Somogyi Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-27 / 149. szám

GAZDASÁG-BELFÖLD y ,2016. JÚNIUS 27., HÉTFŐ Kevesebb magyar költené utazásra az idei nyáron BUDAPEST Leginkább utazásra költenének idén a magyarok - derül ki a Cetelem friss kutatá­sából. 37 százalék költené uta­zásra vagy egyéb szabadidős te­vékenységre, így idén is ez szá­mít a legnépszerűbb célnak. Az utazási kedv stabilan magas a teljes európai lakosságnál is: az összes megkérdezett 56 száza­léka nyilatkozott úgy, hogy va­lószínűleg költ majd erre. A tel­jes európai lakosságnál kis mér­tékben nőtt az utazást tervezők aránya az egy évvel korábbihoz képest, ám a magyarok érezhe­tően visszafogták utazási terve­iket: tavaly még 45 százalékuk tervezte, hogy elutazik. A kutatás szerint az ötven év fölöttiek is szívesen utaznak, sőt, a kor előrehaladtával nő az utazási kedv. Az ötven év felet­ti európaiak 41 százaléka leg­alább háromszor elutazott vala­hova az elmúlt évben, ez 4 szá­zalékponttal magasabb, mint a fiatalabbaknál. Magyarorszá­gon az életkor tekintetében for­dított a helyzet. Az 50 év alatti­ak mindössze 29 százaléka nyi­latkozott úgy, hogy az elmúlt 12 hónapban legalább háromszor elutazott valahová, míg az idő­sebb korosztálynál ez az arány még alacsonyabb, 27 százalék. Azok, akik nem terveznek uta­zást, főképp pénzügyi okok­kal magyarázzák ezt. A fiata­labb korosztály ezen kívül leg­inkább az időhiányt, a csalá­di okokat hozza fel indokként, míg az idősebbeknél az egész­ségügy lehet a gátló tényező. MW Ki hol szereti Az európaiak 60 százaléka el­sősorban hotelben száll meg; a magyarok csak 31 százalé­ka. Itthon a vendégszobák sok­kal népszerűbbek, 36 százalék ezeket veszi igénybe, ami több mint másfélszerese az európai átlagnak. A magyarok a csa­ládoknál, barátoknál szállnak meg legszívesebben: 56 száza­lékuk oldja meg így a szállását, miközben az európai átlag 46 százalék. A közösségi szállás­megosztásra a magyarok,nyi- tottabbak az átlagnál: 10 szá­zalékuk oldaná meg utazását ily módon, miközben az euró­pai átlag 8 százalék alatt van. Elvitte a fagy a gyümölcsrekordot - Indul a szüret Jól alakul az idén a dinnyeszezon Mag nélküli fajták Az idei nagy dinnyetermés­ből bőven jut exportra is, az árat a termelők és a vásárlók is elfogadják. Med iaworks/VG-összeá 11 ítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu • MAGYARORSZÁG Idén jó átla­gosnak mondható termés ígér­kezik a gyümölcstermés an­nak ellenére, hogy országo­san a teljes állomány mintegy 30 százaléka semmisült meg az április végén és május első napjaiban viszonylag hirtelen érkezett fagyokban - számolt be lapunknak Ledó Ferenc. A Fruitveb Magyar Zöldség-Gyü­mölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke sze­rint ezzel mintegy 300 ezer tonnányi termés nem érett be. Fagy nélkül idén akár rekord- termés is lehetett volna a gyü­mölcságazatban. Ennek ellenére várhatóan jó évnek néznek elébe ugyanak­kor a dinnyetermesztők. Ledó Ferenc közölte: idén mintegy 5600 hektáron termelnek gö­rögdinnyét a gazdálkodók. Ez 5-6 százalékkal nagyobb terü­let, mint tavaly. Amennyiben kedvező lesz az időjárás ezután is, akkor országosan 230-240 ezer tonnás termés vágható, ez nagyjából 25-30 ezer tonnával több a 2015-ös dinnyemennyi- ségnél. Exportra is bőven jut, a magyar dinnye hagyományos vevője Németország, Lengyel- ország és Csehország. Külpia­cokra az idei szezonban mint­egy 70-90 ezer tonna dinnyét szállít az ágazat. A korai fajtákat már ezen a héten szüretelni kezdik Ma­gyarországon, az állomány zö­mét pedig július első napjai­tól kezdve szedik - tette hoz­zá Ledó Ferenc. Az idén hosz- szabb dinnyeszezonra van ki­látás, amely várhatóan augusz­tus végéig tart majd. Ennek oka, hogy a termelők több diny- nyét később, csak április végén vagy május elején ültettek ki. A dinnye áráról szólva a szak­ember megjegyezte: nagyjából 100-150 forint között van az a kilónkénti ár, amely a termék­pálya minden szereplőjének hasznot jelent, és a vásárlók is elfogadják. A fogyasztás alaku­lása ezen felül elsősorban az időjárástól függ: „évek óta az a tapasztalat, hogy amennyi­ben kánikula van, gyakorlati­lag nincs olyan dinnye, amit ne lehetne eladni. Esős, hűvös idő­járás esetén viszont alig veszik a vásárlók a gyümölcsöt”. Nem egyformán fagytak el Az egyes gyümölcsöket eltérő mértékben érintette a fagykár, ez pedig meglátszik piacokon is. Az őszi- és a kajszibarack ja­varészt megúszta a későn jött hideget, itt érdemi árváltozás sincs tavalyhoz képest. A cse­resznye és a meggy viszont ko­moly károkat szenvedett. Utóbbi idei termése 55 ezer tonna lett, jóllehet a fagyok előtt még 80- 85 ezer tonnát vártak a szakér­tők. Az almatermés is megszen­vedte a hideg éjszakákat, főként azért, mert a fagy a legjelentő­sebb almatermő területeket, fő­ként Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megyét érintette. Újabb trend az is, hogy egy­re terjednek a kereskede­lemben a mag nélküli diny- nyefajtók. Míg pár éve csak mutatóban voltak ilyenek a piacon, ma már gyakran lát­ni ezeket a fajtákat. A mag nélküli dinnye népszerű, ter­jedését az sem tudja meg­állítani. hogy jelenleg 30-40 százalékkal drágább, mint a hagyományos gyümölcs. To­vábbi változás a piacon az is, hogy a sárgahúsú görögdiny- nye is egyre népszerűbb. A dinnye esetében az el­múlt néhány évben megválto­zott a piac is, amelyhez a je­lek szerint sikerrel alkalmaz­kodnak a termelők. Magyar- országon is egyre többen ke­resik a kisebb, 4-6 kilogram­mos dinnyéket, a korábban megszokott nagyobb, 8-12 ki­lós dinnyéket már egyre ne­hezebb értékesíteni. A kül­piacokon még kiélezettebb a helyzet: németországi part­nerek már gyakorlatilag nem vesznek meg nagyobb mére­tű dinnyét, ezekkel szemben a leginkább toleránsak még a lengyel vásárlók. Ha kedvező lesz az időjárás, akkor 230-240 ezer tonnás termés várható, ami j_ mint tíz százaléknál is több a tavalyinál %; WLh ttJMI •LéiHm* Stabilabb a gazdaság, lehet emelni a béreket MAGYARORSZÁG Az előttünk ál­ló időszak és a 2017-es év a bér­emelésekről is szól - jelentet­te ki a Miniszterelnöki Kabi­netiroda parlamenti államtit­kára vasárnap. Dömötör Csaba szerint a béremelésre az terem­tett lehetőséget, hogy a magyar gazdaság stabil lábakon áll, nö­vekedő pályán van, alacsony az infláció, kordában tartott a hi­ány és csökkenő pályán az ál­lamadósság. Ugyanakkor 2010- hez képest több mint 500 ezer emberrel több dolgozik. A bé­rek 2016 január-áprilisi idő­szakban az előző esztendő ha­sonló időszakához képest, brut­tó 6,1 és nettó 7,8 százalékkal nőttek. Most magasabb bérek­re számíthatnak a rendvédelmi dolgozók, a kormány- és a járá­si hivatalokban, az igazságügy­ben dolgozók, a pedagógusok, a felsőoktatási alkalmazottak, a bölcsődei nevelők, a szociá­lis dolgozók, a kulturális szféra közalkalmazottai is. Az államtitkár szerint a rend­védelmisek 2018-ig, az elmúlt évhez képest 50 százalékos bér­emelésben részesülnek. A já­rási hivatalok alkalmazottai­nak júliustól, a kormányhiva­talokban dolgozóknak január­tól emelkedik a bére; ,ez össze­sen 32 ezer embert, érint. Egy 8 éves szolgálati jogviszonnyal rendelkező ügyintéző illetmé­nye most 129 ezer forint, ami 195 ezer forintra emelkedik. Egy járási hivatalban dolgozó igazgatásszervező, 30 év jogvi­szonnyal és diplomával az eddi­gi 301 ezer helyett 369 ezer fo­rintot vihet haza. MTI/MW Jönnek az orvosok, ápolók Rétvári Bence államtitkár az egészségügy kilátásairól szól­va azt mondta: a GDP fél szá­zalékával, 171 milliárd forint­tal nőnek a források, azaz 82,1 milliárd forint többlet jut a bér­emelésre is. A szakorvosok és -gyógyszerészek szeptember­től 107 ezer forint emelést kap­hatnak, jövő év novemberétől pedig további 100 ezer forint többletet. Ezzel párhuzamosan az ápolóknak négy év alatt át­lagosan 65 százalékkal nő a bére; ez az idén 26,5 százalé­kos illetményemelést jelent. Minden fillér számít, de sokan lehetnek, akik nem tudnak szabadulni a csapdából Olcsóbb hitelkiváltással spórolhatunk MAGYARORSZÁG Vannak ban­kok, ahol az új hitelek tizede más bank kölcsönének kiváltását szolgálja. Megéri a csere, sokat le­het így spórolni. Sajnos nem min­denki élhet a lehetőséggel. Egy új lakáshitelt áprilisban átlagosan 5,06 százalékos ka­mattal adtak el a bankok, ugyan­ekkor a meglévő állomány át­lagkamata 5,47 százalék volt. A jelzáloghitelek kiváltását több bank is használja piacszerzésre. A K&H-nál és a CIB-nél például az új jelzáloghitelek tizedét ilyen kölcsönök teszik ki. Az átlagos kiváltott hitelösszeg a K&H-nál 8 millió, a CIB-nél 10,3 miihó fo­rint. A hitelkiváltás egyre inkább megéri az ügyfeleknek, a költsé­gek ugyanis sokat csökkentek. Három hónapja hatályos az a jog­szabály, amely szerint jelzáloghi­teleknél a végtörlesztés díja nem lehet több a hiteltartozás 1,5 szá­zalékánál, jelzáloglevéllel finan­szírozott hitelnél pedig a 2 száza­lékánál. Korábban sok banknál az idegen bankok hiteléből törté­nő végtörlesztés ennek a kétsze­resébe került. Az új bankok pe­dig jellemzően induló költségek nélküli hitellel várják az ügyfele­ket. Fél százalékpontnyi kamat- különbségnél is megérheti vál­tani. Egy tízmilliós hitelnél a ki­váltás díja 150 ezer forint, de ez néhány év alatt visszajön, hiszen már az első évben megtakarítha­tó 50 ezer forint kamat. ___ KIVÁLTANÁ, forihtositott HITELÉT?! I NÉZZEN BE HOZZÁNK! I Egyre többen jönnek rá, hogy megéri Éledezik a drága fogyasztási hitelek kiváltása is. A bőven 20 százalék fölötti átlagkamatú fo­lyószámlahitelek nagysága a vál­ságkor is nőtt, ám tavaly látvá­nyos esésnek indult, és 400 mil­liárd forint alatt stabilizálódott. A 30 százalék fölötti kamatú kár­tyahitelek mennyisége is csök­ken, idén áprilisban 132 milliár- dot tett ki. A Raiffeisennél ez a jel­lemzőbb: 1-2 millió forintnyi tar­tozásokat váltanak ki személyi hitellel. Az FHB-nál az adósság- rendezés a személyi kölcsönök 15-20 százalékát tette ki. Spórol­ni ezzel is sokat lehet, egy egy­millió forintos kártyahitel éves kamata 300 ezer forint is lehet, személyi hitel viszont 10-15 szá­zalék közötti kamattal már kap­ható. Ez évente 150 ezer, havon­ta 12,5 ezer forint megtakarítás. A hitelkiváltás pörgetése a közvetítőknek is érdekükben áll. Az ügynökök jelzáloghite­lek után járó jutalékát március­ban körülbelül megfelezték az­zal, hogy a közvetítői díj mérté­két a folyósított hitel 2 százaléká­ban maximálták. A személyi hi­telekre viszont nem vonatkozik a korlátozás, így az adósságrende­ző kölcsönre továbbra is kaphat­nak 2-3 százalékos jutalékot is az ügynökök. Ám sok ügyfél már felkerült a negatív adóslistára, így esélye sincs hitelkiváltásra. Egy másik részüknél pedig a ta­valy év elején bevezetett, jövede­Fogyasztási hitelek és kártyahitelek kamatai (százalék) 40 _____ k ányahitel 35.................... —n 2 5 ________ f ogyasztási hitel 20­14—2014. január 2016. április-»! VG-GRAFIKA FORRÁS: MNB lemarányos törlesztőrészletre vo­natkozó jegybanki rendelet okoz problémát - mondja Kiss Gábor, a Házadlesz.hu hitelezési vezetője. A korábbi tartozást ugyanis sok­szor csak akkora személyi hitel­lel lehetne kiváltani, amelynek a havi törlesztője már magasabb a rendeletben megszabottnál. így az adós kénytelen megtartani a régebbi hiteleit, és fizetni a még magasabb terheket. H. B. *•

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom