Somogyi Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-09 / 108. szám

2016. MÁJUS 9., HÉTFŐ GAZDASÁG 7 Nem csoda, elégedetlenek a magyarok az anyagi helyzetükkel Jóllétünk záloga: kevésbé szeretjük a munkánkat Egyáltalán nem elégedet­tebbek az életükkel a ma­gyarok, mint pár évvel ko­rábban, annak ellenére sem, hogy a gazdaság viszony­lag dinamikusan növekszik. Sőt egyre több a munkahe­lyi probléma. Hornyák József/VG kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Cseppet sem érezték jobban magukat az em­berek tavaly, mint 2013-ban - derült ki a Központi Statiszti­kai Hivatal (KSH) kutatásából. A gazdasági növekedés megin­dulása, a foglalkoztatás bővü­lése, valamint a keresetek vá­sárlóerejének növekedése sem volt elég ahhoz, hogy összessé­gében javuljon az emberek jól­léte. Egy nullától tízig terjedő skálán 6,1-es szinten stagnál az élettel való elégedettség már két éve. A magyarok több mint negyede nagyon elégedett, 5,2 százalékuk nagyon elégedet­len volt az életével. Mi több, a munkánkat sokkal kevésbé szeretjük, mint koráb­ban: a 2013-as 7,1-es pontszám mostanra 5,8-re csökkent, ami Az élettel való elégedettség korcsoportok szerint* EŐ7E1 ETilfl | éves | éves * O-TÓL10-IG TERJEDŐ SKÄLÄN VS-GRAFIKA FORRÁS: KSH Az új munka törvénykönyve . nem talált kedvező fogadtatásra azt jelezheti, hogy az új mun­ka törvénykönyve egyáltalán nem talált kedvező fogadtatás­ra a dolgozók körében, s a köz­foglalkoztatás tömegessé válá­sa sem segítette a helyzetet. Az emberek a saját anyagi helyze­tüket egyenesen rossznak tart­ják, habár egy hajszálnyi javu­lást láthattunk: 5,2 pontról 5,3- ra javult ez a mutató. Az anyagi helyzetükkel a legelégedetlenebbek az alapfo­kú végzettségűek voltak, ami a gyenge munkaerőpiaci stá­tusra vezethető vissza. Az is­kolai végzettség szintjének ja­vulásával párhuzamosan nőtt az élettel való általános elége­dettség: az alapfokú képzettsé­gűek válaszából jött ki a legala­csonyabb érték (5,3 pont), a leg­elégedettebbek pedig a felsőfo­kú képesítéssel rendelkezők (7 pont) voltak. Nagy szükség lesz a kor­mány otthonteremtési prog­ramjára is, hiszen a lakha­tás megítélése is romlott, ha­bár a lakókörnyezet minősé­gének megítélése javult. A ku­tatásból kiderült az is, hogy a magyarok leginkább a szemé­lyes kapcsolataikkal elégedet­tek, de itt is romló tendenciát figyelhetünk meg. így aztán nem is meglepő, hogy arra a kérdésre, misze­rint az elmúlt hónapban mi­lyen gyakran volt boldog, a felnőtt lakosság 57 százaléka (2013-ban 56) számolt be ar­ról, hogy általában - többnyi­re vagy mindig - annak érez­te magát. A megkérdezettek 15 százaléka ugyanakkor rit­kán vagy soha, 28 százalékuk csak időnként érezte boldog­nak magát. Az élettel való elégedettség a fiatal felnőttek körében volt a legmagasabb (6,9 pont), s az életkor előrehaladtával párhu­zamosan csökkent. A 74 éves vagy annál idősebb korosztály volt a legkevésbé elégedett az életével. így készült az elemzés A szubjektív jóllét - az OECD definíciója szerint - az embe­reknek a velük történt esemé­nyekkel, a testükkel, a gondo­lataikkal és az életkörülmé­nyeikkel, összességében az életükkel kapcsolatos külön­böző értékelések gyűjtőfogal­ma. A szubjektív jóllét terüle­tének kulcsváltozója az élet­tel való elégedettség, vala­mint a jellemző érzelmi álla­potok, amelyek segítségével az egyén mentális közérzetét jellemezhetjük. A szubjektív jóllét mutatói az egyén élet­minőségét, az életével való elégedettségét, egyéni érté­kelését (mentális egészségét, érzelmi állapotát) mérik ön­bevallásos adatfelvétellel. Növekvő bizalmatlanság Az emberek iránti bizalom az összes szubjektív változó kö­zül 2015-ben is a legalacso­nyabb átlagértéket, 5 pon­tot mutatott, és a 2013-ban mért 5,3-as értékhez képest is romlott. A kutatók szerint az emberekkel történő pozitív együttműködés, az emberek­be vetett bizalom a társadal­mi tőkével, a társadalmi in­tegrációval, valamint a jóllét­tel is szoros kapcsolatban áll. Az emberekbe vetett bizalom a nagyvárosokban élőknél na­gyobb volt. Budapesten és a nagyvárosokban nőttek az árak - használt lakások pörgetik a piacot Fordulat jöhet a lakáshitelezésben Kevés az új lakás. Az idén ötezerrel több új otthon épülhet a jegybank becslése szerint MAGYARORSZÁG Élénkül a la­káshitelpiac. Megállhat az idén a lakáshitel-állomány csökke­nése - mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a jegy­bank Lakáspiaci jelentésének bemutatóján. A Világgazdaság megjegyzi, az MNB első ízben foglalta össze a hazai lakáspiac hazai helyzetét és tendenciáit külön kiadványban, ami a jövő­ben várhatóan félévente jelenik majd meg. Ha valóban úgy fel­pörögne a hitelezés, hogy meg­állna az állomány erodálódása, azzal egy hatéves folyamat for­dulna meg, a lakáshitelek vo­lumene ugyanis gyakorlatilag 2010 óta csökken, jelenleg a 3 ezer milliárd forintot sem éri el. Az élénkülő lakáspiac a hite­lezést is felpörgetheti. A lakás­hitelek iránti kereslet 2013 ele­je óta folyamatosan nő, a ban­kok azonban a hitelezési feltéte­leiken már egy jó ideje nem vál­toztatnak, bő másfél éve nincs enyhítés. Az MNB szerint eb­ben nem játszik szerepet, hogy tavaly év elején két jegybanki rendeletben is szigorították a la­kossági hitelfelvétel szabályait, a hitelbírálat ugyanis jellemző­en szigorúbb a rendeletben sze­replő elvárásoknál. A legjobb adósoknál azonban a bankok valóban elmennek néha a hitel- fékszabályban szereplő határo­kig, s egyre olcsóbban adják a lakáshitelt. A THM-ek 6 száza­lék alá kerültek, a marzsok vi­szont magasak maradtak, a 4 százalékpontot is meghaladják. Ez 100-150 bázisponttal több a régiós átlagnál. A jegybank sze­rint a magas marzs (a betéti és hitelkamatok közötti különb­ség) oka a nem teljesítő hitelek magas aránya lehet, és ha iga­zán beindul a verseny a hitele­zési piacon, akkor csökkenhet. A piacot egyelőre a használt la­kások pörgetik, az új lakásokra felvett hitelek aránya minimá­lis. Ennek főleg az az oka, hogy kevés az új lakás. 2014-ben az ország a GDP csupán 1,3 száza­lékát fordította lakásépítésre, Folyósított lakáshitelek volumene (milliárd forint) holott a visegrádi országokban ez az arány átlagosan 2,4 száza­lékos volt, az EU-ban pedig 4,6 százalék. A csők megnövelése és a lakásáfa csökkentése azon­ban a jegybank szerint beindít­hatja a beruházásokat, és segít kielégíteni az új lakások iránti keresletet. Az intézkedések mi­att az idén és jövőre körülbelül 5 ezerrel több új lakás épülhet, mint a korábbi években. A lakáspiac a jegybanki ta­nulmány szerint is egyre élén- kebb, de a kép egyáltalán nem egységes. Az élénkülés elsősor­ban a fővárosra és a nagyobb városokra koncentrálódik, és főleg a használt ingatlanokat érinti. Az új lakások is drágul­nak, de a szűkös kínálat miatt a piaci forgalom nem emelkedett az elmúlt két évben. Az átlagos négyzetméterárak a legnagyobb mértékben, 16 százalékkal Budapesten nőttek tavaly az első kilenc hónapban, az észak-alföldi kistelepülése­ken azonban egyáltalán nem, az észak-magyarországi közsé­gekben pedig csak minimális mértékben emelkedtek az in­gatlanárak. H. B. A leszakadók támogatására figyelmeztet az OECD-főfitkár BUDAPEST Angel Gurría, a Gaz­dasági Együttműködési és Fej­lesztési Szervezet (OECD) főtit­kára szerint Magyarország le­küzdötte a válságot, biztosítot­ta a növekedés feltételeit és si­került csökkenteni az ország sé­rülékenységét is például a devi­zahitelek forintosításának haté­kony és jól időzített döntésével. Ugyanakkor a hazánkban ven­dégeskedő főtitkár az Ml csa­tornának kijelentette, hogy Ma­gyarországnak olyan gazda­sági növekedésre van szüksé­ge, amely a társadalmüag sé­rülékeny csoportokra nézve is előnyös lehet. Közéjük sorol­ta a nőket és a fiatalokat, külö­nösen azokat, akik nem dolgoz­nak, nem vesznek részt semmi­féle oktatásban és továbbképzé­seken. Lényeges - hangsúlyoz­ta a főtitkár -, hogy a gazdasá­gi növekedés egységesen min­den szociális csoportra kiterje­dő legyen, és ne legyenek lesza­kadó rétegek. Ennek érdekében javíta­ni kell a szakképzést, mert ma a munkaerő nagy hányadá­nak nincs megfelelő képesíté­se, jegyezte meg Angel Gur­ría. Magyarország jövőre a 3 százalékos növekedés „felé ha­lad”, és ez egy fenntartható szint. De a kérdés az, hogy a növeke­dés, termelékenység, verseny- képesség hogyan alakul a jövő­ben. A fenntartható növekedés­hez nagyon sok kemény munká­ra és kemény politikai döntésre lesz szükség - fűzte hozzá. MW A fizetésemelés feltételei A termelékenység növekedé­sét kulcsfontosságúnak nevez­te Angel Gurría a növekedés­hez. Az OECD főtitkára felhívta a figyelmet arra is, ha nem nő a termelékenység, nem lehet a fizetéseket sem emelni anél­kül, hogy ez a versenyképessé­get rontaná. Termelékenysé­get pedig beruházással, szak­értelemmel, szabályozással, hi­tellel lehet javítani, ez „egy na- gyon-nagyon fontos házi fel­adat”. Úgy vélte, Magyarország azzal tudna többet nyújtani a régióbeli társaihoz képest, ha képes kialakítani a több hozzá­adott érték előállítására képes gazdasági környezetet. A Rolls-Royce Paks ll.-nek is örülne BUDAPEST Nem kizárt, a francia- országi Rolls-Royce Civil Nucle­ar SAS beszállítói megbízáshoz jut a Paks II.-höz. Esélyeit növeli, hogy e cég tervezi a finn Hanhi- kivi félszigeten építendő, orosz technológiájú atomerőmű auto­matikus folyamatvezérlő rend­szerének első szakaszát, már­pedig a Hanhikivi 1 kivitelező­je ugyanúgy az orosz Roszatom, ahogyan majd a két magyar blokké is lesz. A Rolls-Royce a finn beruházás nukleáris egy­ségéhez tartozó részét végezhe­ti el. Ez azért fontos, mert erre Paks Il.-nél nemzetközi tendert kell kiírni. (A nukleáris részeket a Roszatom szállítja.) VG/MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom