Somogyi Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-09 / 108. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2016. MÁJUS 9., HÉTFŐ Ecseny fele külföldiek kezén van, a turizmus lehet a jövő, mert eltűnőben a hagyomány Vadon termő orchideát találtak A gazdag múlt talán utolsó nyomaival találkozhat az uta­zó, ha ellátogat Ecsenybe, a festői szépségű kis faluba. Mert az idő megállíthatatla­nul halad, ahogy a házak kü­lönleges számozása: a Teme­tő utca l.-nél kezdődik, és bár az utcanevek mások, a házszámozás folyamatosan nő 257.-ig. Mindenkit szá­mon tartottak, pedig hajdan volt elkülönülés is a faluban. K. G. gabor2.kovacs@mediaworks.hu ECSENY - Mária Terézia idején telepítettek ide svábokat, 1784- ben kezdték az anyakönyve­zést az evangélikus templom­ban, hajdan a kaposvári evangé­likus egyházközség is az ecse- nyihez tartozott - ismertetett meg mindezzel lusztuszné Pé­ter Márta, a falu kulturális köz­munkása, aki Ecseny anno né­ven oldalt működtet a legna­gyobb internetes közösségi por­tálon, ahol összegyűjti Ecseny emlékeit. A helyi tutyimintákat is, hiszen a svábok klumpával jártak mindenhová, de a temp­lom előterében tutyit húztak. Még áll az orgona, amelyet azok a férfiak spóroltak össze, akik a nagy gazdasági világválság elől Argentínáig szöktek a faluból.- Felső- és Alsó-Ecsenyre osz­lott a község hajdan, az elkülö­nülés oka az lehetett, hogy kü­lönböző német tájegységekről telepedtek meg itt. Egykor nem nagyon ismerték egymást, hi­szen a falu kilenc kilométer hosz- szú. A svábok kitelepítése után a Felvidékről jöttek magyarok, de mára minden ellentét elcsitult - mondta. Eltűnőben a hagyomány: ré­gen két fúvószenekara volt a fa­lunak, az 1990-es években még táncoltak régi sváb táncokat a lakodalmakban. Ma már egy ze­nekar sincs. A 78 éves Frei Hen­rik sváb zenész volt mintegy 50 éven át.- Mindig muzikális ember voltam. Víg élet folyt itt hajdan, mert a svábok szerettek mulat­ni. Kalákában dolgoztak, hogy segítsenek egymáson, egy házat két hét alatt felhúztak - mondta az idős férfi, aki még tesz-vesz az 1928-ban épült házában, és az istállóban, ahol 13 fecskefészek van. - Aztán jött a kitelepítés, és 1948 után megcsappant a svá­bok száma. Minket is kitelepí­tettek, tíz év alatt nyolcszor hur- colkodtunk.- A gyermekkorom szép volt, amíg a svábokat el nem szállítot­ták, kirakták őket a semmibe. Mindent elvettek tőlük, egy kis csomagon kívül ott kellett hagy­ni a gazdasági felszerelést, a bú­torokat. A malenkij robotban so­kan meghaltak, az unokatest­vérem is. Ma már alig vagyunk svábok - mondta a 85 éves De­ák Lajosné Enner Anna, aki fel­vidéki fiúhoz ment férjhez, azt mondta elmagyarosodott. 132 személyt írtak ki a falu­ban malenkij robotra a máso­dik világháború után, 42-t el is vittek, 28-an tértek haza. Em­léktáblát akarnak avatni a tisz­teletükre. Ha pályázati támoga­tást nyernének, stációkat állíta­nának, ez lenne a kitelepítettek útja. A második világháború tá­jékán majdnem 1300-an éltek itt, ma már a lakosok száma alig éri el a 200-at, papíron. Az idő­sek még ragaszkodnak a hely­hez és a múlthoz, Varga Árpád- né vezetésével 1999-ben alakult meg az idősek klubja 48 taggal, ma már csak 22-en vannak. Van egy vegyes énekkaruk és szín­játszó csoportjuk, hagyományos sváb táncokat adnak elő kultu­rális bemutatókon.- Igyekszünk őrizni a ha­gyományokat, tájházra pályáz­nánk, felújítanánk egy saját in­gatlanunkat - mondta Kőku- ti István polgármester. - A te­lepülés életében meghatározó a munkanélküliség, az önkor­mányzat az egyetlen foglalkoz­tató, 25 közmunkásnak adunk munkát. Van elvándorlás, mert messze van Kaposvár és a Ba- laton-part. A külföldiek viszont idetalálnak, ezért a településnek a turisztika lehet a kiugrási lehe­tősége, a megmaradás útja. A házak fele német, holland, osztrák tulajdonban van, de a külföldiek csak évente két-há- rom alkalommal jönnek. Egy er­dei iskola is épült a községben, a Hét Háza Egyesület jóvoltából.- Kétszázan sem élnek fo­lyamatosan a faluban, viszont az úthálózat 13 kilométer hosz- szú, a fenntartása hatalmas erőt emészt fel a költségvetésből, de a külföldieknek tetszik a tanya­si jelleg, hogy 500 méterenként van egy ház. Csend van, nincs autóforgalom, nincsenek kör­nyezetszennyező üzemek... - je­gyezte meg. Nemrég 790 méter utat tudtak leaszfaltozni 14,5 millió forint­ból, jelentős állami támogatás­sal. Most a saját költségvetésük­ből járdát térköveznek a Temető utcában. Négy gyermek is közle­kedik arra rendszeresen, mond­ták a helyiek. Ez bizony nagy szó, hiszen 16 általános iskolás- és hat óvodáskorú gyereket tar­tanak nyilván.- Ökológia mérnökök mérik fél a települést, és Felső-Ecseny végén olyan ritka növényzet­re bukkantak, ami vonzerő le­het. Szártalan kankalint, sőt or­chideát találtak természetes kör­nyezetben - számolt be a polgár- mester. - Az orchidea valahon­nan idekerült, és ott, ahol víz­átfolyások vannak, és magas a föld nitrogéntartalma, jól ér­zi magát. Ha sikerülne megpá­lyázni, egy ökoparkot is létre­hozhatnánk. A páciensek tettek az egészségükért BARCS Több mint négyszázan vettek részt a Barcsi Kistérségi Járóbetegellátó Központ első al­kalommal szervezett, egész na­pos komplex szűrővizsgálatain a hétvégén. Az „Együtt-Gondtalanul” a betegségek ellen az egészségért című kampány során a pácien­sek részt vehettek a nőgyógyá­szati emlő és rákszűrésen, az urológiai prosztataszűrésen, tü­dőszűrésen, és a bőrgyógyásza­ti anyajegy szűrésen, vércukor mérésen. A preventív vizsgála­tokhoz kapcsolódott a sebészet, a belgyógyászat, röntgen és a la­bor is, de az érdeklődők kipró­bálhatták a jógát és belekuk­kanthattak a természetgyógyá­szat rejtelmeibe. Kisimre László igazgató hangsúlyozta a szűré­sek fontosságát, melyre manap­ság igen kevesen járnak el, pe­dig rengeteg betegséget meg le­hetne előzni velük. Hozzátette: méhnyakrákban például éven­te 400 nő hal meg, ami megfele­lő hozzáállással elkerülhető. Ki- simréné Györkös Ágnes, a Me­gyei Egészség Fórum prevenci­óért felelős munkacsoportjának tagja rámutatott: a megyében az idei év a szűrésekről szól, és több hasonló kampányt szer­veznek még év végéig. J. G. Sikeres volt a megelőzési, preventív barcsi kampány HIRDETÉS jldhetik hideg és imeleg elő­ételek, levesek, főetelek, egy­tálételek, desszertek, italok, szörpök és akár lekvárok re­ceptjeit is. Egy-egy étel, ital receptje mellett újra várunk három­fogásos ételsorokat is. Osszák meg a család ked­venceit a nagyközönség­gel, és lepjék meg az olim­piai bajnok szakácsokat is. 10., jubileumi 2016-ban, a 10., juDueumi szakácskönyvben is az Ónok ételeire építünk. * Várjuk vadakból, halak­ból, tenger gyümölcsei­ből, gombákból, az erdők, mezők egyéb kincseiből, a háziasított állatok hú­sából, a kiskertek javaiból elkészített ételeik receptjeit. Nincsen tehát olyan alap­anyag, étel, mely ne kaphatna helyet a könyvben. A receptnél várjuk a hozzávalókat négy személyre és az elkészítés módját. Kérjük adják meg elérhetőségeiket is (név, cím, telefonszám), mert a beküldők portréit idén is fotóriportereink készítik el. A recepteket levélben a Somogyi Hírlap szerkesztőségének címére várjuk: 7400 Kaposvár, Kontrássy u. 2/a. A borítékra írják rá:„Receptverseny". E-mailen is várjuk az ételsorokat: aliz.zaborszky@mediaworks.hu címre. WWW. SONLINE .HU Frei Henrik ötven éven at zenélt . :zi I Kőkuti István jpolgármester: i ökoparkot J I létesítenénk- 1 Varga Árpádné: tájházra pályáznánk

Next

/
Oldalképek
Tartalom