Somogyi Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-18 / 142. szám

2016. JUNIUS 18., SZOMBAT BELFÖLD-GAZDASÁG 1J ÁderJános visszaküldte a kárpótlási törvényt BUDAPEST Megfontolásra küld­te vissza Áder János köztársa­sági elnök az Országgyűlés­nek a kárpótlással összefüggő törvények módosításáról szó­ló törvényjavaslatot, derült ki a parlament honlapjára tegnap felkerült dokumentumból. A törvény célja a kárpótlási folyamat lezárása és egyben a kárpótlás során visszamaradt termőföldeknek a Földet a gaz­dáknak program keretében tör­ténő értékesítési lehetőségének megteremtése. Az átmeneti tör­vény alapján a mezőgazdasági szövetkezeteknek a közös hasz­nálatukban álló földekből a részarány-földtulajdonosok tu­lajdonát képező, a szövetkeze­ti tagok és alkalmazottak föld- tulajdonhoz juttatására szolgá­ló, az állam tulajdonában lévő, valamint az árverések céljára szolgáló úgynevezett kárpótlá­si földalapokat kell elkülöníte­niük. Áder János többek között azt kifogásolta, hogy a törvény nem határozza meg, mire terjed ki az állam tulajdonszerzése, a törvény szövege alapján ugyan­is a szövetkezetek által használt teljes területet felölelik. így vég- ereményben az is előfordulhat, hogy bizonyos esetekben in­gyen szerezne tulajdont a szö­vetkezeti használatban álló ter­mőföldeken az állam. MW MSZP: összegyűlt a 200 ezer szignó Sikerült összegyűjtenie az MSZP-nek azt a 200 ezer alá­írást, amivel népszavazást kezdeményezne az állami föl­dek eladásának tilalmáról. Tó­biás József pártelnök elmond­ta, a határidő lejártáig, június 28-áig folytatják az aláírás- gyűjtést, mert nem bíznak a hatalomban és abban, hogy a Nemzeti Választási Iroda ob­jektív lesz az aláírások ellenőr­zésekor. Ezért még 30-40 ezer szignót szeretnének össze­gyűjteni. A politikus szerint a kormánypártok olyan törvényt hoztak, amelynek alapján ki­oszthatják saját maguknak, barátaiknak a közös tulajdont, de még születhet olyan jogsza­bály, amely megakadályozza ezt és visszaveszi az állam tu­lajdonába a földeket. „A megélhetésük sem biztosított a védőnőknek” Nagy a munkateher, ■ ■ ■ mm m * kicsi a fizetés Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének el­nöke arról beszélt lapunk­nak, hogy a fájdalmasan alacsony fizetések miatt be­töltetlen 400 védőnői ál­lás. Elmondta azt is, más­ként kell-e foglalkozni a ci­gány származású családok­kal. A gyöngyösi eset kap­csán kifejtette, kellene egy olyan jogszabályi környe­zet, amely lehetővé teszi az azonnali intézkedést, ha nem engedik be a védőnőt egy családhoz. Csejk Miklós mikIos.csejk@metliaworks.hu- A héten volt a védőnők nap­ja, a védőnői hálózat is már 101 éves. Ennyi idő alatt sokat vál­tozott a világ. Hogyan követik a változásokat?- A gyermekeket ugyan­úgy nevelni kell, és az új tu­dományos eredményeket fel­használjuk a tanácsadás so­rán. Hungarikumról azért be­szélünk a védőnői hálózat kap­csán, mert 1915 óta megelőző szemléletű a képzésünk és a rendszer is, másrészt a családo­kat az otthonukban is látogat­juk, harmadrészt már a váran­dóskortól egészen az iskolás­kor végéig követjük a gyerme­kek sorsát. Ez máshol nincs így.- Sok védőnő mondja, hogy a legnehezebb a sokféle család­dal megtalálni a hangnemet.- A védőnőnek ugyanúgy szót kell értenie az alacsony végzettségű hátrányos helyze­tű, mint a többdiplomás csalá­dokkal. Sőt, amíg nem észlel a gyermek fizikai és szellemi fej­lődése terén hátrányt, addig el kell fogadni mindenféle neve­lési elvet is, persze csak olyat, amely szem előtt tartja a gyer­mek személyiségi és a fejlődé­séhez biztosított jogait.- Többször hallani azt is, hogy másként, nagyobb empátiával kell foglalkozni például a cigány származású családokkal. Ezt tudják tartani?- Nagyon fontos, hogy a vé­dőnők ismerjék a kulturális különbségeket. A főiskolán is tanulnak róla. Sokszor viszont nehéz elfogadtatni azt a neve­lési és gondozási stílust, ami főleg a hátrányos helyzetű ci­gány embereknél nem szokás, de adott esetben a védőnő jó­nak tart. Másrészről meg, amíg a gyerek fizikai és mentális fej­lődésével nincs probléma, ad­dig nem kell beavatkozni.- Miért nincs több cigány-roma származású védőnő, akik talán jobban szót tudnak érteni ezek­kel a családokkal?- Az iskoláztatás miatt. Fő­iskolai végzettség szükséges a védőnői szakmához, és a ci­gány származású lakosság kö­rében kevesebben jutnak el ad­dig, hogy el tudjanak végez­ni egy főiskolát. De vannak cigány védőnők, és nekik is ugyanúgy el kell fogadtatniuk magukat a családokkal, mint minden védőnőnek, de az biz­tos, hogy jobban tudják kezel­ni a kulturális különbségeket.- Miért van egyre kevesebb vé­dőnő hazánkban?- Ma 5200 védőnői állás van Magyarországon, ebből 400 be­töltetlen. Csaknem 4000 védő­nő dolgozik területen, 1000 is­kolákat lát el, 78 kórházak­ban, 61 a családvédelmi szol­gálatnál van és a szakfelügye­let területén 113 védőnő dolgo­zik. Viszont egyre többen men­nek nyugdíjba vagy külföldre Névjegy Csordás Ágnes Katalin védő­nő. egészségügyi menedzser. A Pécsi Tudományegyetem, Egészségügyi Főiskolai Ka­rán vézett 2006-ban. 2011- 2015-ig az Egészségügyi Szakmai Kollégium Gyermek­alapellátás tagozat tagja volt. Jelenleg a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke. a sokkal nagyobb fizetésért, és kevés az utánpótlás. Ennek leg­főbb oka a nagyon alacsony fi­zetés. Ma Magyarországon egy kezdő védőnő bruttó 122 ezer forintot kap, míg például a szak­ellátásban dolgozó azonos vég­zettségű egészségügyi szakdol­gozó bruttó 163 ezer forinttal kezd. A védőnőket nagyon el­keseríti, hogy még az egészség- ügyi szakdolgozók béremelését sem kapják meg, pedig a védő­nő is egészségügyi szakdolgo­zó, csak az alapellátásban. Ott tartunk, hogy a megélhetésük sem biztosított, miközben van­nak olyan területek, ahol sok­kal több családot kell gondoz­niuk, mint amennyit a jogsza­bály előír. Röviden: nagy a mun­kateher, kicsi a fizetés.- A halálra éheztetett gyöngyö­si kislány esete rávilágított arra, milyen baj lehet abból, ha nem engedik be a védőnőt a lakásba, aki ráadásul jelentette is a prob­lémát, de a bürokrácia útvesz­tőiben valahol elveszett az infor­máció. Nem lenne szükség vala­milyen törvénymódosításra?- Szükség lenne egy olyan jogszabályi környezetre, amely lehetővé teszi a védőnők azon­nali intézkedés jogát arra az esetre, amikor a gyermek fizi­kai veszélyeztetettségét észlel­jük, például ha nem engedik be a védőnőt egy családhoz. De azt is hozzá kell tenni az ilyen ügyek kapcsán mindig, hogy az esetek döntő többségében jókor van ott a védőnő, segítségül tud­ja hívni a gyámügyet és a csa­ládvédelmi szolgálatot. És ez az egyik legfontosabb feladata. A gazdag finnek ezt is megengedhetik maguknak, persze szakszervezeti támogatással Kemény bércsökkentésben egyeztek meg HELSINKI Bércsökkentő intézke­désekről egyezett meg csaknem egyévi tárgyalás után a verseny- képesség erősítése és a munka­helyteremtés érdekében a finn kormány és a dolgozók 87 szá­zalékát képviselő szakszerveze­tek. Eszerint a munkavállalók évente 24 órával, három mun­kanappal többet dolgoznak vál­tozatlan bérért; egy évre befa­gyasztják a béreket, a közszfé­rában 2019-ig egyharmadával csökkentik a szabadságos jutta­tásokat és emelik a munkaválla­lók tb-hozzájárulását. Az intézkedések évi mintegy 1700 euróval csökkentik a ha­vonta 3000 eurót kereső közal­kalmazott jövedelmét (vagis ha­A magyarral nehéz összevetni A 790 euros magyar átlagfize- drágább országainak egyike, tések tükrében magasnak tű- A lakásbérlés rezsivel például nik a 3000 eurós finn közalkal- legalább kétszerese a magyar- mazotti kereset, de az igazság nak. Vagyis a finn lakosság ke- az, hogy Finnország Dánia és vesebbet