Somogyi Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-05 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 20. szám

2016. JÚNIUS 5., VASÁRNAP t SZTORI g Aki három országból, három nap alatt megfordul, az akár bajnok is lehet Stoppolás: több mint közlekedés egy jó bulit, aztán tömegmozgalom lett belőle Két fiatalember szerint a stoppolás életérzés és hatalmas kaland, ezért tavaly úgy döntöttek, másoknak is megmutatják. Azóta abba sem bírják hagyni, olyan nagy az ér­deklődés, úgyhogy vigyázz, kész, rajt!, és indul a máso­dik stoppos verseny! méteres távokat tett meg, aztán autóstoppal be­járta egész Európát. Legmesz- szebbre Norvégiába és Angliá­ba jutott el eddig egyedül, élmé­nyeit pedig blogon és könyvben is megörökítette. A tavalyi ver­seny óta sem lustálkodtak, Péter Hollandiába, Adrián pedig Finn­országba jutott el a legmesszebb­re stoppolva az elmúlt évben. Az idei versenyt július máso­dik hétvégéjén rendezik, és mi­vel tapasztalták, hogy mennyire vagány csapatok indultak tavaly, a versenyszabályokon is ebben a szellemben változtattak. Há- ( rom napig kell majd úton lenni és kétfős csapatokat várnak. A rajt és a cél Budapes­ten lesz, és ott sorsolják majd ki, melyik csapat melyik irány­ba indulhat. Az út során lesznek kötelező pontok, amiket érinte­ni kell, és nemcsak a sofőrökkel, de egy-egy településen az ott la­kó civilekkel is együtt kell mű­ködni a jobb helyezésért. Nem az nyer tehát, aki a legmesszebbre stoppol a céltól vagy a leggyor­sabban ér vissza. Ennél kreatí­vabbnak kell lenni, és taktikáz­ni sem árt. Ráadásul Lengyelor­szágban, Montenegróban és Né­metországban is lesznek idén v pontszerző helyek. Fábos Erika A következő stoppverseny júliusban lesz MAGYARORSZÁG Kovács Péter és Bors Adrián akartak egy jó nyári bulit, ezért tavaly megrendezték az első magyar stoppos bajnok­ságot. Akkora sikere lett, hogy több mint negyven csapat szelte a hazai utakat egy hétvégén ke­resztül. így hát kellett szervezni egy őszi fordulót is, mert olyan nagy volt az érdeklődés. „Pedig a stoppolás egyre in­kább kezd kikopni a divatból - mondta Kovács Péter. - Teleko- csik, okostelefonos alkalmazá­sok váltották ki ezt a közösségi élményt. Mivel kevesebb a stop­pos, a sofőrök sem figyelnek annyira, bizalmatlanabbak is, egyre nehezebb fuvart találni. Én a csóróság miatt kezd­tem el, és igaz, ma már meg tud­nám fizetni a vonat- vagy busz­jegyet, mégis többet stoppolok, mint diákkoromban, mert így minden utazás egy találkozás és egy jó kaland is. A verseny ötle­te akkor jött, amikor az Őrség­ből felértem másfél óra alatt Bu­dapestre. El sem hittem, hogy ilyen gyorsan sikerült, és ak­kor eszembe jutott, lehetne eb­ből versenyt is csinálni, mek­kora buli lenne. Adrián, akivel sokat stoppolunk együtt, gyor­san megértette a lé­nyeget, nekiláttunk, megcsináltuk a HungaroHitch ol­dalt. Azt hittük, »egynyári kaland« lesz, de olyan mozgalom lett ab­ból a közösségből, akik tavaly in­dultak, hogy elhatároztuk, amíg van benne szufla, csináljuk.” A két szervező, Kovács Péter és Bors Adrián középiskolásként állt ki légelőször stoppolni az út szélére. Péter a hétvégi kék tú­rákat igyekezett azzal olcsóbbá tenni, hogy mondjuk nem kel­lett közlekedésre pénzt költenie alföldiként a hegyekbe való uta­zásra. Amikor már idehaza na­gyon belejött, Varsót is megjár­ta stoppal. „Két nap alatt értem oda, de nem siettem, útközben megnéz­tem Krakkót is - mesélte Ko­vács Péter. - A legnagyobb érzés az volt, hogy alig tudtam kom­munikálni a sofőrökkel, és való­ban átélhettem, az úton levés él­ményét, hogy minden elvárás és szándék nélkül segít valaki.” Adrián még profibb. Ő több mint tíz éve folyamatosan stop­pol, először csak pár száz kilo­Kovács Peter es Bors Adrian eloszor akartak Stoppos kézikönyv A RUHA TESZI A STOPPOST! Az autósnak néhány másod­perce van arra, hogy eldöntse, megáll-e. A ruha, a kinézet a legnagyobb támpont. Viselj világos ruhát, ne öltözz extrémen! KETTEN EZ IS JOBB! Biztonságosabb és szórakozta­tóbb, ha nem vagy egyedül. JÓL NÉZD MEG, HOVA ÁLLSZ KI! Csak olyan helyen állj ki, ahol a kocsik 50-60-nál nem mennek többel és van lehetőség 50 méteren belül félreállniuk. MINDIG NÉZD MEG, KIHEZ SZÁLLSZ BE! Mindig érdeklődj a sofőrtől, merre megy, így van egy mene- külőút, ha nem tűnik bizalom- gerjesztőnek, hagyd ki. HA VESZÉLYBEN ÉRZED MAGAD, AZONNAL SZÁLÚ KI! Ha úgy látod, a sofőr agresszív, részeg, veszélyesen vagy túl gyorsan hajt, menekülj tőle! LEGYEN NÁLAD VÉSZKESZPÉNZ! Jól jöhet egy városi buszjárat vagy az utolsó busz elcsípésé- hez egy nappal is alig forgal­mas úton. ÉJJEL NINCS ÉRTELME Balesetveszélyes és alig van esé­lye, hiszen a forgalom is kisebb. LEGYÉL JÓ FEJ! Mindig úgy viselkedj, kommu­nikálj, hogy az autósnak legközelebb is legyen kedve stoppost felvenni. A Budaörsi Mentőállomás és a magyar légimentők csapata ból egy Angliában kifejlesztett szimulációs oktatási módszerrel készülnek a mentési helyzetek­re. Ezzel elérték, hogy igazán ki­élezett helyzetekben is a legmo­dernebb technikákat képesek nagy biztonsággal alkalmazni. A hét bázisról egy évben 2500- 3000 bevetést telje­sítenek, és csak az időjárás képes őket megállítani. Akkor nem tudnak felszáll­ni, ha havazás, nagy köd vagy vihar nehezíti a pilóta dolgát. „Azok, akik nap mint nap éle­teket mentenek és mentőznek, mindannyian nagyon elhiva­tott emberek - mondta Jászkuti Ákos. - Én többségében a szege­di mentőállomáson dolgozom, és havonta nyolc nap teljesítek szol­gálatot a levegőben. Szinte mind­annyian így vagyunk, nemcsak légimentősként dolgozunk, ha­nem földi munkánk is van. A levegőben tényleg a legkri­tikusabb helyzeteket ismeri meg az ember. Bennünket csak akkor hívnak, amikor konk­rét vészhelyzet és életveszély van. Számomra éppen ez volt a kihívás, amikor ezt választottam. Az érettségi után, 2001-ben azonnal mentőzni kezdtem, annyira tudtam, hogy mentőorvos szeretnék lenni. Az egyetem alatt végig dolgoztam is, és 2012-ben, 11 év gyakorlattal kerültem repülőre. Máig emlékszem, Ceglédre repültünk először, ahol egy au­tó elgázolt egy motorost. Sike­rült megmentenünk. Amikor így van, minden nehézséget és fáradtságot elfelejt az em­ber.” Fábos Erika Csak életve­szély esetén hívják őket CSEHORSZÁG Harmadszor lettek a legjobbak a magyar légimen­tők egy nemzetközi versenyen. Olyan csapatokat győztek le, mint az Egyesült Államok, Ka­nada, Ausztrália és Japán men­tőegységei. A magyar légimentők az orvo­si szintű mentőellátás kategóriá­ban végeztek az első helyen, ahol az indulóknak komplex szakmai feladatokat kellett megoldaniuk. A verseny szervezői valóság­hű mentési szituációkat model­leztek. Tizenkét órán keresztül, egyik helyről a másikra repültek és tíz különböző vészhelyzetben kellett helytállniuk. Ezek között tömeges klórmérgezés, infarktu­sos beteg, egy szikláról lezuhant kiránduló család és gyógyszer­mérgezett gyerek is volt. Akár­csak a hétköznapok során. Jászkuti Ákos, a csapat vezető­je azt mondta: nagyon összetett és kiélezett helyzetekben kel­lett megfelelniük, de szakmai­lag egyik feladat sem volt megle­pő a számukra. A csapat ugyan­is a hétköznapokban is a kórhá­zon kívüli sürgősségi ellátások­nak olyan kritikus eseteit végzi, amelyekhez kiemelt felkészült­A győztes csapat tagjai: Bujdosó Ádám, Elmer János, Hirschinger Tamás és dr. Jászkuti Ákos ség és mentéstechnikai ismere­tek kellenek. Ráadásul nemcsak a vüágbajnokságon, de minden egyes nap, minden éles helyzet­ben versenyt kell futniuk az idő­vel - a gyorsaság sem volt tehát ismeretlen nehezítő tényező. „Feladataink negyven száza­léka valamilyen traumás ese­mény: gázolás, frontális ütkö­zés, magasból esés, szúrt-vá- gott sebek, tehát gyorsnak kell lennünk és nem hibázhatunk­mondta Jászkuti Ákos. - A köz­lekedési balesetek mellett mun­kahelyi és háztartási balesetek­hez is gyakran megyünk, szü­léshez és újraélesztéshez is ben­nünket riasztanak, amikor már nagy a baj. Speciális mentőheli­koptereink, amelyek könnyűek, gyorsak és biztonságosak, akár egy 30 méteres helyen is képe­sek leszállni. Autópályán ké­nyelmesen le tudunk szállni, de érkeztünk már kertbe és lakóte­A hetvenes évektől repülnek is a mentők Magyarországon Magyarországon a 1957 óta tel­jesítenek szolgálatot repülők is mentőként. Igaz, akkoriban még csak sürgős betegszállítást vé­geztek merevszárnyú gépekkel. A mai értelemben vett gyorsan bevethető, helikopteres men­tés 1981 óta van hazánkban. 2009 óta a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. formájában látja el a feladatát. A flotta nyolc gép­ből áll. Ezek a helikopterek képe­sek arra, hogy Magyarország te­rületét lefedjék. Hét állandó lé­gibázisról, 15-20 percen belül mindenhova mentőhelikopter tud érkezni az országba. Buda­örsön, Balatonfüreden, Sármel­léken, Pécs-Pogányban, Szente­sen, Miskolcon és Debrecenben várakoznak a repülők, amelyek 22 sürgősségi centrummal ren­delkező kórházba szállítanak be­tegeket. lepre is. Ezeken a helikoptereken a szolgálatot teljesítő egészség- ügyi személyzet vezetője mindig orvos. Mindannyian nagy rutin­nal és speciális képzettségekkel rendelkező, a földi mentés során nagy tapasztalatot szerzett szak­orvosok vagyunk. Rajtunk kívül a pilóta és a paramedikus tarto­zik a háromfős mentőcsapat sze­mélyzetéhez. A paramedikusok rendszerint mentőtisztek, ők is beszélnek egy idegen nyelvet, és önállóan képesek segíteni akár tömeges balesetek hatékony és szakszerű felszámolásában, de a pilótának is tudnak segíteni.” A Rallye Rejviz mentőver­senyt 20. alkalommal rendezték meg, Csehországban. Ez a legna­gyobb ilyen megmérettetés a vi­lágon. Jászkuti Ákos szerint a si­ker annak köszönhető, hogy az elmúlt négy évben Temesvári Péter és Hetzman László jóvoltá­Klórgázmérgezett gyerekeken és egy szikláról leesett családon segítettek

Next

/
Oldalképek
Tartalom