusz 130 ezer forintot jelent. De az továbbra sem tisztázott, hogy a törzskartonok munkaigényes kitöltése feltétele-e a praxisoknak szánt teljes összeg kifizetésének. MW Miért jár pluszpénz? Póta György úgy tudja, ha egy orvos havonta legalább a betegei két százalékánál új törzskartont tölt ki, az 50 ezer forint pluszt jelent neki, míg egy százaléknál az összeg feleződik, fél százaléknál pedig 12 500 forintra csökken. „Arról lehetne tárgyalni, milyen díjazáshoz kapcsolják a törzskarton kitöltését. ám azt nem szabad ösz- szevonni a már kialkudott tíz- milliárdos támogatással, annak csak rossz üzenete lehet", mondta Póta doktor. A különféle lakhatási intézkedések vagy nem voltak megfelelőek, vagy csak keveseknek és részlegesen adtak segítséget, de a legtöbb esetben inkább rontottak a helyzeten. Igaz ez a csokra is, állapította meg a Habitat for Humanity lakhatási szegénység/2015 jelentése. Balassa Tamás tamas.balassa@mediaworks.hu BUDAPEST Magyarországon ma milliókat érintenek súlyos lakhatási problémák, 30 ezer gyermek hajléktalanként, négymillió ember túlzsúfoltan él, 140 ezren jelzáloghitelüket, több százezer család a rezsiköltségét nem tudja fizetni.,'Háromszázezren leromlott állapotú, elszigetelt településrészeken, szegénytelepeken élnek, ebben a számban a világtól elzárt, halmozottan hátrányos falvak népessége nincs benne. Két- és félmillió embernek, közte a gyerekek csaknem harmadának (500 ezer gyermek) penészes, nedves az otthona, több mint 90 ezren nőnek föl fürdőszoba, wc nélkül - súlyos adatok sorjáznak a Habitat for Humanity friss jelentésében. Koltai Luca, a szervezet megbízott igazgatója kiemelte:' konstruktív párbeszédet szeretnének elindítani a lakáspolitikában. A 70 országban működő, a tisztes lakhatásért tenni akaró, koráhban Magyarországon is házakat építő Habitat for Humanity ötödik éve von mérleget. „Azt gondoljuk, Magyarországon a lakhatási intézkedések ellenére sajnos romlik a helyzet” - fogalmazott kérdésünkre Kőszeghy Lea, a kiadvány szerkesztője. „Csökken a bérlakások aránya, a megfizet- hetőség támogatási rendszerében pedig olyan elmozdulás történt, ami nehezebb helyzetbe hozott sok háztartást. Azt látjuk, a források évek, évtizedek óta inkább a magasabb státuszúak felé gravitálnak, és hagyományosan elhanyagolt terület a bérlakásszektornak a fejlesztése. Nagyon régi problémákat cipel tehát magával a szakpolitika. Magyarországon továbbra sincs mennyiségi lakáshiány, ugyanakkor súlyos minőségi, strukturális problémák tapasztalhatók. A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. Az emberek kötve vannak a tulajdonukhoz, amelyet nem tudnak saját forrásból felújítani és esetleg hitelt sem kapnak. A bérlakásszektor részesedése 8 százalék, az EU-átlag 30, eloszlása területileg egyenlőtlen. A háztartások többségének a lakásvásárlás a lakhatáshoz való hozzáférés egyetlen lehetséges módja. A 2014-ben kezdődött áremelkedés csökkenti az alacsony jövedelmű háztartások esélyeit a tulajdonhoz jutáshoz. „Továbbra is sok ilyen család kényszerül arra az árak miatt, hogy gazdaságilag fejletlen területeken vegyen lakást vagy házat, ahol ráadásul munka sincs” - mondta Kőszeghy Lea, a kiadvány szerkesztője. Gátolva ezzel a munkaerő mobilitását is. Jövőre még nem rövidül az iskolai nyári szünet BUDAPEST Az iskolai szünetek kérdését a 2018-ban hatályba lépő Nemzeti Alaptanterv határozza majd meg, a nyári szünet jövőre még nem rövidül, de 2019-ben már lehet. Az új NAT része lesz majd a lexikális tananyag csökkentése is - derült ki Palkovics László államtitkár Magyar Időknek adott interjújából. A tanárok kötelező minimális heti óraszámának csökkentéséről még hosz- szú egyeztetés várható, és egyáltalán nem biztos, hogy az a szakszervezetek által kért 22 óra lesz a megállapodás. Az iskolában töltendő 32 óra viszont nem kötelezően az iskolában lesz eltöltendő, hanem az igazgató döntheti el, hol dolgozza le a tanórán túli idejét a tanár. A jövőben létrejön egy minden érdekeltnek helyet biztosító testület, hasonló a Közoktatás-politikai Tanácshoz. A tankerületi központok januártól működnek, de vezetőiket már szeptember 1-től kinevezik. Az ősztől induló szakgimnáziumi rendszer kerettantervei is hamarosan elkészülnek. MW Bojkottálja az MSZP is a kvótavoksot KESZTHELY Több más ellenzéki pártot követve az MSZP sem vesz részt az október 2-ra kiírt népszavazáson. Molnár Gyula pártelnök Keszthelyen elmondta, helyette megtartják az első Szabad Európa-napot, mert „mi Európában akarunk maradni”, és „ mert a szüléink, nagyszü- leink titokban hallgatták a Szabad Európa Rádiót”, és akkoriban arról az Európáról álmodtak, amit az a rádió képviselt. Úgy vélte: az október 2-ai véleménynyilvánító népszavazásnak „nincs jogi következménye”, a tárgya valójában nem létezik, és nem szól másról, mint egy „buta üzenet Brüsszelnek”. „A bojkott a legrosszabb magatartás” - ezt még korábban nyilatkozta a referendum kapcsán Fodor Gábor, a liberálisok (MLP) elnöke, fenntartva, hogy a kormány népszavazási kérdése „hamis és manipulativ”. MW Némi javulás ellenére még mindig majdnem egymillió ember csúszik heteket a közműszámlákkal Hatott a rezsicsökkentés, de több a tartozás MAGYARORSZÁG Csökkent azoknak a fogyasztóknak a száma,, akik több mint 30 napja tartoznak valamelyik energiaszolgáltatónak - állította Fónagy János egy parlamenti írásbeli válaszban. Az NEM államtitkára az Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adataira hivatkozva azt írta, 2016 áprilisában 986 ezer embernek volt 30 napon túli tartozása, míg egy éve 1 millió 52 ezer fogyasztó volt ilyen helyzetben. A kormányzati álláspont szerint a javulás a rezsicsökkentésnek köszönhető, hiszen 2012 májusában, a rezsiharc előtt még 1,5 millió felett volt az egy hónapon túl tartozók száma. Közelebbről szemügyre véve viszont korántsem ilyen derűs a kép. Tavaly óta ugyan 66 ezerrel kevesebb a tartozó, de az összesítésből 2015 decembere óta hiányoznak az Elmű és az ÉMÁSZ felhalmozott hátralékai. A két cég visszaadta az egyetemes szolgáltatói engedélyét, és a fogyasztókat átvevő Elmű-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.-re a hátralékokat nem ruházták át. Az Elmű-ÉMÁSZ Zrt. körülbelül 2 millió fogyasztót lát el, ugyanazokat, akiknek korábban két külön szervezetként szolgáltattak energiát. Az új cégnél új lappal indultak a fogyasztók, de persze a korábbi tartozásokat majd érvényesíti az Elmű és az ÉMÁSZ. Az elfogyasztott energia árát, ha csak teheti, behajtja a cég, bár vannak nehezen behajtható, régi tartozások is, például elhunyt fogyasztóké vagy azoké, akik külföldön vannak, és nem akarnak fizetni. Boros Norbert, az Elmű-ÉMÁSZ kommunikációs igazgatója szerint az energiafogyasztók hátralékai ösz- szességében csökkentek a rezsicsökkentés miatt, hiszen az alacsonyabb árakkal kevesebb tartozás halmozódik fel, amelyet az elmaradók könnyebben és nagyobb eséllyel kifizetnek. A kifizetetlen számlák alapján azonban a lakosság kiegyenlítetlen rezsitartozása tavaly óta nemigen lett kevesebb. Az összesen 9,5 millió áram-, gáz- és távhőfogyasztó 1 millió 739 ezer kifizetetlen számlát halmozott fel a MEKH 2016. áprilisi adatai szerint. Tavaly nyár végén még 1,7 millió kifizetetlen tartozást tartott nyilván a MEKH. A hátralékállomány is nőtt pár milliárddal. A tavaly nyári 77,6 milliárd forint után idén áprilisban 79,8 milliárd volt az összes tartozás. A kifizetetlen tartozások számából nem lehet az adósok számára következtetni. Ez azért nagyobb szám, mert egy adós sok esetben több kifizetetlen számlával is bajlódik. A friss adatok azt mutatják, hogy szám szerint áramtartozásból van a legtöbb, több mint 1 millió, emellett több mint félmillió földgázszámlával maradtak adósok a fogyasztók. Fontos megjegyezni, az 1,7 millió tartozásból mintegy 777 ezer egy hónapon belüli tartozás. Ebben sok olyan fogyasztó szerepel, aki egyébként fizeti a számláit, csak kicsúszott a fizetési határidőből, és olyanok is, akiknél még nem járt le a határidő, de a kibocsátott számla miatt már kinnlevőségként tartják nyilván az összeget. M. L. Hátralékok összege 2016 áprilisában (milliárd forint) . j 1-30 nap 31-90 nap 91-180 nap 181-360 nap 361 napon túl Összesen 25,82 12,3 4,78 4,16 32,73 79,78 Forrás: MEKH Kifizetetlen tartozások száma 2016. áprilisában 1-30 nap 31-90 nap 91-180 nap 181-360 nap 361 napon túl Összesen Villamosenergia 425 247 177 703 100147 164-275 180 461 1024 711 Földgáz 270 670 154 247 32361 26394 51335 535 007 Távhő 80960 25 420 12 611 14973 46075 180039 Összesen 776 877 357 370 145119 205642 ■ 277 871 1739 757 Forrás: MEKH
