Somogyi Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-05 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 20. szám
0 INTERJÚ 2016. JÚNIUS 5., VASÁRNAP Pachmann Péter egy iskolás kudarc miatt vette a fejébe, hogy televíziós lesz. Imád apa lenni, és örül, hogy az érzelmesebb, lazább oldalát is megmutathatja „A hírnév új oldalát ismertem meg” Nem a legnépszerűbb ce- lebek, hanem egy híradós, Pachmann Péter okozta a legnagyobb meglepetést a Nagy Duett versenyében. A műsorvezető azt mondja, hatalmas élmény számára az a változás, amit az éneklős műsor hozott az életébe: 19 éve ül minden este az egyik hírműsorban, mégis most érzi először, hogy ennyire szeretik az emberek. Fábos Erika- Jelentkezett, hogy szívesen részt venne a Nagy Duettben, vagy a csatorna gondolta, hogy jót tenne, ha másik oldaláról is megismernék a híradóst?- Ez érdekes, mert valahol vágytam arra régóta, hogy egy kicsit a lazább oldalamat is megismerjék a nézők, de az nem jutott eszembe, hogy ezért nekem kéne lépéseket tennem. Úgy történt, hogy felhívtak és elmondták, hogy híradós még sosem szerepelt ebben a formátumban, mit szólnék egy szórakoztató műfajú műsorhoz? Teljes meglepetés volt, mégis nulla perc gondolkodás után mondtam, hogy „nagyon igen”.- Szóval akkor nem is aggódott, hogyan fogadják majd az emberek, hogy énekelni fog a hírek után?- Jaj, hát dehogynem. Nem is tudom, hányadik műsornál múlt el ez a félelem. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a televíziózás ma már nem arról szól, hogy vannak az unalmas, beszélő fejek a dobozban, akik szürke öltönyben, mogorván estéről estére sorolják, hogy mi robbant fel, és mi zuhant le, és minek emelkedett az ára. Szerintem egyáltalán nem baj, ha a nézők közelebb érzik magukhoz azokat az embereket, akikkel esténként egy szobában ülnek, amikor nézik a híradót. Attól, hogy jobban kiderül, milyen vagyok, szerintem nem hiteltelen leszek, pont fordítva, ha jobban megismernek, talán még jobban elhiszik, amit a híradóban mondok.- Mit gondol, mi a titka annak, hogy ekkora népszerűséget hozott ez a műsor?- Talán éppen az, hogy minden adásban kilépünk a komfortzónánkból. Péter Szabó Szilvit is egy komoly énekesnőnek ismerték az emberek, egy más oldalát látták, rólam nem is beszélve. Ez talán nagyobb hatást ér el, mint azok a szereplők, akikről régóta tudják a nézők, hogy szórakozta- tóak és bevállalósak. Persze azt is remélem titokban, hogy a fejlődést és a munkát is meglátják a produkcióinkban, mert tényleg rengeteget melózunk minden héten azért a pár perces vasárnapi hírnévért.- És milyen érzés ez az újfajta hírnév?- Csodálatos. Megállítanak az utcán és biztatnak, dicsérnek és a benzinkúton autogramot kér a kutas a feleségének, és a boltban, ahova járok, körbevesznek az eladók. 19 éve ülök a híradós székben, ami rekord a maga nemében. Ezt a műsort a kezdetektől adásonként átlagosan több mint 1 millió ember nézi és eddig ilyen élményem mégsem volt. Mindig kérdezték tőlem interjúkban, hogy megállítanak-e az utcán vagy és kapok-e szerelmes leveleket. Hát nem kaptam, 19 év alatt hármat maximum. Ez ugye nem számottevő. Azt meg, hogy mi lesz este a Tényekben, egyszer kérdezték meg félrészeg fiatalok tőlem a Szigeten, szerintem zavarukban, amikor valamelyikük megismert. Ez, ami most van, ez egy teljesen új élmény és olyan szeretetbomba, hogy az elképesztő. Nagyon jó érzés, hogy kommunikálhatok az emberekkel, mert akarnak velem beszélni, hogy kifejezik a szeretetüket és én is kifejezhetem. Nagyon jó.- Hogyan lett hírmondó ember?- Általános iskola ötödik osztályában volt egy Ki Mit Tud? Még az osztályválogató zajlott, mindenki hozta a kis produkcióit, én meg rájöttem, hogy elfelejtettem az egészet és semmivel nem készültem. Rögtönöztem. Fogtam az osztálynaplót és az előző napi sporthíreket olvastam fel. Vass István Zoltánt utánoztam a Telesportból. A többiek persze imádták, de Ágota néni átlátta a helyzetet és nem értékelte a találékonyságomat. Jól leszidott, végezetül pedig azt mondta, sosem lesz belőlem tévébemondó, erről ne is álmodjak. Valami akkor ott bekattant, mert mégis erről kezdtem álmodni.- Azért gondolom kellett, hogy valaki biztassa is.-Igen, az álmodozás nem abból állt, hogy ültem otthon a sarokban és szépeket gondoltam, hanem elkezdtem szavaló és szépkiejtési versenyekre járni. Ott már dicsérték az orgánumom, úgyhogy a tervem az volt, hogy megnyerem az országos Kazinczy versenyt és ezzel megnyílnak előttem az ajtók és rádiós hírolvasó leszek - ez volt a konkrét elképzelés. Aztán láss csodát, így is lett. Győrben rendezték az országos döntőt, és a zsűriben ott volt Magyar Televízió egyik szerkesztője, aki megkérdezte, budapesti vagyok-e, mert, ha igen, hétfőnje- lentkezhetnék is munkáért. Eleinte csak szövegeket írtam és narrátor voltam, de megtanultam vágni, riporterként is dolgozhattam, majd szerkesztő lettem. Az első komoly és önálló munkám az egy háborús tudósítás volt Boszniából. Büszke vagyok rá és nagy biztonságot ad, hogy a szamárlétra minden fokát önerőből jártam meg, és végül valóban híradós lehettem.- Ez a csúcs?- Nekem ez a csúcs, igen. Szeretem ezt a munkát és 19 év után is motivál, boldog vagyok vele. Nem tudom jó vagy rossz, ha az ember 40 éves kora előtt teljesíti a karrierterveit, de én tényleg nem vágyom másra.- Nézzük csak, mi lehetne még? Regényíró? Az első könyve rögtön elég nagy siker lett.- Igen, az nagy élmény volt nekem. 2007-ben jelent meg Pilátust játszani címmel az első könyvem, és mint ígéretes elsőkönyves szerzőt, még a Frankfurti Könyvvásárra is beválogattak. Ez egy multimédiás regény, ami ben annak idején Jan csó Miklós és Andorai Péter is vállalta, hogy szerepel a tör- ténetek- hez forgatott pici etűdökben. Az például egy fontos cél az életemben, hogy 50 éves koromra trilógia legyen belőle.- Az még mennyi is? Öt év. Hogy áll vele?- A másodikat írom. Nem mondhatom, hogy gőzerővel, mert a kislányom születése és most a Nagy Duett is eltérített picit - szerencsére -, de próbálom tartani a célt. Gyerekkorom óta nagyon szeretek írni. Már a nyári táborokból sem csak egy üdvözletét írtam a képeslapok hátuljára a szüleimnek, hanem szép és hosszú leveleket. Ma is kikapcsol és feltölt, ha írhatok. Ha jól láttam, ön írta azt a tankönyvet is, amiből médiaismereteket tanulhatnak a diákok?- Igen, az egyik legnagyobb tankönyvkiadó keresett meg azzal, hogy írjam meg a médiaismeret tankönyvet a nyolcadikosok és a gimnázium első osztályosai számára, úgyhogy valóban írtam egy akkreditált tankönyvet is. Azt is szerettem írni, bennem volt, hogy ne csak tudományosan közelítsem meg a témát, mert nemcsak megismertetni, hanem megszerettetni is próbáltam a médiát a gyerekekkel.-Az elmúlt hónapokban folyamatos átalakulásban van a TV2, a Tényekből is sokan távoztak. Ezt hogy éli meg, milyen a hangulat a szerkesztőségben?- A média egy folyamatosan mozgó gépezet, jönnek-mennek a kollégák. Tavaly és tavalyelőtt is távoztak és érkeztek annyian, mint idén. Mivel azonban tulajdonosváltás volt a csatornánál, a mostani változásokra mindenki jobban odafigyel, ezeket a történéseket egy ilyen változás felerősíti. Ez a hírek természete. Ilyenkor mindenki jobban kíváncsi, mi zajlik a háttérben és ezért érdemes hírt gyártani ezekből, mert az emberek elolvassák. A hangulat olyan, mint minden más munkahelyen, amikor egy ekkora változás történik, de én nem érzek nagyobb feszültséget, vagy rosszabb légkört, mint bármikor máskor.- Egyéves a kislánya. Lányos apának lenni más, mint fiúsnak?- Az az érdekes, hogy teljesen más. Mindig utáltam és sosem értettemazokatagiccsesképe- ket az interneten, amelyeken apukák mellkasán fekszenek a kislányok. Most már értem és rólam is elkészültek ezek a felvételek. Ugyanúgy szeretem, őket, az nem kérdés, de ez egy másfajta érzelmi élmény. Amikor a karomba veszem, érzem, hogy Anna teljesen megnyugszik és úgy bújik hozzám, mint a legnagyobb biztonsághoz az életében. Ettől mindig elolvadok. A fiam annak idején az anyukájához bújt így. Balázsnak is már pár hónapos korától magyaráztam az autókról, darukról, hajókról. Annával ugyanígy teszek, csak neki az állatokról, virágokról beszélek. Hiszem, hogy ha korán elkezdünk sokat kommunikálni agyerekekkel, akkor könnyebben kifej lődhet a bizalom, a beszélgetés pedig megszokottá válik. Fontos nekem, hogy közel legyenek hozzám a gyerekeim.- Elég nagy a korkülönbség, 11 év. Balázs, a fia hogyan fogadta a testvérét?- Szeretettel. Amikor még a feleségem hasában volt - aki nem Balázs anyukája - már akkor beszélt hozzá és simogatta. Már akkor éreztem, hogy nagy gondok nem lesznek. Aztán amikor hazahoztuk Annát, egyszer arra mentem haza, hogy Balázs ott van nálunk, ül törökülésben Névjegy: PACHMANN PÉTER 1971. MÁRCIUS 17-ÉN született Budapesten. 1985-89 Madách Imre Gimnázium. 1989-1994 diplomát szerzett azt ELTE magyar-angol, illetve média szakán. 1994-BEN elvégzett egy európai uniós mesterkurzust Hollandiában. 2001-BEN NATO-ösztöndíjas lett, Brüsszelben és Szarajevóban. 1992-97 KÖZÖTT a Magyar Televízió Híradó című műsor főszerkesztőségénél dolgozott. 1997-BEN a TV2-höz került, ahol a Tények műsorvezetője, valamint külpolitikai tudósítója lett. 2013 ÓTA a Mokkában is vezet műsort. HÁZAS, két gyermeke van Balázs 11, Anna 1 éves. Anna kiságya mellett és egy régi mesekönyvéből mesét olvas neki, Anna pedig lelkesen hallgatja. Balázs 11 éves, nem kisfiú már és talán most haverkodhatna is ahelyett, hogy a kishúgát szeretgeti, de ez mégis így van és ez hatalmas öröm nekem, remélem később sem távolodnak el a korkülönbség miatt, szeretném, ha igazi jó testvérek lennének.- Ilyen sűrű időbeosztás mellett mennyire számíthatnak a gyerekei önre?- Szerintem jó apja vagyok a fiamnak és a kislányomnak is. Nem okoz gondot a pelenkázás, etetés vagy fürdetés. Kezdettől fogva része vagyok a gyerekeim életének, nem akarok az a fajta férfi lenni, aki csak büszkélkedik, de nem tud velük mit kezdeni. Szóval Balázzsal is túrtam a homokot a játszótéren, és bringázunk nagyokat. Annával is minden lépésnél szeretnék ott lenni. Nem kérdés, hogy ők a legfontosabbak és mindig kell, hogy legyen rájuk idő.- Most legalább altatódalokat is énekelhet neki. Szokott?- Igen. De ez független a Nagy Duettől. Már előtte is énekeltem. Komplett repertoárom van az altatáshoz, amiben a líraiabb vonalat képviselem. Bródy és Koncz Zsuzsa dalokkal szoktam elaltatni. Ha jól vettem észre, a Földvár felé félúton, a Micimackó és a Ha én rózsa volnék a kedvencei.- Emlékszik még hogy vágott bele a Nagy Duettbe két hónappal ezelőtt?- Igen. A cél az volt, hogy nehogy az első adások valamelyikében kiessünk. Mégiscsak ciki lett volna, hogy pont a csatorna egyik arca nem kell a nézőknek már az elején. Ennyi volt a célkitűzés.- Most?- Pár hete már úgy vagyok vele, hogy tényleg, mint a megszállott, annyit dolgozunk. Tényleg életem egyik legnagyobb szere- tetélménye ez a műsor. Az elmúlt hetekben eljutottunk oda, hogy nagyon szeretnénk nyerni, ezért dolgozunk. El sem hiszem, de tényleg ki merem ezt mondani.
