Somogyi Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-13 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 11. szám

2016. MÁRCIUS 13., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ y Beszélgetés Palya Bea zenésszel új lemeze és filmje kapcsán „A híres Django Reinhardt francia felesége leszek” Palya Beának jól indult ez az év, mert most jelent meg a legújabb lemeze Tovább nő címmel, filmet forgat Pá1- rizsban óriási színészekkel, és nagyon jól érzi magát a bőrében. Beszélgettünk fa­luról és városról, zenélésről, nőkről, férfiakról és a cigány holokausztról. Csejk Miklós- Sok mindent feltár új lemezé­ben önmagáról. Miért?- Olyan dolgokról beszélek, amelyeket már megemésztet­tem, amelyeken már túl va­gyok. Mélyre ások magamban, lenyúlok egy közös tudattalan rétegbe,‘és amit ott találok, az már nem csak az enyém.- A népzenéből építkezik.- Én a népzene birodalmából jövök, ahol senki addig énekre nem nyitja az ajkát, amíg nincs miért. A legtöbbször születés, házasság, öröm, bánat,' halál esetén énekelünk. Én például akkor is, amikor vigasztalom magam.- Szereplős, éneklős kislány volt?- Igen, szerettem pörgetni a szoknyámat, mint manapság a kislányom. Ha megkérdezték, hogy mi akarok lenni, énekes­nő-táncosnő volt a válasz.- Hol nőtt föl?- Falusi környezetben nőt­tem fel, Bagón voltam kislány. Nagyon szerettem a természet közelségét, tudtam a fák, virá­gok, állatok neveit. De aztán ti­zennégy éves koromban volt bennem egy nagy adag láza­dás, amikor eljöttem ebből a közegből. Végigéltem mindent, amit a városi-falusi konfliktus jelent. Otthon már nem voltam eléggé falusi, a fővárosban meg nem voltam eléggé városi. Ki kellett találni, hogyan építem meg a két világ között a hidat.- Énekkel vagy tánccal?- Bagón tagja voltam a nép­tánc csoportnak, ahol énekes áNSf „Ami igazán cigány bennem, azt hiszem, a szenvedélyesség, amivel a dolgaimhoz hozzáállok, és j a mély belső szándék, hogy igazat mondjak" Névjegy Palya Bea (1976) Príma-díjas és kétszeres Artis- jus-díjas magyar énekes, elő­adóművész. Önéletrajzi esz- székötete Ribizliálom cím­mel 2011 októberében je­lent meg. Lemezei: Ágról-ág­és táncos voltam. Mikor eljöt­tem Pestre, akkor ezt itt foly­tattam a Bartók Táncegyüttes­ben. Talán ez volt az összekötő híd a két élet között.- Nem hiányzott a természet közeli lét?- Nagyon nehéz volt, de he­lyettesítette a városi izgalom, a fiúk lába a tornateremben. A rengeteg új inger, a nagyváros forgataga. Nekem a táncházak és zenélések jelentették a bu­likat. Ma is megtalálom az al­kalmakat, amikor nagyon jól kitáncolhatom magam.- Vágyik a kitárulkozásra?- Régen sokkal jobban kitá­rulkozó voltam, most már job­ban befelé fordulok, ellensúlyt tartva az életem kifelé irányu­ló részének.- Legújabb albumának a közép­pontjában a nőiség áll?- Inkább az emberség, csak női szűrőn át. A flört, az exek, a pozitív vagy negatív test­kép, a beavatás, a lelassulás, a csend szerintem nem csak női témák. Férfit és nőt egyaránt érintenek.- Kezében tartja a dolgokat?- Én hozom a dallamot és a szöveget, néha a ritmust, a lüktetést, a formát. Meg én va­gyok, aki tudom, hogy a daltól mit akarok. De a csodás zené­szeimmel együtt alakítjuk ki a dal végső formáját.- Új lemezének címe: Tovább nő. Mi nő tovább?- Hát én. Az életem, a vilá­gom tágul. Olyan tágas életet élek, hogy éppen összeér két világ. lelenleg oda és vissza­röpködök Párizs és Budapest között.- Párizsba forgatni jár. Mesél­ne erről?- Kaptam egy emailt, hogy lennék-e Django Reinhardt, a legendás roma jazzgitáros fe­lesége egy róla szóló filmben. Énekelni is kell majd, de ez alapvetően egy prózai szerep. Franciául és szintó cigány nyelven játszom majd. Elein­te 'nagyon izgultam, hogy jó leszek-e. Húsz forgatási nap­ból már négyen túl vagyok. Úgy érzem, eddig jól ment. Cécile de France a másik női főszereplő, Reda Kateb játsz- sza Djangót. Mindketten óri­ási színészek. Django abban alkotott nagyot, hogy a ci­gányzenéi műfajokat keverte ra: Álom-álom, kitalálom, We­öres Sándor: Psyché; Szerétéi­ből jöttél erre a világra; Adieu les complexes; Egyszálének; Én leszek a játékszered; Ribiz­liálom; Ezeregy szefárd éjsza­ka; Altatok; A nő; Tovább nő. az akkor születő és kivirágzó jazz-zel.-Ahogy Palya Bea is világzenét játszik a népzenén túl, ami a vi­lág zenéinek keveréke. ’ -Django Reinhardt látszólag össze nem illő dolgokat rakott egybe zseniálisan. Az én ze­némben is vannak össze nem illő elemek, amelyeket össze­párosítok.- Cigányasszonyt kell tehát ját­szania.- Bennem is van egy vonó- nyi cigány. A nagyapám ci­gány ember volt, ő is zenélt, nagybőgőn játszott. De ami igazán cigány bennem, azt hiszem, a szenvedélyesség, amivel a dolgaimhoz hozzáál­lok, és a mély belső szándék, hogy igazat mondjak.: Egyéb­ként a film egy nagyón fontos ügyet is szolgál, mert beszél a cigányok 1943-as deportálá­sáról is.- Erről szinte egyáltalán nem beszélünk Magyarországon, pedig itt is volt deportálás.- Szerintem nagyon fontos, hogy felhívjuk a figyelmet a cigány holokausztra is. Fran­ciaországban egyébként a ci­gányok deportálása koráb­ban kezdődött, mint a zsidó­ké. Ami Magyarországot illeti, Bársony János és Daróczi Ág­nes szerkesztettek egy köny­vet a cigány holokausztról, de sajnos kevesen ismerik.- Milyen franciákkal forgatni?- Nagyon figyelnek rám, jól érzem magam velük. Azt hi­szem, az emberi melegség fészkébe csöppentem. HÍREK Életmentő adomány a Bérestől BUDAPEST „Az élet az, ami­ért érdemes és kell isküzde- nünk!” - mondta Béres Klá­ra, a Béres Alapítvány elnö­ke a tizedik jótékonysági est­jükön március 4-én az Újszín­házban. A színházzal közösen rendezett március 4-ei szín­házi előadás teljes bevéte­lét a Miskolci Megyei Kórház Gyermek Csontvelőtransz­plantációs Osztálya javára ajánlották fel. MW Filmpályázat a hazai élővilágról BUDAPEST Az Évszakok című, a jövő hónapban a mozikba ke­rülő természetfilm kapcsán a film hazai forgalmazója, a Mo- zinet kisfilmpályázatot hirdet, amelyre olyan, legfeljebb két­perces kisfilmeket várnak, amelyek Magyarország élővi­lágához kapcsolódnak. Itt élő állatokat, növényeket mutat­nak be, vagy kérdéseket fogal­maznak meg az emberi civilizá­ció és az állatok békés egymás mellett éléséről. A legjobb pá­lyaműveket az Évszakok előtt a mozikban is megnézheti majd a közönség. Leadási határidő: március 18. MW A legenda újra a mozivásznon Újra látha­tó a mozik óriási multiplex mo­zivásznán Francis Ford Coppo­la klasszikusa, a Keresztapa. A digitálisan felújított kópia Bu­dapesten, valamint több vidéki város filmszínházában is meg­tekinthető. A szaklapok minden idők legjobb filmjeit rangsoro­ló listájának élén álló kultfilm a szakemberek szerint egészen másként hat a mozivásznon, mint egy tévé képernyőjén, így kifejezetten különleges pillanat, hogy most limitált ideig újra a moziban látható. MW Marion Brando,a keresztapa Atlantisz orosz, ukrán és magyar „gyermekei”a porondon Vízishow a nagycirkuszban BUDAPEST Orosz, ukrán és ma­gyar művészek és szakembe­rek dolgoznak együtt a Főváro­si Nagycirkusz legújabb műso­rán, amelyet szombattól láthat a négyérdemű. A különleges vízi cirkusz címe az Atlantisz gyer­mekei. Hat évvel ezelőtt volt utol­jára vízi cirkusz a fővárosban. A mostani viszont bámulatos lézer showval egészül ki, valamint élő zenével és ember feletti teljesítő- képességgekkel. Egy új világ épült fel a Nagy­cirkusz épületében, amely a ti­tokzatos kontinenst, az Atlan­tiszt idézi meg. Ez a világ valaha mítoszok és mesék ködébe bur­kolózó dicső birodalom volt víz és ég között. Földjén különös em­berek éltek. Több mint kétezer évvel ezelőtt a híres ógörög filo­zófus, Platón úgy írt róla, hogy Atlantisz a háborgó tenger iste­nének, Poszeidónnak volt a biro­dalma. Aztán mikor az isten be­leszeretett a halandó Kié tóba, és gyermekük született, rábízta a trónt. Atlasz és leszármazottai hosszú-hosszú időn keresztül békében, harmóniában és gaz­dagságban uralkodtak Atlanti­szon. A mostani előadás ezt a ti­tokzatos világot idézi meg töb­bek között artisták emberésszel alig-alig felfogható mutatványa­ival. A Fővárosi Nagycirkusz po­rondja hol fényjátékos szökőkút- tá, hol csendes tóvá, hol háborgó tengerré változik át. MW A látványos előadás Atlantisz világába csábítja a nézőket Kossuth-díjat kapnak a Saul fia alkotói MAGYARORSZÁG Kossuth-díjat kapnak az Oscar-díjas Saul fia alkotói március 15-én, kedden. A TV2-nek hivatalosan is meg­erősítették, hogy Nemes Jeles László, a film írója és rendező­je, Erdélyi Mátyás, a film ope­ratőre és Röhrig Géza, a film főszereplője Kossuth-díjban ré­szesül. A Saul fia több mint 40 díjat nyert már, mióta bemu­tatták a Cannes-i Filmfesztivá­lon. Nemes Jeles László nemrég kapta meg a Golden Globe-díj után az Oscar-díjat is, amelyet a legjobb idegennyelvű film ka­tegóriájában vehetett át nem­régiben. A hét közepén érte el a film hazánkban a 200 ez­res nézőszámot, amelyre ma­gyar művészfilm esetében még nem volt példa. Arra se nagyon, hogy országszerte, beleértve a multiplex mozikat is több mint egy hónapon át teltházakkal menjen egy magyar művész­film. Egyébként nem Nemes leles László a legfiatalabb, aki Kossuth-díjat nyer a kitünte­tés 1948-as alapítása óta. A leg­fiatalabb Fábri Zoltán filmren­dező, aki 36 éves volt, amikor 1953-ban átvette a megtiszte­lő kitüntetést. A második he­lyezett Szabó István, az ország egy másik Oscar-díjas filmren­dezője, aki 37 éves volt, amikor kitüntették. A sorban Nemes Jeles László következik utánuk a maga 39 esztendőjével. MW

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom