Somogyi Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-10 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 25. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2016. JÚLIUS 10., VASÁRNAP Kevés az orvos, kevés a mérnök, de szakácsból, pincérből és takarítóból is nagy a hiány Magyarországon. Nem versenyképes a hazai bérszínvonal // BRUTÁLIS MUNKAERŐHIÁNY Hiányszakmák magyarországi átlagfizetései DIPLOMÁS ÁPOLÓ 199 EZER FT/H SZAKÁCS 178 EZER FT U INFORMATIKUS 364 EZER FT KÖNYVELŐ 219 EZER FT J I ORVOS 249 EZER FT fi HENTES 165 EZER FT Utoljára a 2008-as nagy gazdasági válság kitörése előtt volt olyan sok betöltetlen álláshely Magyarországon, mint amennyi most. Ráadásul már nem csak a szakképzett munkaerőből van hiány, az egyszerű, szak- képesítést nem igénylő üres álláshelyből is egyre több a betöltetlen. Fábos Erika MUNKAERŐ Az idei első negyedévben több mint a duplájára nőtt a regisztrált betöltetlen állások száma a versenyszférában. Míg 2010-ben a szakemberhiánnyal küzdő munkáltatók aránya 25 százalék volt, ez idén az első félév adatai alapján már 47 százalék. Idén az első három hónapban a Vállalatok 36 ezer munkavállalót szerettek volna felvenni, de nem sikerült megfelelő jelentkezőket találniuk - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Ugyanebben az időszakban több mint 14,5 ezer állás maradt betöltetlen a költségvetési szektorban, így a munkaerőpiacról összesen több mint 50 ezer hiányzott. Míg 2012 első negyedévében még csak 16 ezer munkavállalót toboroztak sikertelenül a cégek, az idén ugyanebben az időszakban már 20 ezerrel többet. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szerint a probléma már a vállalkozások és a hazai gazdaság versenyképességét is súlyosan veszélyezteti. Csak informatikusból 22 ezer hiányzik Abszolút értéken a feldolgozó- iparban a legnagyobb a baj, innen 15 ezer dolgozó hiányzik, ami a versenyszféra betöltetlen álláshelyeinek 46 százalékát jelenti. A munkaerőhiány kétszer akkora, mint négy éve volt. A valós munkaerőhiány ráadásul nagyobb lehet még annál is, mint amit ezek a számok mutatnak. Ennek az az oka, hogy a cégek leginkább az egyszerű fizikai és betanított munkát igénylő állásokat jelentik be a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnak, valamint azokat, amelyekkel kapcsolatban valamilyen állami támogatást remélnek. Az ágazatok közül az informatikai és kommunikációs szektorban a legrosszabb a helyzet, az ágazatban összesen 22 ezerre rúg a betöltetlen álláshelyek száma. A szolgáltatások területén sem sokkal jobb a helyzet. Az idegenforgalomban és a vendéglátás területén is napi gondokat okoz a munkaerőhiány. A diplomás állások között az orvosokon kívül mérnökök hiányoznak legtöbben. A szakképzett területeken pedig alig van olyan, ahol ne küzdenének a problémával: takarítót, bolti eladót, szakácsot, hentest, péket, varrónőt és sofőröket is alig találnak a cégek, hiába növekedtek a bérek az elmúlt éveknél nagyobb mértékben, a Balatonnál például a külföldi bérekért sem találnak szakácsot és felszolgálót. Csökken a lakosság, nagy az elvándorlás A munkaerőhiányt főleg a magyar munkaképes korú népesség folyamatos csökkenése súlyosbítja, és az elmúlt években megnövekedett elvándorlás is gyorsítja, a jobb fizetés reményében egyre többen mennek külföldre dolgozni. Ráadásul a gazdaság elmúlt években megindult bővülése új munkaerőszükségletet támaszt. Ugyanakkor egyre kevesebb új belépő van a munkaerőpiacra: míg 15 évvel ezelőtt közel 189 ezer 24 éves fiatal lépett be a munkaerőpiacra, a számuk 2015-re már a 128 ezret sem érte el a KSH adatai szerint. „A helyzet kritikusságát jól mutatja, hogy a Flexibility® Work elemzésünk szerint 2030-ra hazánk öreg társadalommá válik, vagyis minden ötödik lakos be fogja tölteni a 65. életévét” - mondta el Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója. A munkaerőhiány olyan mértékű, hogy mára szinte eltűntek a korábbi markáns regionális különbségek. Mivel a legtöbb álláshely Pest megyében van, a munkaerőhiány is itt, valamint az ország nyugati részén a legnagyobb, de már azokban a megyékben is hasonló a helyzet, ahol korábban éppen a munkanélküliség volt megfigyelhető. A hiányszakmákban mind a hét régióban vannak betöltetlen állások. Hiába a hiány, az 55 év felettiek nem kellenek A munkáltatók legfőképpen mégis a képzett, tapasztalattal rendelkező rétegre tartanak igényt. A friss diplomások és az idősek aktivizálása megHavi bruttó átlagfizetés 2015 2016 Növekedés Kamionsofőr 240 000 280000 17% Informatika 390000 420000 8% Vendéglátóipar 154000 165000 7% Éprtőipar/lngatlan 245000 270000 10% Gyógyszeripar 350000 390000 11% Autóipar 245000 270000 10% Gyártás, termelés 220000 255000 16% Forrás: fizetesek.hu Országos bruttó átlagbér 2014 2015 2015 2015 IL FÉLÉV I. FÉLÉV II. FÉLÉV I. FÉLÉV oldást jelenthetne, a Randstad Workmonitor legfrissebb kutatása alapján azonban a magyarok borúlátók. Mindössze a megkérdezettek fele bízik abban, hogy a következő öt évben nőhetnek a fiatalok elhelyezkedési esélyei, és csupán minden negyedik válaszadó számít az idősebbek foglalkoztatásának javulására. „Ezzel sajnos világszinten a legpesszimistább országok között vagyunk, ami nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy az említett korosztályok bevonzására irányuló céges programok tekintetében is le vagyunk maradva” - mondta Baja Sándor. A megkérdezett magyar dolgozók 60 százaléka mondta, hogy a munkahelyén gondoskodnak a friss diplomások bevonását célzó programokról, és mindössze fele annyian számoltak be az 55 év felettiek foglalkoztatása érdekében életre hívott kezdeményezésről. „Korábbi kutatásunkból kiderült, hogy a magyarok többsége úgy véli, az 55 évnél idősebb kollégák is ugyanolyan hatékonyan tudják végezni a munkájukat, mint a fiatalok, és betegszabadságot sem vesznek ki gyakrabban, mint a 35 év alatti munkatársak” - mondta Baja Sándor. - „Ráadásul a 45- 65 éveseknek a legmagasabb a túlórázási hajlandósága, hiszen nekik önmaguk mellett családjukról és a nyugdíjas éveikről is gondoskodniuk kell.” A legnagyobb problémát ebben fa korosztályban a friss tudás elsajátítása okozza. A megkérdezettek kétharmada egyetért abban, hogy az 55 év felettieknek már nehezükre esik új ismereteket szerezni, ami befolyásolhatja a munkavégzésüket is. Különösen igaz ez azokon a területeken, amelyekre a digitalizáció térnyerése nagy hatást gyakorol. „Ahhoz, hogy ez a korcsoport is hatékonyan dolgozhasson, továbbképzésekre van szükség, amelyekkel az eredményesség javítása mellett a vállalat általános megítélése is pozitívan befolyásolható.” Az itthon maradóknak 18 százaléka diplomás A társadalom elöregedése mellett a migrációs mérleg felborulása is feszültséget okoz a hazai munkaerőpiacon. „A külföldön karriert építő magyarok többsége jól képzett, diplomás szakember: 25 százalékuk 30 év alatti, 63 százalékuk még nincs 40 éves, 32 százalékuk diplomás, míg az itthon maradóknak csupán 18 százaléka rendelkezik valamilyen diplomával” - mondta Baja Sándor. Többek között ez vezet ahhoz, hogy az itthon elhelyezkedni vágyók tudása nem felel meg a cégek elvárásainak. A Randstad Workmonitor kutatásban részt vevők közül minden hetedik megkérdezett úgy látja, hogy ez komoly problémát jelent a vállalatánál, és tízből hatan számoltak be arról, hogy a munkáltatójuk elsődleges feladatának tekinti a szakadék csökkentését. Európában mélyponton a munkanélküliség Az áprilisi 8,7 százalék után májusban 2009 márciusa óta nem látott „mélypontra”, 8,6 százalékra csökkent a munkanélküliség az Európai Unióban - jelentette pénteken az Eurostat. A legalacsonyabb, 4 százalékos munkanélküliséget májusban is Csehországban mérték, majd Málta (4,1 százalék) és Németország (4,2 százalék) következik. A ráta Görögországban (24,1 százalék) és Spanyolországban (19,8 százalék) volt a legmagasabb, de - miként a tagállamok túlnyomó többségében - ezekben az országokban is csökkent 2015 májusához képest. Magyarországon az Eurostat szerint 5,5 százalékos volt a munkanélküliség, ami az unióban az 5. legjobb. A gondot az okozza, hogy munkanélküliek között, a jelentős többséget a nehezen foglalkoztatható, képzetlen munkaerő jelenti. Körülbelül 42százalé- kuk az általános iskolát járta ki, 28 százalékuk szakiskolát végzett, ám érettségivel nem rendelkezik. Nagyjából egynegyedüknek érettségi a legmagasabb végzettsége, és csak 6 százalék körül van a diplomások aránya. 250 ezer vendégmunkás kell Magyarországra? A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szerint a demográfiai trendek eredményeként a munkaerőhiánnyal a következő években elkerülhetetlenül számolni kell. Reális célként ennek mérséklését, a trendek megállítását, lassú megfordítását lehet kitűzni. Az átmeneti időben pedig minden lehetséges módon kezelni kell a munkaerőhiányt annak érdekében, hogy az elmúlt években elindult gazdasági növekedés folytatódhasson, a gazdaság működőképes maradjon. Ehhez lehetséges eszközként szerintük kormányzati program szükséges a kulturálisan beilleszthető, szakképzett munkaerő bevonására - példájuk alapján Lengyelországban 1 millió ukrán dolgozik, ez népességarányosan idehaza 250 ezer munkavállalónak felelne meg. Az MGYOSZ szerint a bérszínvonal, a reálbérek differenciált emelése is fontos, de szükségesnek tartanák a munkáltatói terhek csökkentését annak érdekében, hogy a rosszabb helyzetben lévő vállalkozások is képesek legyenek a béremelésre. Javaslatuk szerint segíthetne a közmunkaprogramban foglalkoztatottak egy részének átsegítése a versenyszférába, valamint a belföldi mobilitás élénkítése, közlekedési és lakhatási támogatások, juttatások növelése révén is lehetne már rövid távon eredményeket elérni.