költ, mint azt az első Svédország mellett a világ leg- pillanatban gondolnánk. vonta csaknem 140 euróval kap­nak kevesebbet). Mindez a vá­sárlóerő visszaesésével jár, ame­lyet adócsökkentéssel mérsékel­nek majd. Juha Sipilä minisz­terelnök a programtól azt várja, hogy 2019-ig 110 ezer új munka­helyet teremtenek és a jelenlegi 68,5 százalékról 72 százalékra nő a foglalkoztatottság. A finn gazdaság 3 évi recesz- szió után tavaly indult növeke­désnek, a GDP 0,5 százalékkal bővült. De a gazdaságot vissza­fogja a kulcsfontosságú orosz piac zsugorodása, a Nokia leépü­lése és a papírpiaci kereslet visz- szaesése a digitális technikák el­terjedése nyomán. A munkakölt­ségek terén Finnország verseny­képessége 15 százalékkal rosz- szabb, mint a németeké vagy a svédeké. A finn export verseny- képessége 2007 óta 10-20 száza­lékkal romlott a versenytársak­hoz képest, viszont erősen nőt­tek a munkaköltségek. Finnország a bércsökkentést átmeneti állapotnak gondolja, és a szakszervezetek kérésére minden idők legdrágább és leg­nagyobb kétéves kísérletébe fog 2017-ben: új szociális modellt tesztel a lakosság egy csoport­ján. A kormány ennek eredmé­nyeit megvizsgálva dönt majd arról, bevezeti-e az alapjöve­delmet, a negatív jövedelem- adót vagy valamilyen más szo­ciális modellt. Csejk M. Csaknem 10 százalékkal nőtt a casco biztosítás díja BUDAPEST Mintegy 10 száza­lékkal, 76 500 forintra nőtt az átlagos casco díja május vé­géig, miután 22 százalékkal emelkedett az újautó-eladá- sok száma, amelyekre a cas­co is többe kerül - közölte a Netrisk.hu. Az új autók átla­gos cascója 92 ezer forint, ami több mint 70 százalékkal ma­gasabb, mint az évfordulós vál­tók 53 600 forintos éves ösz- szege. A közvélekedéssel ellen­tétben, miszerint a szerződé­seket többnyire 5 évnél fiata­labb autókra kötik, az alkusz adatai szerint ezek 49 százalé­ka legalább 7 éves autókra vo­natkozik. Részben azért, mert A biztosítók folya­matosan emelik a biztosítható autók korhatárát a biztosítók folyamatosan eme­lik a gépjárművek korhatárát, és a korábban hitelre vásárolt és még mindig törlesztés alatt álló autóknál kötelező a casco fenntartása. A szerződők évről évre egyre nagyobb arányban vállalnak magasabb önrészt a kedvezőbb díjért. Az idén mindössze a casco- szerződések 43 százalékánál volt 50 ezer forint és 10 szá­zalék az önrész, miközben a legalább 100 ezer forintos ön­részű szerződések aránya 41 százalékra emelkedett a 2013- as 29 százalékról. mw Többmilliárdos adócsalást lepleztek le BUDAPEST Két és fél milliárd fo­rintos kárt okozott a költségve­tésnek egy munkaerő-kölcsön­zésre épülő budapesti bűnszer­vezet - közölte a NAV. Az ügy­nem kapcsolódik a nemrég le­leplezett, győri, szintén adócsa­ló bűnszervezethez. Egy fővá­rosi őrző-védő és futárszolgá­lati feladatokat ellátó munka­erő-kölcsönző bűnszervezetet fedtek fel. A fővállalkozó tár­saságok alvállalkozókat bíz­tak meg. Ezek alá további cé­geket szerveztek: a munka­erő-kölcsönző cégekhez beje­lentették a dolgozókat, és kü­lön erre a célra alapított vál­lalkozásokon keresztül kivet­ték a pénzt, nehogy a munka­erő-kölcsönzők bankszámláin pénzmozgás legyen. Az áfá­val is nagy tételben csaltak. A készpénzben felvett pénz egy részét adózatlan munkabér­ként borítékban kiosztották. A bűnszervezet külföldi szer­verről működő informatikai hálózat kiépítésével próbálta elrejteni feketekönyvelését. Száz pénzügyi nyomozó, pénzügyőr és adórevizor Bu­dapesten és hat megyében, 74 helyszínen tartott házkutatá­sokat. Készpénzt foglaltak le, ingatlanokat és bankszámlá­kat zároltak. Húsz gyanúsítot­tat hallgattak ki költségvetési csalás és magánokirat-hami­sítás miatt. Az irányító házas­pár, két társuk és az informati­kai hálózatot kiépítő férfi előze­tes letartóztatásban van. MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom