Somogyi Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-18 / 142. szám

2016. JÚNIUS 18., SZOMBAT fi MEGYEI KÖRKÉP Bahart-tőkeemelés: nem csak adnak, kérnek is a tulajdonos önkormányzatok Több beleszólást, vagy kikötőt ► Folytatás az 1. oldalról BALATON Mivel az elmúlt évek részvény adásvételei nyomán (számos település tette pénz­zé hajózási értékpapírjait, és Siófok rendre fel is vásárolta ezeket) a székhelyvárosnak egyre nagyobb a tulajdoni hányada a többivel szemben, információnk szerint a pol­gármesterek körében újból, a tó'keemelés kap­csán is felvetődött: ne ötven száza­lék plusz egy sza­vazattal lehessen egy-egy kérdést eldönteni, emel­jék ezt föl hatvan, vagy akár hetven százalékra. Az öt­venszázalékos tulajdoni és szavazati arányhoz közelítő Siófok azonban ezzel termé­szetesen nem ért egyet.- Idő kérdése, mikor ke­rül Siófok ötven százalék fö­lé, attól fogva a mi tulajdonré­szünk, részvénycsomagunk elértéktelenedik - véleke­dett Kenéz István balatonlellei pol­gármester; váro­sa egyébként 4,51 százaléknyi tulaj­donrésszel bír. - Ebben a helyzet­ben sem én, sem a lellei képvise­lő-testület nem tá­mogatja a 80 millió forint tő­keemelési kötelezettségünk teljesítését. Annak sem látjuk sok értelmét, hogy több évre elosztva kelljen ezt kifizetni. Hiszen ez idő alatt szinte bizo­nyos, hogy Siófok eléri a célját és ötven százalék fölé kerül, onnantól kezdve a többi húsz tulajdonos szava semmit sem ér, még ha húszán ugyanazt akarják is. Vagyis akár úgy is fölfoghatjuk, hogy ezzel a 80 millió forinttal Siófok célja­it támogatnánk, holott lenne helye ennek a pénznek Bala- tonlellén is, a mi kikötőnkre is el lehetne költeni, ráadásul akkor a helyi választópolgá­roknak meg is tudnánk mu­tatni, hogy mit fejlesztettünk belőle. Kenéz István felvetette: az már tárgyalási alap lehet­ne, ha a kikötőket megkaphatnák az önkormányzatok, mert a működte­tésből származó bevétel az eset­ben hozzájuk foly­na be. A leilei pol­gármester arra is emlékeztetett: an­nak idején, amikor a kikö­tővel rendelkező települé­sek tulajdonosok lettek, ar­ról volt szó, hogy senki sem megy 25 százalék tulajdon- rész fölé. Ezt azonban sem a későbbi részvényeladók, sem a vevő nem tartotta be, igaz, hogy anno csak szóbe­li egyezség szüle­tett erről... Bóka István, a kilenc százalék­kal bíró Balaton- füred polgármes­tere is egyetérte­ne a döntésekhez szükséges szava­zati arány meg­emelésével. Lapunk kérdésé­re azt is elmondta: a balato­ni önkormányzatok mozgás­terét is csökkenti az iskola­államosítás miatt kiveten­dő szolidaritási hozzájáru­lás, valamint az, hogy csök­ken az idegenforgalmi adó ál­lami kiegészítése, ezért is le­het indokolt, hogy a tőkejut­tatást több évre elosztva kell­jen teljesíteni. Fónai Imre Siófok rend­re felvásárol­ta az értékpa­pírokat a tele­pülésektől. Többen is ja­vasolják: emeljék meg a szavazati arányokat. csak menjen a hajó... V Keszthely _____12,00 B alatonfüred 9,00 Balatonboglár 7,49 Balatonföldvár 5,49 Balatonlelle 4,51 Önkormányzatok részvényaránya a Balatoni Hajózási Zrt.-ben (%) Siófok 44,21 Fonyód______ 3,73 F ORRÁS: BAHART „A kikötők kiszakítása a cég szétdarabolásának első lépése- A tőkejuttatás régóta ismert kötelezettség, amelyet egyszer már elhalasztottak a tulajdono­sok, véleményem szerint ez a továbbiakban már nem elodáz­ható - reagált Kollár József, a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigaz gatója. - Ez egyébként a társa­ság megújulásához, stratégiai céljainak teljesüléséhez is elen­gedhetetlen. S az állam annak idején ezzel a feltétellel adta az önkormányzatok tulajdonába a részvénycsomagot, amit akkor mindenki el is fogadott. Úgy vé­lem, mivel a zrt. turisztikai és közlekedési szempontból egy­aránt kiemelt jelentőségű válla­lat a Balaton térségében, tulaj­doni hányadtól függetlenül stra­tégiai jelentősége van annak, hogy egy település tulajdonos-e, vagy sem. Sőt. a Bahart befek­tetésnek sem rossz, hiszen leg­utóbb is magasabb osztalékot fizettünk, mint az állampapírho­zamok. A tőkejuttatást követő­en pedig ez az összeg több mint a háromszorosára nőhet. A vezérigazgató természetesen nem ért egyet a kikötők önkor­mányzati kézbe adásával. - A jövő a Balaton egységes, regio­lenne” nális szintű kezelésében, koor­dinációjában rejlik, ebbe a jövő­képbe egy modern és erős Bala toni Hajózási Zrt. fér csak bele, a kikötők kiszakítása viszont a társaság gyengítésének, végső soron szétdarabolásának első lépése lenne. És ellentétes nem csak a régió jövőképével, ha­nem a tulajdonosok által elfo­gadott cégstratégiával is. HIRDETÉS EB-focilabdát nyert: Egy karton sört nyert: Forgács István (Kaposgyarmat) Bakó Péter (Babócsa) Szita Lászlóné (Fonyód) Vizbor Tibor (Balatonlelle) Homonnai Péter (Kutas) Frei Henrik (Ecseny) Haidenger István (Kaposvár) Szirer Petra (Igái) Szakács Imre (Sávoly) Bakán Zoltánná (Juta) TANÁCSOK A KISKERTI MUNKÁKHOZ A leander betegségei A leander népszerűsége töretlen hazánkban. Régebben a módo­sabb magánkertekben, ma már szinte minden kertben, sőt egy­re több közterületen is találkozha­tunk vele. Nagyobb városok bát­ran felvállalják gondozásukat, da­colnak az utca emberének gyűjtő szenvedélyével és akár egész ut­cákat, vagy nagyobb tereket né­pesítenek be leanderrel. Sajnos a leandert sem kerülik el a károsí­tok. Szerencsére nincs belük sok, és közülük is csak egy, ami végze­tes a növényre, ez pedig még rit­kán fordul elő hazánkban. Röviden tekintsük át károsítóit.- Pseudomonászos rákosodás esetén, a növény levelén, vagy vi­rágán apró gubacsok, tumorok je­lennek meg. A károsító a növényt belülről fertőzi, a tumorok jelent­kezésekor már lehetetlen ellene védekezni. A legjobb az azonnali likvidálás, nehogy a többi leander­re is átfertőzzön.- Baktériumos betegsége a xy- lella a fenti baktériumos beteg­séghez hasonlóan ez sem elter­jedt kórokozó, de megjelenésé­vel számolnunk kell. A növény le­vél szélén elhalt barna foltok jeln- nek, meg, amely tovább terjed és egész hajtások, majd a teljes tő pusztulását okozza. Ez ellen sem könnyű a védekezés, ezért a ke­zelés alatt el kell különíteni a nö­vényt, de a legjobb az azonnali megsemmisítés.- Penészgombák főként a telelés során jelentkező betegség, amely nagy kárt nem tesz a leanderben. Megelőzhető, ha a telelést nem párás légterű helységekben vé­gezzük.- Korompenész a levéltetvek ürü­lékén élő gombafaj, amely fekete koromszerű bevonatot képez a le­vél felületén. Beazonosítását a le­véltetvek jelenléte, és a korompe­nész színű felület ragacsos tapin­tása is megkönnyíti.- Pajzstetű rögtön kettő is van be­lőle a gyapjas és a teknős. Utób­bi esetén pici kagylók figyelhetők meg a növény fás részen, vagy a levelek fonákán, előbbi esetén pe­dig fehér vattapamacs szerű be­vonat látható a növény különböző részein. Csak felszívódó rovarölő szerrel érjük el őket, de a perme­tezés előtt célszerű finom kefé­vel meggyengíteni a pajzsot, vagy a vattapamacsot, hogy hatéko­nyabb legyen a permetezés.- Levéltetű szinte minden évben találkozni velük. A leandernek szép sárga színű levéltetű jutott. Meleg és csapadékos idő ked­vez a terjedésének. Védekezés el­lenük nagyon egyszerű felszívó­dó, vagy kontakt rovarölő szerrel. A szert lehetőség szerint váltogas­suk, hogy ne alakuljon ki ellenál­ló képesség.- Kabóca kis zöld állatka, amely jelentéktelen károsító, ezért rit­kán is védekezünk ellene. Olyan kis számban jelenik meg a növé­nyen, hogy sokszor fel sem figye­lünk rá. A levéltetű, vagy pajzstetű elleni védekezés őt is elpusztítja.- Közönséges takácsatka szabad szemmel nem látható apró pók­szerű kártevő, amely a levél foná­két szúrja és szívogatja, ettől a le­vél úgy néz ki, mintha milliónyi fe­hér pötty lenne rajta. Erős károsí­táskor a fehér pöttyök összefoly­nak, és ólomszerű színt kölcsö­nöznek a levélnek. A növény pusz­tulását nem okozzák, de nagyon sok levél lehullhat miattuk. Atka­ölő szerrel védekezhetünk elle­nük. Legjobb a felszívódó tojásölő hatású szer.- Nem tipikus károsítás, de mégis érdemes itt foglalkozni az élettani betegségekkel, amelyek többnyire nagyobb bajt okoznak, mint a károsítok, sőt a növény legyengülésével járnak, ami vi­szont utat nyit a fertőzéseknek. Ilyen a vízhiány, tápanyaghiány, fényhiány. A sárga levelek kiváltója víz­hiány, és/vagy tápanyaghiány. Egy-egy krónikusabb, azaz sú­lyosabb víz és tápanyaghiány esetén a leander képes a levele­inek 15-20 százalékát is egyszer­re eldobni. Minél később orvosol­juk a bajt, annál kevesebb levél marad rajta. Viszont, ha megszű­nik a probléma, akkor új levele­ket hoz a növény. Annak, hogy így és ilyen mértékben dobja el a lombját nagyon egyszerű oka van. Túlélésre játszik. És az ösz­tönök világában mi a túlélés? Nem az anyagi javak felhalmo­zása, hanem az utód biztosítá­sa. Tehát az energiát elvonja a lombokból és benyomja az új hajtásokba annak érdekében, hogy minél hamarabb virágot, magot érleljen. Herold Ferenc kertészmérnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom