Somogyi Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
2016-05-29 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 19. szám
*«5, Minden vasarnap háromfogásos meleg V' ebédet osztanak A „partner” zöldségesek már félre is teszik "JJ :4 a megmaradt, de még ehető zöldségeket g a fővarosban és sok helyen addigra már félre is teszik a megmaradt, még felhasználható és ehető dolgokat, ami nem szép már és kicsit fony- nyadt, ezért nem szívesen tennék ki a pultra, vagy nem bírná ki a hétfői nyitásig. Kezdetben elég nagy volt az ellenállás, ma már ott tartunk, hogy alkalmanként 100 kilogramm zöldség is összejön, így már minden második szombaton is tudunk főzni.” A Foocf Not Bombs mozgalom Amerikából indult az 1980-as években. Ott ma már ott tartanak, hogy naponta több tízezer adag ételt osztanak a mozgalomnak köszönhetően. „Az önkénteseink között vannak középiskolások, de nagymamák is, van fizikai munkás és egyetemi oktató is, valamint nagyon sok itt tanuló külföldi egyetemista - folytatja Márta- A Food Not Bombs i Amerikából indult, ide ma már sok [magyar követője van Judit koordinátor. - Ők úgy találnak ránk, hogy tenni akarnak valamit. A Food Not Bombs étélosztásai abban is különlegesek, hogy maguk a rászorulók is részt vehetnek benne. Segíthetnek begyűjteni az árut, és a zöldségek előkészítését is nagyon szívesen csinálják. Sokaknak jólesik, hogy nemcsak sorban állhat, hanem tehet valamit a saját és mások ebédjéért. Magyarországon az ételosztás fontosabb célunk, mint a környezetvédelem, de akcióinkkal szeretnénk tudatosítani azt is, hogy a hús előállítása rengeteg gabona, föld, víz felhasználásával jár - könnyen belátható, hogy azzal, ha lemondunk a húsról, hozzájárulhatunk a világ élelmezési problémáinak megoldásához. Vidéken is egyre többen próbálkoznak: Pécsett, Veszprémben és Szombathelyen indult el a miénkhez hasonló akció. Nagyon örülnénk, ha egyre többen csatlakoznának hozzánk az ország más városaiból is, akkor is, ha csak télen, vagy ha csak alkalmanként. Ha nem a hajléktalanság, hanem a szegények, a nagycsaládok segítése a cél és az ételosztáshoz szemérmesek a rászorulók, akkor más formában, de segítenének. Azt tapasztaljuk, hogy a zöldségesek is egyre nyi- tottabbak, sőt a civil emberek is. Legutóbb műanyag edényeket gyűjtöttünk a közösségi oldalon hatalmas sikerrel, és egyre többen keresnek bennünket, hogy hoznák a felesleget, szóval érdemes belevágni, értékessé teszi a vasárnapot, és rengeteg energiát ad, ha az ember tesz valami jót.” 2016. MÁJUS 29., VASARNAP SZTORI Önkéntesek 100-150 adag ételt osztanak abból, amit mások kidobnának Évente többtonnányi élelmiszer landol a kukákban Magyarországon. A Food Not Bombs Budapest önkéntesei is azért dolgoznak, hogy ez kevesebb legyen. Minden hétvégén rászorulóknak mentik meg azokat a még ehető, de kidobásra ítélt répákat, kissé puhább uborkákat, vagy érett banánokat, amiket a piacon már kidobnának. Fábos Erika MAGYARORSZÁG Food Not Bombs, vagyis az ennivaló nem bomba. A budapesti Food Not Bombs a 2000-es évek elején jött létre, mindig közösségi formában és önkéntesen szerveződött, de csak az utóbbi pár évben kapott nagy lendületet. „Egy baráti csapatból indult el a mozgalom a fővárosban, eleinte csak alkalomszerűen működött, majd négy éve már kéthetente rendszeres volt az ételosztás, az elmúlt két évben pedig nagyon felpörögtünk - mondta Márta Judit, a Food Not Bombs Budapest egyik koordinátora. - Most ott tartunk, hogy minden vasárnap háromfogásos meieg ebédet osztunk a Boráros téren, minden második szombaton pedig az aluljárókat járjuk végig, és a rászorulókhoz visszük el az ételeket. A Fehérvári úti vásár- csarnokba, illetve a Fővám téri piacra járunk. Szombatonként, zárás előtt egy órával érkezünk Nincsenek egyedül A Food Not Bombs mellett egyre több szervezet dolgozik azon hazánkban, hogy ne legyen szemét az ételből. A Budapest Bike Maffiát 2011- ben azok a fiatal bringások alapították, akik Pécsett szereztek ilyen tapasztalatot. Budapesten adományt gyűjtenek, amit kerékpárral szállítanak a rászorulóknak. Piaci adománygyűjtést és közösségi főzéseket szerveznek, de menhelyeket is támogatnak. A Food Angels Hungary mottója: „Addig nem éltél igazán, amíg nem tettél valamit valaki olyanért, aki azt sosem tudja visszaadni.” Középmezőnyben Európában a brit háztartások pazarolják el messze a legtöbb ételt, hetente csaknem hat kilogramm élelem végzi ott a kukában. A brit háztartások ezzel családonként évi 210 ezer forintnyi élelmiszert pazarolnak el. Az unióban évente 22 millió tonna étel megy veszendőbe, noha ennek 80 százaléka megmenthető lenne. A magyar családok 42 százaléka dob ki rendszeresen élelmiszert, 10- ből 8 esetben annak minőség- változása, az esetek ötödében pedig a szavatossági idő miatt. Ütős csajok nyomában járt a stáb három évig SÜTI, MOSOLY, MŰKÖRÖM ÉS SÚLYOS POFONOK „A testi fájdalom másodlagos, elsősorban lelkileg visel meg egy olyan helyzet, amikor egy sérülés miatt eleve vesztésre vagy ítélve - mondja felidézve a címmeccs körülményeit. Amikor azt kérdezem tőle, hogy egy férfias világban nem furcsa érzés, hogy még a női meccseken is alulöltözött lányok viszik körbe a menetszámot jelző táblát, nem okoz meglepetést a válaszával. „Az edzőteremben férfias szabályok uralkodnak és ez van a meccseken is. Fel sem tűnik, hogy ledér nő viszi-e a körbe a táblát, mert nem arra koncentrálok, hanem az ellenfelemre.” Amikor azt kérdezem, hogy edzésen óvják vagy „megverik” a férfi edzőpartnerek, elárulja: van, akit biztatni kell, hogy ne kímélje. Igaz, olyan is akadt, aki nem vette figyelembe a 30 kilónyi súlykülönbséget, és egy ütése után azt sem tudta, hogy hol van.” A másik főszereplő Néme- di Csilla, külsőleg Gina tökéletes ellenpólusa. Szőke, kék szemű, sikeres amatőr karriert maga mögött tudó lány, aki nagyon tudatosnak tűnik ringen belül és kívül egyaránt. A filmben is elgondolkodik, hogy érde- mes-e ebben a jéghideg, olykor manipulált profi bokszvilágban őszintén és becsületesen küzdeni. Amikor elvállal egy külföldi gálát, amire alig hagynak felkészülési időt neki, kikap, és a vesztesnek járó pénzt úgy dobják a szállodai ágyára, mintha egy örömlányt fizetnének ki. „Ha a körítést nem is, de magát a sportot, ez edzéseket nagyon szeretem - mondja Csilla. - A boksz a többi küzdősportággal egyetemben segíthet olyan energiák mozgósításában, amik máskülönben bent maradnának. Ráadásul egészen jó családi háttérrel is előfordulhat, hogy az embernek vannak önmagával olyan harcai, amiknek a megvívásához hozzá tud segíteni egy ilyen típusú sport” - teszi hozzá. A hétéves Csengének ilyen harcai nincsenek, ő csak annyit mond magáról, hogy fiús lánynak tartja magát, és a bunyózással akar „foglalkozni”. A korosztályában mindenesetre lány ellenfél nem nagyon akad, így kénytelen a fiúkat „megrend- szabályozni”. Kérdés persze, hogy mit szólnak ahhoz a ska- cok, ha Csenge a hajtépős iskolai ismerkedésre egy sallerral válaszol. A kislány szerint ilyenre azért nem gyakran van példa, inkább szól a tanár néninek. Az persze már egy másik kérdés, hogy felnőttkorba lépve mit szólnak a pasik egy bokszolónőhöz? Miló Viki nem köny- nyen talál társat, de ezt a többiek betudják annak, hogy túlságosan is ismert. Viszont Csilla éppen gyermeket vár, Gina pedig a nyárra tervezi az esküvőjét. Mindenesetre a filmben látható, ahogy utóbbi éppen sü- üt majszol, máskor pedig a mű- körmösnél csacsog. Ilyenkor látszik, hogy ezeknek a mosolygós lányoknak valójában két életük van. Egy a ringen kívül, egy a szorítóban. Takács Z. MAGYARQRS2AG A „hivatalos” álláspont szerint nálunk a nőnek a konyhában a helye. Az asszony legyen gondoskodó, gyöngéd anya, valamint profi háziasszony és szerető feleség, biztos háttere az élet „szorító- jában” küzdő férfinak. Ezért is hat különlegesnek, ha nőket látunk fog- és mellvédővel egymásnak veselkedni a boksz- ringben. Márpedig Nordin Eszter rendező nemrég bemutatott dokumentumfilmjében ezt látjuk Három éve látott egy női bokszmeccset, és nem hagyta nyugodni a gondolat: vajon mi veszi rá erre a gyengébbik nem kép viselőit? így született meg a magyar HBO dokumentumfilmje, az Ütős csajok. A film bemutatóján a rendező elárulta, hogy három évig forgatták a filmet, amellyel meg kellett küzdeniük. - A profi boksz nagyon zárt világ és nem köny- nyen enged betekinteni a kulisszatitkaikba - mondta. - Volt, hogy az operatőrt úgy kellett becsempésznünk egy öltözőfolyosóra, mert nem kaptunk forgatási engedélyt. Ezeken a felvételeken a meccsről nem is tudtunk semmit megmutatni, de az sokkal fontosabb, hogy mi történt előtte és utána. ” A rendezőnő elmesélte a bemutatón, hogy először Miló Vikit kereste meg. Ő az a magyar bokszolónő, akit a legtöbben ismerhetnek, hiszen világbajnok is volt, csakhogy szponzorok híján kénytelen volt visszavonulni. Viki története önmagában is érdekes, hiszen amikor abbahagyta a bokszot, depressziós is lett. Azóta keresi a boldogságot és személyi edzőként sok tanítvány útját egyengeti. Köztük van Chamie Gina, aki szíriai apa és magyar anya gyermekeként látta meg a napvilágot, és 23 éves korára profi ifjúsági bokszvilágbajnok lett. A filmből kiderül, hogy a fekete hajú, modell alkatú lány a felnőtt világ- bajnoki címmeccset azért bukta el, mert megsérült a keze. Az Ütős csajok stábja három éven át követte nyomon a 7-36 év közötti bokszoló lányokat. A filmes csapat alapkérdése: vajon mi motiválja a gyengébbik nem erős képviselőit, hogy ilyen férfias sportágat űzzenek? Sajátos hullámvasúton ülnek, az érzelmek és a brutális harc között ingáznak. De megéri ez a fájdalmat, a sérülést, a megaláztatást? A válasz összetettebb, mint gondolnánk. A kemény lányok az önbecsülésükért, az elismerésért, a boldogságért és a sikerért harcolnak, ezenkívül pedig a saját félelmeikkel is megküzdenek. Három éven át kamerák előtt g A bemutató után a csapat: BB9I Chamie Gina(balra) Apostol Csenge, Nordin Eszter, és Némedi Csilla Bombajó: életmentő ételmentés
