Somogyi Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-27 / 149. szám

g MEGYEI KÖRKÉP 2016. JÚNIUS 27., HÉTFŐ Otthont, vetőmagot, állatokat, szerszámokat kapott a hányatott sorsú család Sorsfordító segítség Dombon Szinte a semmiből építették fel újra az életüket Pestiék, akik sok viszontagság után Kastélyosdombón találtak új menedéket. Az Ökumeni­kus Segélyszervezet modell­programja segítségével nem csak megélhetésüket tud­ják már biztosítani, hanem önálló házba költözhettek. Jeki Gabriella jekigabriella@gmail.com KASTÉLYOSDOMBÓ Csendben ebédel a Pesti család. A tágas konyhában kényelmesen elfér­nek a szülők és az öt gyermek. A kintről kissé kopottasnak tű­nő ház belseje szinte tökéletes. A három hatalmas szobát, a va­donatúj bútorokat és a modern fürdőszobát sokan megirigyel­nék. A családfő büszkén mu­tatja a szinte plafonig érő hűtőt, mélyhűtőt és mikrohullámú sü­tőt. A Magyar Ökumenikus Se­gélyszervezet Tallér programjá­ból vásárolták valamennyit. Ugyanilyen büszkeséggel mu­tatják a családtagok a kertet, az állatokat. Maguk tettek rendet az elhanyagolt udvaron, a kapá­lásba, gyomlálásba, sarabolásba a gyerekek is besegítenek. Az istállósoron kecskék, disz­nók, nyulak. A gyerekek azon­nal ugranak, hogy megsimogas­sák őket. Petra ikertestvére, Be­atrix mindjárt szed egy kis fü­vet és az egyik kecskének nyújt­ja. Példáját szinte valamennyien követik, s kecskék boldogan rág­csálják a frissen szedett füvet. A hányattatott sorsú család egykor Merenyén élt, ám febru­árban leégett a házuk. Szilvia és az otthon tartózkodó három gyermeke az ablakokon tudott elrhenekülni. Szinte mindenü­ket elvesztették a tűzben. Kastélyosdombón kezdhet­tek új életet. Cipőt, ruhát és kríziscsomagot kaptak, más­nap a merenyei önkormányzat 30 ezer forintot utalt a számlá­jukra, amiből kenyeret és alap­vető élelmiszereket vásároltak. Az elmúlt egy évben valamen­nyien egyetlen szobában éltek, majd fokozatosan bekapcsolód­tak a segélyszervezet kastélyos- dombói mintaprogramjába.- Különböző képzéseken vet­tünk részt, én például mezőgaz­dasági és állattenyésztési alap­ismereteket tanultam, a felesé­gem szappankészítést, kosárfo­nást és gyógynövénygyűjtést - meséli István, aki egy kivétellel valamennyi vizsgáját kitűnőre teljesítette. - Megtanultuk ellát­ni saját magunkat, a megszer­zett tudást jól tudjuk hasznosí­tani az életünkben.- Egy év után merült fel elő­ször, hogy önálló házba költöz­hetünk - teszi hozzá boldogan Szilvia, utalva arra, hogy lehe­tőséget kaptak kiköltözni az in­tézményből egy ún. sorsfordító lakásba. - Az ablakból néztük minden egyes nap, hogyan ha­lad a felújítás. Alig vártuk azt a májusi napot, amikor végre be­költözhettünk az új helyre, pont szemben az átmeneti ottho­nunknak helyet adó kastéllyal. A család közben több szigorú feltételnek kellett, hogy megfe­leljen. A szakemberek figyelték például, hogy hogyan bánnak a gyerekekkel, rendet raknak-e, de a program fontos részét ké­pezi a rendszeres főzés, fürdés, takarítás, a napirend, emellett Kell egy kis jókedv, bár a csirkét nem kérdezték meg, akarja-e nem lehet a lakásban dohányoz­ni, és kerülni kell az alkoholfo­gyasztást. A Pesti család eseté­ben mindez még kiegészült a gyermekek gyógyszeres kezelé­sével, a kis Beatrixnak ugyanis epilepsziás rohamai vannak. Minden megváltozott az éle­tünkben, de nem szabad bele­gondolni abba, hogy mi ment el - mereng el István, amikor az elmúlt másfél év filmbe il­lő viszontagságairól kérdezem. - Mindig azzal a kártyával ját­szol, amit az élet osztott. Úgy ér­zem, hogy nri tudtunk élni a le­hetőséggel. Bár a gyerekek valamennyien lefeküdtek már a délutáni, szo­kásos sziesztájukra, a szülők még mindig róluk beszélnek. Mielőtt mennék, büszkén mu­tatják meg a nagyobbak bizo­nyítványait: szinte csupa jeles. A gyerekeknek hatalmas élmény az állatok közelsége Mindig van feladat a háznál S mindig van idő simogatásra Nem maradnak egyedül A Sorsfordító Házak kialakítá­sának célja, hogy megszakítsa a családok intézményről intéz­ményre vándorlását és hosszú távon teremtse meg egy-egy család lakhatását. Az Ökume­nikus Segélyszervezetnél azt ta­pasztalják, hogy sokan segítség nélkül nem képesek talpra áll­ni. A sorsfordító házakat a szer­vezet vásárolja meg, majd fel­újítva adja a családok használa­tába. Kiköltözéskor sem marad­nak a családok egyedül, tovább­ra is kapcsolatban állnak a Se­gélyszervezettel. Beilleszkedé­süket és további önállósodásu­kat családmentorok segítik. „Focistadionok épülnek, ilyenből viszont nagyon kevés van” Dühöngőavató SIÓFOK Kezdetnek jó, sőt. Ful- los, extra. Jobb, mint a fehér­vári vagy a veszprémi, ráadá­sul itt fizetni sem kell a hasz­nálatáért. Néhány villámvé­lemény a BMX-es és gördesz­kás fiataloktól, miután pén­teken kora délután birtokba vették az első siófoki extrém sportpályát a kórházdomb tö­vében. A bátor ifjak egy íz­ben fölkerekedtek, elmeritek a polgármester fogadónap­jára és előadták: nincs hol BMX-ezzenek, gördeszkázza- nak, ahol mégis ezt teszik, ott rossz szemmel néznek rájuk. A siófoki önkormányzat az FGSZ Földgázszállító Zrt.-ben lelt partnerre a göripálya-épí- téshez; a cég nyolcmillió fo­rinttal és a dolgozók önkén­tes munkájával járult hozzá a közel húszmilliós beruhá­záshoz.- Közel hetven kolléga vi- rágosított, cserjét ültetett a sportpálya köré, a közeli ját­szótér eszközeit is lefestette - mondta Lakatos Edina, az FGSZ szóvivője. A társadalmi felelősségvállalás jegyében a hét éve tartó Energikus tele­pülés programjuk idei hely-, színe Siófok volt. Az új „dü- höngőt” gördeszkások, gör- korcsolyások, BMX-esek és rolleresek is használhatják majd éjjel-nappal és feltehe­tően senkit sem zavarnak ve­le. - A Gáti-gödörben gyako­roltuk a mozdulatokat, meg ahonnan éppen nem zavar­tak el bennünket - felelték a fiúk, Lengyel Róbert polgár- mester érdeklődött ugyanis, hogy hol tanulták a profinak tűnő kunsztokat. Nagyíves indító, csúszóbo- xos piramis, döntés, korlátok - magyarázták a pályán elhe­lyezett elemek elnevezését a magunkfajta tudatlanoknak. Elárulták, hogy több ponton is a kérésüknek megfelelő­en módosítottak a pálya épí­tése során, Ganzler Ottó volt az összekötőjük a városházá­val. - Egy elem még hiányzik, egy ugróbox, ha néhány hét múlva az is megérkezik, ak­kor már versenyeket is lehet tartani - így Kertész Dávid. - És a pálya felkerülhet az ezzel foglalkozó honlapra, bekerül­het a versenynaptárba hely­színként, s akkor számos kör­nyékbeli településről is ide fognak jönni a fiatalok. Keve­sen tudják, pedig a BMX Ma­gyarország egyik legeredmé­nyesebb sportága, sok a ma­gyar világbajnok, mégis foci­stadionok épülnek, ilyenből nagyon kevés van. Fehér lános, az FGSZ Föld­gázszállító Zrt. vezérigazga­tója azt hangsúlyozta a röp­Mirsdjárt birtokba is vették a pályát a kerekezők... ke pályaavatón: a földgázszál­lítás és az extrém sport is ve­szélyes üzem, de ha betartják a szabályokat, akkor bizton­ságban lehet lenni. Hozzátet­te: hősies munkát végeztek a kollégák a tűző napon, sokáig emlékezni fognak erre a nap­ra és nem csak a Brexit mi­att... A bográcsban eddigre elké­szült a marhagulyás is, amit két helyi civil szervezeti el­nök, íánossy Gábor (Nyug­díjasok Siófoki Egyesülete) és Pintér János (Rendőrségi Nyugdíjasok Egyesülete) fő­zött és adagolt. Fónai Imre S bemutatták a tudásukat Disco délutántól, filmek öt forintért SIÓFOK Tizenhattól tizenkilenc óráig disco - olvasom a ház 1986. januári plakátjáról, ak­kor volt az intézmény tíz éves. S akkor tájt nagyon kedvel­hette a nép az operát, Donizet­ti Don Pasquale című vígoperá­ja kétszer is színre került, Walt Disney-filmek vetítése mellett, utóbbira öt forint volt a belépő. Ki emlékszik még a helyi fiúk­ból álló Center együttesre (,93 februárjában koncerteztek)? 1991-ben a Magyar Rádió Ka­rinthy Színpadának élő felvéte­lére Bárdy György, Csala Zsu­zsa, Gálvölgyi János és Sinko- vits Imre is eljött Siófokra. Ki­lencvennyolcban meg, a febru­ári műsorok között (Maksa Zol­tán, Csárdáskirálynő, Hot Jazz Band...) várospolitikai fórum volt, a helyi médiák helyzetéről. Negyven éves a siófoki Kál­mán Imre Kulturális Központ (a Somogyi Néplap korabeli tu­dósítása szerint 45 millió forint­ba került, Molnár Ferenc állam­titkár jött el az átadóra, a nyitó kiállításokon Varga Imre és Csi­szár Elek műveit láthatta a kö­zönség), nagyon várták a város­lakók 1976. júniust, mert las­san, tíz-tizenkét éven át épült. Első igazgatója az a Tröszt Tibor volt, aki később a Somogyi Nép­lap főszerkesztői székében is megfordult. Emlékeket, fotókat, plakátokat gyűjtöttek a ház mai munkatársai a kerek évfordu­lóra, ezek között olvasni a har­minc évet ünneplő rendezvény­ről is, melyen Tóth Betty akko­ri igazgató azt mondta: a ház nyitóján Sütő András Csillag a máglyáh című drámáját játszot­ták, ma már ilyen komoly da­rabbal nem lehetne megtölteni a nézőteret, ezért adják Helt.2 Néma leventéjét. Most meg, a negyvenedik születésnapon tele a galéria a hajdani munkatársakkal, megy a nosztalgiázás, a maiakról azt mondja Lengyel Róbert pol­gármester, hogy „emberfelet­ti munka, amit ilyen létszám­mal végeznek, a városvezetés megelégedésére”.' Trunk Zsu­zsa (Diótörő balett) arról beszél, hogy ez volt az első munkahe­lye népművelőként. Szigeti An­géla (Balaton táncegyüttes) az Aranykagyló fesztiválokra em­lékszik, Pintér László (férfi dal­kör) arra, hogy százéves jubile­umi rendezvényükkel nyitott a központ, mely csak 2007-ben vette föl Kálmán Imre nevét. A jelenlegi igazgató, Gyulainé Isó Edina pedig egy idei epizó­dot elevenít föl, amikor egy elő­adás előtt tönkre ment a színpad és a nézőtér megvilágítását biz­tosító berendezés és ugyanaz a szakember jött megjavítani, aki negyven éve, 1976-ban üzembe helyezte. F. I. A A

Next

/
Oldalképek
Tartalom